A járvány lecsengésével újra előkerült a migráció témája, legalábbis a miniszterelnök szokásos péntek reggeli, a Kossuth Rádiónak adott interjújában már bőven volt erről szó. Orbán Viktor egyúttal keményítette is az álláspontját a témában, szerinte most a járvány után nemhogy illegális, de semmilyen migrációt nem kell engedni egy ideig.
Az szja visszatérítéssel kezdődött Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjúja, amelyet a műsorvezető a nyugdíjprémium elvéhez hasonlított. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a pandémia utáni visszatérése a gazdaságnak lehet igazán sikeres, ilyenkor pedig az a kérdés, hogy mi legyen a plusz pénzzel. – A legegyszerűbb, ha visszaadjuk azoknak, akik megdolgoztak érte, különös tekintettel azokra, akik a válság során a legnagyobb terhet vitték – fogalmazott, hozzátéve, hogy a közvélekedés szerint ezek a családok. Igazságos és újszerű gondolatnak nevezte a terveket, de azért nemzeti konzultációra bocsátják.
A kormányfő a nemzeti konzultációra részletesebben is kitérve a legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy ugyanaz lesz-e a világ, mint a járvány előtt volt. Meggyőződése szerint más lesz, ráadásul fel kell készülni arra is, hogy lesznek még járványok, az új kihívásokhoz pedig alkalmazkodni kell. – A járványok és népvándorlások korát éljük – fogalmazott.
– Migránshadak dörömbölnek Európa szinte minden ajtaján – mondta Orbán Viktor. Tavaly ilyenkor az illegális határátlépési kísérletek száma a déli határon 10 ezer körül volt, idén 38 ezer. Ismertette álláspontját is: nemcsak az illegális migrációt kell elutasítani, de mondjuk két évig semmilyen migrációt ne engedjünk. Ez szerepelni fog a nemezti konzultációban is. Egyúttal megismételte, hogy a migrációs politikának nem a migránsok idehívására kell összpontosítania, hanem az átmeneti segítségnyújtásra és ott kell segíteni, ahol a baj van.
Visszatérve a járványra, a miniszterelnök a szolidaritásról beszélt. Mint mondta, számos történelmi eset bizonyítja, hogy a szűkösség meg a baj nem elszigetelődést eredményez, hanem akkor hirtelen az emberek közötti kapcsolatrendszerek is megváltoznak, szeretetteljesebbek lesznek. A vállalkozók világában is van most valami, ami arról szól, hogy nem egyenként kell csak boldogulni, hanem segítséget is kell nyújtani egymásnak. A kereskedelmi és iparkamara pedig ragyogó javaslatokat dolgozott ki arról, hogyan tudna a kormány segíteni nekik fix kamatozású, olcsó, hosszú lejáratú hitelekkel.
Szóba került az oltás is, konkrétan a második oltás felvétele. Orbán Viktor szavai szerint van 137 ezer körüli ember, aki nem adatta be a második vakcinát, őket – ha nem egészségügyi okok miatt alakult ez így – le fogják húzni a védettek listájáról.
A tíz napnyi plusz szabadságra is kitért a miniszterelnök, kiemelve, hogy az érintett szektorok dolgozói – egészségügy, rendvédelem – rendkívül sokat dolgoztak az elmúlt időszakban ráadásul veszélyes körülmények között. – Én is 16 óráztam. Engem is megrángatott, 16 órázni azért eszi az embert – mondta magáról. Azt egy dolognak nevezte a kormányfő, hogy ezt a szabadságot a kormány most adja, az érintetteket arra kérte, hogy vegyék is ki.
A járvány utáni legfontosabb elvárásnak a gazdasággal szemben Orbán Viktor azt nevezte, hogy biztonságot adjon. Akik legkevesebbet keresnek, azok vannak mindig a legbizonytalanabb helyzetben, ezért a minimálbért meg kell emelni. Nagyon nehéz viszont azt az összhangot megtalálni, hogy magas legyen a minimálbér és a kis- és középvállalkozások ezt ki tudják fizetni. A kormányfő elmondása szerint a 200 ezres minimálbér most a cél, ez húzni fogja feljebb a garantált bérminimumot is, ezen már dolgoznak.
A pénteken kezdődő foci EB-t a műsorvezető eleve úgy vezette fel, hogy a miniszterelnök nem tart-e attól, hogy nem a sportról, hanem a térdelésről fog szólni. Orbán Viktor itt arról beszélt, hogy sok minden veszélyeztette a versenyt, elsők között a járvány. Majd az ideológiai zűrzavart említette, ami az egykori rabszolgatartó államok lelki örökségének eredménye, ez a térdelés. Megérti, hogy néhány országnak lelkiismeretfurdalása van, de ez az ő terhük, mi magyarok sosem voltunk sem gyarmat- sem rabszolgatartók. Megismételte azt is, hogy az egész térdepelés a magyar kultúrában egészen mást jelent: a nemzeti mezt viselő játékostól azt várjuk, hogy harcoljon vagy állva haljon meg, de nem térdelhet le.
