Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a magyar kormány döntéséről, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden, rendelkezésre bocsátva egyben a levél teljes szövegét is.
A hírt korábban már megszellőztette a 444 is, és a lap információi szerint a helyreállítási források jelentős részét nem is azokra a célokra költené a kormány (zöld átállás, digitalizáció, járvány hatásainak enyhítése), mint amire eredetileg szánták, hanem az orosz-ukrán háború hatásainak enyhítésével összefüggő célokra. Magyarország esetében az eredeti keret 5800 milliárd forint volt, ennek 43 százaléka támogatás, 57 százaléka kedvezményes hitel, ám Orbán tavaly még azt közölte, hogy a hitelrészt nem kéri. Ennek oka feltehetően az lehetett, hogy a kormányfőt tájékoztatta Brüsszel, amíg a magyar pénzköltési terv nem felel meg a kritériumoknak, addig azt a Bizottság nem hagyja jóvá.
Az Európai Bizottság ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a pénz egy részét a korrupció visszafogására, a közbeszerzési rendszer modernizációjára és más, az országspecifikus ajánlásokban szereplő javaslatok végrehajtására költsék. Ám erre a magyar kormány tavaly gyorsan megszavaztatta a homofób színezetű gyermekvédelmi törvényt, hogy a magyar lakossággal elhitessék, a Bizottság emiatt nem ad pénzt.
A portál értesülései helytállónak bizonyultak a tekintetben is, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva kéri az Orbán-kormány az összes pénzt. Mint Havasi Bertalan közleményében emlékeztet: Magyarország határainál háború dúl; csak az elmúlt hetekben közel félmillió ukrajnai háborús menekült érkezett Magyarországra, és a kormány ennek többszörösére számít a következő időszakban.
Hozzátette: a háború gazdasági hatásai és a szankciók súlyos terhet jelentenek a magyar gazdaságnak. A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is.
Az Európai Bizottság elnökének címzett levélben Orbán Viktor úgy fogalmaz: az Ukrajnában dúló háború példátlan kihívás elé állítja az Európai Unió tagállamait. A biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait jelentős mértékben az Európai Unió keleti határait védő országok viselik – írta.
Orbán Viktor szerint „a rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek. Magyarország felkészült és helytáll a válságban. Több mint 450.000 személyt fogadtunk eddig, akik a háború elől és a háborúból menekültek. Humanitárius segítséget nyújtunk a hozzánk érkezőknek és a Kárpátalján élő rászorulóknak. Megerősítettük keleti határaink védelmét. Tesszük mindezt az emberiesség nevében, az egész Európai Unió békéje és biztonsága érdekében”.
A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy válsághelyzetekben különösen fontos az Európai Unió egységének megőrzése és a tagállamokat összekötő közös felelősség. Ennek jegyében Magyarország csak annyit kér, hogy a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzájuthasson a számára előirányzott uniós forrásokhoz, és azokat rugalmasan, a válság kezelésére leginkább alkalmas célokra használhassa fel – fogalmazott.
Orbán Viktor azt kérte, hogy az Európai Bizottság soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és operatív programjait. Kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását.
A miniszterelnök levelében emlékeztetett: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. Az újraelosztás az Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti.
Ez elfogadhatatlan – húzta alá Orbán Viktor, kérve az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő és egyúttal az Európai Unió gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat.
„Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához. Jelen körülmények között ellenállóképességünk erősítése szempontjából ezek a legfontosabb fejlesztési területek. Tényleges és érdemi segítséget az Európai Unió akkor tud nyújtani, ha ezekre a célokra biztosít azonnal és rugalmasan felhasználható forrásokat” – írta az Európai Bizottság elnökének címzett, az Európai Tanács elnökének, tagjainak és az Európai Parlament elnökének is eljuttatott levelében Orbán Viktor.
Ugyanakkor ebből a levélből nem derül ki, hogy a pénzből szán-e valamennyit hazánk például az orosz energiafüggőség felszámolására, aminek az Európai Unió most nagy fontosságot tulajdonít, illetve az sem derül ki, mit tesznek Orbánék a korrupció ellen. A levél leginkább a szankciók gazdasági hatásaira valamint az ukrán menekültek fogadására, ellátására helyezi a hangsúlyt. Nem véletlen, hogy hétfő óta aktivizálta magát ezen a téren az állam, és a Keleti pályaudvar mögött, a BOK OK „B” csarnokban alakítottak ki tranzitvárót.
Varga Judit igazságügyi miniszter is megerősítette Brüsszelben újságíróknak, hogy Orbán Viktor levelet írt. Mint a tárcavezető mondta, a kormány „az uniós szolidaritás jegyében” kéri a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását Európai Bizottságtól. Az igazságügyi miniszter azt mondta: az ukrajnai háború elől menekültek, a konfliktus, valamint a szankciók gazdasági hatásai súlyos terhet rónak Magyarországra. Kijelentette: nem engedhető meg, hogy a háborúnak a frontországokra gyakorolt hatásait ne vegye figyelembe az Európai Bizottság. Ezért az uniós alap forrásainak lehívását lehetővé tevő magyar program minél előbbi elfogadására van szükség – emelte ki. Szükség van továbbá az alap felhasználásának rugalmasságára is, ugyanis az uniós pénznek lehetővé kell tennie a menekültek befogadására történő felhasználását is – tette hozzá.
