Vállalom, hogy Magyarország előre fog menni és nem hátra – ezt mondta miniszterelnöki megválasztása utáni beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök hosszan kitért a gazdaság helyzetére, a „vágtató inflációt” – egyelőre nem konkretizált – árszabályozó intézkedésekkel tervezik „megszelidíteni, majd megtörni”. Külön beszélt az Európai Uniót feszítő ellentétekről, majd feltette a kérdést: „Mit keresünk az Európai Unióban?”. Megadta azonnal a választ is: az álmainkat.
133 igen szavazattal 27 nem ellenében megválasztotta az Országgyűlés immáron ötödik alkalommal is Orbán Viktort miniszterelnöknek. A határozat kihirdetését hosszú taps, majd vastaps követte, végül a kormányfő hivatalosan is letette az esküt. A szavazáson a Momentum, az MSZP, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és az LMP bent lévő képviselői voksoltak nemmel, a Jobbik és a Demokratikus Koalíció képviselői bent sem voltak az ülésteremben.
– Az első szavam a köszöneté, köszönöm képviselőtársaimnak a támogatást, a választópolgárok bizalmát – így kezdte a megválasztása utáni első beszédét Orbán Viktor. Mint mondta, a bizalomért megdolgozott, a választási harcban sem magát, sem magukat nem kímélték. Ellenfeleik gondoskodtak róla – folytatta –, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjen, „mindenki láthatta, hogy Magyarország olyan ország, ahol nem történnek, nem történhetnek választási visszaélések”. Így az ellenzéki szavazatszámlálóknak is külön köszönetet mondott.
A magyar demokrácia 32 éves történetében soha nem szavaztak annyian egy pártlistára, mint most a Fidesz-KDNP-re és a jelöltjeire. – Azon leszek, hogy megszolgáljam ezt az egész Európában példanélküli, óriási bizalmat – mondta. Felidézte – amit már győzelmi beszédében is mondott –, hogy Brüsszel és Soros György is a bukásukra játszott, nem csoda, hogy ez a győzelem felvillanyozza őket. Nincs ugyanis pezsdítőbb annál, mint ha rálelőnek az emberre és nem találják el.
Orbán Viktor kitért arra, hogy a magyarok már megtanulták: veszélyes esetén a széthúzás, a belharc hanyatlással, sőt országvesztéssel is járhat. – Baj idején az összefogás parancs, korparancs – szögezte le. A konszenzust meg kell teremteni, a politikában ehhez erő, képesség, jó szív és hazaszeretet kell. Számára ez a 2022-es parlamenti választás történelmi leckéje. Majd a miniszterelnöki munka szépségének nevezte, hogy a döntésekért, hiába tartozik az valamelyik miniszterhez, végső soron a miniszterelnök a felelős.
Orbán Viktor megismételte, hogy Európa, a nyugati ember és benne a magyar ember is a veszélyek korába lépett. Ez az évtized ugyanis a veszélyek, a járványok és a háborúk kora lesz. Majd arról beszélt, hogy öngyilkossági kísérleteket is lát: azt, hogy egyes országok a fogyatkozásukat migránsokkal akarják kompenzálni, a genderőrületet, illetve a liberális Európa programját. – Egyszerre sújtanak tehát gazdasági bajok, háborús veszélyek és Brüsszel politikai tévedései – mondta. A miniszterelnök szerint ebben kell megtalálni Magyarország útját, de ez sikerülhet. – Észszerű rend, stabilitás, semmi önelégültség, de annál több alázat és megalkuvást nem ismerő hűség – sorolta az ehhez szükséges értékeket.
A 82. napja tartó orosz-ukrán háborúról külön beszélt Orbán Viktor, kiemelve, hogy ennek nem kellett volna megtörténnie. Európának semmiféle eszköze nincs a konfliktus kezelésére, ezért szankciókkal szeretnék térdre kényszeríteni Oroszországot. Orbán Viktor szerint ez papíron lehetséges, de ő nem emlékszik olyan kontinentális zárlatra, ami eredményes lett volna. Olyat ugyanakkor már látott, hogy az bukott bele, aki kitalálta. A kormányfő megismételte, hogy Magyarország nem gátolja a szankciókat, de csak addig, amelyek azok nem veszélyeztetik az energiaellátásunkat. Majd a NATO-tagságról beszélt, kiemelve, hogy az védelmi szövetség, nem szabad engedni a kísértésnek, hogy támadó katonai akciókat hajtson végre. – A dolgok egyre rosszabbra fordulnak, az oroszok a háborút „végtelenítették”, az amerikaiak pedig Ukrajna korlátlan hadianyag-finanszírozása mellett döntöttek – mondta, jelezve, hogy ez állandó fenyegetettséget jelent hazánk számra. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy ebből a háborúból kimaradjunk és megvédjük Magyarország biztonságát. Ez viszont nem lesz könnyű, hiszen óriási nemzetközi nyomás helyeződik ránk. – Azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk és azt ígérem, hogy ki fogok tartani az álláspontunk mellett – tette egyértelművé. Orbán Viktor a NATO kapcsán itt kitért arra is, hogy sárkány ellen sárkányfűre van szükség. A sárkányfüvet magyar honvédségnek hívják, amelynek fejlesztését a legsürgetőbb feladatnak nevezte.
