A Szentatyával nem lehet egyeztetni, audiencián járt nála, ez nem egy egyenrangú egyeztetés, hiszen mégiscsak a keresztény világ lelki vezetőjével találkozott, ráadásul éppen advent idején, ami emeli az ilyen találkozók spirituális, lelki erejét – mondta péntek reggel a Kossuth Rádiónak Orbán Viktor kormányfő, aki kiemelte, hogy a vatikáni diplomácia középpontjában most a háború és a béke kérdése áll, vagyis a legjobb helyre ment megerősítésért – magyarázta.
Orbán azt mondta, Magyarország és a Vatikán között több mint ezer éve fennálló szövetség van. A miniszterelnök azt mondta, az audiencia után találkozott a vatikáni állam vezetőivel is, miniszterelnökkel, külügyminiszterrel, s megerősítést kapott arra vonatkozóan, hogy Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra, s nemcsak a béke ügyében.
A miniszterelnök az orosz-ukrán háború kapcsán újból kifejtette, hogy Amerika nélkül ez a háború lényegében nem lenne. Ha Amerika „hazamenne Európából”, ami szerinte reális lehetőség, Európa magára maradna. Orbán egyébként némi empátiával borzalmas dolognak nevezte, hogy az ukránok szenvednek, úgy fogalmazott, Magyarországra is elér a halál és a pusztítás lehelete. „Amikor azonban a háborúnak vége lesz, rendezni kell az uniós biztonság helyzetét” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Oroszország erősödött, Ukrajna gyengült, miközben Európa is gyenge, nem tud elég lőszert kitermelni ahhoz, hogy felvegye a versenyt az oroszokkal, sőt, szerinte pénz sincs erre. Új európai biztonsági rendszer kell, s ebben Amerika helyét is ki kell jelölni – mondta.
Orbán szerint most azért van baj, mert lényegében két amerikai elnök van, az egyik háború-, a másik békepárti. Joe Bident Soros-félének minősítette, aki a magyar miniszterelnök szerint fokozni akarja a háborút. E ponton idézte a hamarosan távozó amerikai külügyminisztert, aki azt mondta, hogy az ukránoknak 18 éves kortól kellene sorozniuk az eddigi 25 év helyett. Ezt a maga részéről arcátlan kijelentésnek nevezte, leszögezve: már épp ideje volt, hogy változás legyen Amerikában. Szerinte az ukránok rossz lóra tettek 2022 áprilisában, amikor szerinte angolszász nyomásra „kifaroltak” a békéből. Mindenesetre – vélekedett – Donald Trump érkezésével kisimulnak a dolgok.
Ami a migrációt illeti: Orbán tárgyalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is, akivel szerinte egy malomban őrölnek. Hiszen mind az olasz, mind a magyar kormány ellenzi a migrációt, a brüsszeli politikát meg akarják állítani. A héten azonban történtek Brüsszelben is fontos dolgok: létrejött egy kormánykoalíció, mivel megállapodtak a liberálisok, a szocialisták és a Néppárt. Orbán ez utóbbit baloldalinak nevezte, a szövetséget pedig többször is kormánykoalíciónak minősítette, szerinte ez a kormány adja az Európai Bizottságot, ők pedig e bizottságnak, e koalíciónak az ellenzéke. Méghozzá azért, mert e „kormány” genderpári, migrációpárti, háborúpárti. Ezért Brüsszelben ellenállást hirdetett, s azon dolgoznak a Patrióta frakció tagjaival, hogy új többséget hozzanak létre. Ez ügyben is szót vgáltott Melonival, aki az ECR-frakció tagja, de Orbán szerint, új többséget kell szervezni Brüsszelben, amihez még idő kell. Mindazonáltal szerinte egyre erősebbek, hiszen, ha a Patriótákat és az ECR-t összeadják, az már most a második legnagyobb csoport az EP-ben.