Leszögezte azt is: Ukrajna a megtámadott és Oroszország a támadó – ezért támogatják Ukrajnát és ezért indították el Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját. A kormányfő még azt is „félreteszi”, hogy Ukrajna elnöke nyíltan beavatkozott a választási kampányba.
Orbán Viktor miniszterelnök leteszi esküjét az Országgyűlés ülésén 2022. május 16-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Orbán Viktor külön kitért az Európai Unióra. Mint leszögezte, Magyarország az Európai Unió tagja és érdeke, hogy az előttünk álló évtizedben az is maradjon. Bár igaz – folytatta –, hogy a kulturális elidegenedés egyre nő Európa nyugati fele és a Magyarország között, ahogyan az is, hogy a nemzetállamokat háttérbe szorítanák és az Európai Egyesült Államok megteremtésén dolgoznak egyes brüsszeli vezetők. Az élni és élni hagyni jegyében mi „toleranciaajánlatot” tettünk a migráns-, gender- és most az olajembargó kérdésében is, de ezeket nem fogadták el. – Már csak az a kérdés, hogy mit keresünk az Európai Unióban? A válasz az, hogy az álmainkat, a demokráciák demokráciáját – fogalmazott. Nem azért vagyunk tagjai az uniónak, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne. Amíg van egy fikarcnyi esély is, addig küzdeni fognak érte.
Az előttünk álló évtized kihívásaival tehát egy olyan ország néz szembe, amely az EU és a NATO tagja. De ez nem válasz szerinte, gazdaságilag is stabilnak kell lenni. Itt említette, hogy a balkáni országokkal közösen kiépített déli gázvezeték képes kiváltani az ukrán gázvezetékeket, az új paksi blokkok építése és a napenergia beruházások pedig nemzetbiztonsági szempontból is rendkívül fontosak lesznek. Habár a háborúzó felek a legnagyobb gabonaexportőrök, itthon nem lesz hiány a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztéseknek köszönhetően. Mindenesetre, a gabona kivitel esetén fenntartják az állami felvásárlási jogot.
Orbán Viktor szavai szerint az új kormány vállalása, hogy a kibontakozó európai gazdasági válság idején is megőrzik a legfontosabb eredményeket, nem adják fel a céljaikat. – Vállalom, hogy Magyarország előre fog menni és nem hátra – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy megvédik a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatási intézkedéseket, a nyugdíjak értékét és a rezsicsökkentést. A „vágtató inflációt” a tervek szerint először megszelidítik, majd megállítják, ehhez az államnak be kell avatkoznia: óvatos árszabályozó lépéseket hoznak, így év végére tartósan elviselhető állapotokat alakítanak ki.
A miniszterelnök végezetül arról beszélt, hogy Lengyelország mellett Magyarország vált a nyugati világ utolsó kereszténykonzervatív bástyájává, miközben Brüsszel egyszínűségre törekszik. Mi viszont így is sok barátot szereztünk – nem mondta, hogy kiket –, akiknek hitet és reményt akarunk adni. – Mi vagyunk Európa jövője, érezzük a súlyát – fogalmazott, majd a szokásos módon zárta: „hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”.
Az ünnepélyes ceremónia idején a parlamenti ülés páholyaiban foglalt helyet Novák Katalin köztársasági elnök, Áder János és Schmitt Pál korábbi államfők, illetve több közjogi méltóság is.
Orbán Viktort az április 3-i, újabb Fidesz-KDNP-kétharmadot eredményező választás után nem sokkal Áder János, azóta már leköszönt köztársasági elnök kérte fel az új kormány megalakítására. Később ezt megerősítette az Országgyűlés alakuló ülésén is. Orbán Viktor ezután lefolytatta konzultációit a kormányalakításról, és megállapodott leendő kabinetjének minisztereivel a következő négy év közös munkájáról. Akkor beigazolódott a korábbi pletyka is: visszakerül a miniszteri székbe Lázár János és ilyen posztot kap Navracsics Tibor is. Új szereplő lesz az ország irányításában Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Csák János és Nagy Márton, míg Mager Andrea, Kásler Miklós, Süli János és Benkő Tibor befejezi miniszteri pályáját.