Brüsszel Orbán Viktor szerint a magyar kormányt meg akarja buktatni, s a politikai harc lenyomata, hogy Ursula von der Leyen és Manfred Weber Magyarországra ellenségként tekint. Szerinte ők már úgymond kijelölték az új kormányfőt, a Tisza vezetőjét, Orbán szerint elmondták, hogy őt akarják látni Magyarország élén. Bár a magyar kormányfő Magyar Péter nevét nem mondta ki, vele kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy egy agresszív, neki ellenszenves, de másoknak talán imponáló embert választottak a brüsszeli vezetők. Szerinte az ilyen emberek rém kellemetlenek a családban és munkahelyen, Menczer Tamás pedig leállította ezt a „rém kellemetlen” poltikát, amit – így Orbán Viktor – jól tett. Hozzátette: amikor Brüsszelből új helytartókat akarnak a nyakunkra ültetni, mi „rúgkapálni fogunk”.
Orbán Viktor beszélt az összeurópai helyzetről is: Párizsban a kormány „elhasalt, s bukfencet vetett” a német kormány is, Európa két legnagyobb gazdaságának élén nincs kormány – magyarázta Orbán. Franciaországban legalább szerinte jobb a helyzet, hiszen ott van egy köztársasági elnök, akit a nép választ, vagyis a fő hatalomnak van gazdája. Ezek után szóba hozta az uniós pénzek helyzetét, s megismételte azt a Kötcsén már hangoztatott kijelentését, hogy Magyarország számláján van 12 milliárd euró, amit be tudnak vonni a magyar gazdaságba. Ehhez az kell, hogy a vállalkozók végezzék a dolgukat, benyújtsák a számlát a kormánynak, akik ezt Brüsszelbe viszik tovább, ahonnan fizetnek. Az, hogy lesz-e ezután pénz, vagy sem, majd csak 2026 után lesz kérdés. De szerinte meg fogjuk kapni, tárgyalások vannak. Szerinte ha nem utalnak, akkor ő nem fogja megszavazni az uniós költségvetést – ami, mivel egységes szavazás kell hozzá – enélkül nem lesz.
Orbán szerint Brüsszel rossz gazdaságpolitikája miatt megugrottak az energiaárak, de ezt a családok túlélik, azonban a vállalkozások már nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen az energiaárakon csak Brüsszel tud változtatni, a magyar uniós elnökség elmondása szerint ezen dolgozott. Rá kell szorítanunk a brüsszeli kormányt, hogy változtassa meg a gazdaságpolitikáját, ez a következő fél év nagy viadala lesz – jelentette ki.
Orbán azt mondta, a német gazdaság nagy nehézségekkel küzd, s most olyan helyzetet kell teremteni, hogy a német érdekeltségű magyar gyárakat ne zárják be. Eljátszott az Audi, vagy a Mercedes bezárásának ötletével, azt mondta, teljes régiók süllyednének el. Hozzátette: ezeket nemhogy nem zárják be, hanem fejleszteni fogják, mert a magyar gazdasági környezetet kedvezőbbnek látják. „Egész régió reménytelenségbe süllyedne, ha bezárna az Audi vagy a Mercedes. Nagyon meg kell becsülni ezeket az üzemeket. Tárgyaltam a témában, ezeket a gyárakat fejleszteni fogják, megőrzik a munkahelyeket, mert a magyar gazdasági környezet kedvezőbb nekik” – mondta. A kormányfő szerint, ha ügyesen manőverez Magyarország, gazdaságilag semleges marad, fontos neki Washington és Peking, és megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt, akkor rendben leszünk – mondta.
Végül Orbán arról beszélt: az RMDSZ sikere Erdélyben a „belmagyarokat” is megerősítheti abban, hogy „komoly nemzet vagyunk”. Szerinte Romániában veszélyes helyzet jött létre, a magyar közösség pedig ezt felismerte, s igazolta, hogy képes közösen fellépni az ellen. Próbál a kormány is baráti viszonyt kialakítani az ottani kormánnyal, így nagy jelentősége van annak, hogy „elintézték” a schengeni csatlakozást is, ami szerinte a magyar elnökség érdeme.
