Március elejére egymillió, áprilisra pedig már akár kétmillió ember is védettséget szerezhet a vírus ellen – fogalmazott péntek reggeli rádiós interjújában Orbán Viktor. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi embert oltanának be addigra, a miniszterelnök a betegségen már – hat hónapnál nem régebben – átesetteket is az immúnissá váltak köréhez sorolta. Így azonban nagyon nehéz kideríteni, hogy pontosan hány embert kíván a kormány beoltatni a következő két hónapban.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora egy január 25-i videóban arról beszélt, 25 százalékosra becsüli az átfertőzöttséget hazánkban, vagyis eddig körülbelül 2,5 millió ember kaphatta el a betegséget, és ennek a számnak csak a töredéke szerepel a hivatalos statisztikákban. A járvány második hulláma októberben érte el igazán Magyarországot, akkor egy hónap alatt 20 ezerről 50 ezer fölé emelkedett az aktív fertőzöttek száma. Ebből következően a Merkely Béla által említett valós fertőzöttek jelentős része októbert követően eshetett át a betegségen. Vagyis az Orbán Viktor nyilatkozatában elhangzott áprilisi határidőhöz képest hat hónapon belül.
De ha már most is van legalább kétmillió immúnis ember, akik a kutatások jelenlegi állása szerint áprilisig nem is vesztik el a védettségüket, akkor egyetlen embert sem kell beoltani ahhoz, hogy elérjük a miniszterelnök által kívánt számokat.
Orbán Viktor ráadásul mindehhez hozzátette, hogy az elmúlt napokban „a helyzet javulása megállt”, némi romlásról kell beszámolnia. És ebben – a járványhelyzet szempontjából – sajnos teljesen igaza van. Ha az elmúlt három hét adatait nézzük, a tendencia egyértelműnek tűnik: nem látványosan, de újra folyamatosan emelkednek a legfontosabb számok.
Az adatszolgáltatási rendszer sajátosságainak köszönhetően a hét első két napján a járvány kezdete óta kevesebb tesztet és így jóval kevesebb új fertőzöttet jelentenek. Január 18-án 875 új beteget regisztráltak, 19-én még kevesebbet, 573-at; egy héttel később, január 25-én 844-et, január 26-án pedig mindössze 459-et. Ennél alacsonyabb számot utoljára szeptemberben láttunk. Ehhez képest, bár az elvégzett tesztek száma nem ugrott az egekbe, ezen a héten hétfőn, február 1-én 1124 új fertőzött került a rendszerbe, február 2-án 578, február 3-án 1048, február 4-én pedig 1652, ami egyértelmű emelkedést mutat. Vagyis a korábban emlegetett plató szakaszból mintha újra felfelé indult volna a járvány.
Erre utal a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétfői tájékoztatása is, amely szerint országos átlagban újra emelkedik a szennyvízmintákban az új koronavírus örökítőanyagának koncentrációja. Ez azt jelenti, hogy a következő 7-10 napban az új megbetegedések számának további növekedésére számíthatunk.
Európa számos országát érte már el a harmadik hullám. Portugáliában a legrosszabb a helyzet, ott a karácsonyi lazításnak köszönhetően annyira megnőtt a fertőzöttek száma, hogy mára megteltek a kórházak, a súlyos állapotban lévő betegeket külföldi intézményekbe szállítják. De Spanyolországban is folyamatosan romlanak az adatok, és régiónk több országában is újra felgyorsult a járvány, igaz, a szigorú óvintézkedések hatására azóta sikerült valamelyest normalizálni a helyzetet. A hirtelen változásért általában a vírus korábbiaknál jóval fertőzőbb brit mutációját teszik felelőssé, amely egyre több országban válik dominánssá. Magyarországon január elején jelent meg a variáns, azóta azonban érdemi tájékoztatást nem adtak a témában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfón virológusokra hivatkozva mindössze annyit árult el, hogy úgy tűnik, a brit mutáció miatt állt meg nálunk is a járvány lassulása. Vagyis immár a hatóságok szerint is szerepet játszik a fertőzés terjedésében a variáns, de a kormány bízik benne, hogy elkerülhető lesz a harmadik hullám. Ha így lesz, tavasszal – március és április elején –várható részleges és fokozatos nyitás a miniszter szerint.
A brit variáns hatásáról sokat mondó adat, hogy Szlovákiában Igor Matovič miniszterelnök szerint a mutáció aránya immár 70 százalék fölötti. A 444 szlovákiai lapokra hivatkozva arról írt, hogy ez az arány egyes régiókban még magasabb lehet, Pozsonyban a 85 százalékot is elérheti, a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórházban pedig a betegek 90 százaléka esetében mutatták ki a brit variánst. Romániában is hamarosan dominánssá válhat a koronavírus Nagy-Britanniából elterjedt mutációja – állapította meg Dumitru Jardan biológus, a MedLife magánklinika-hálózat vezető kutatója, miután 90 véletlenszerűen kiválasztott minta közül 24 esetben azonosították a brit vírusvariánst.
Gulyás Gergely a Kormányinfón elmondta még, hogy Magyarországon a szakemberek számítása szerint akár 3 millió felett is lehet a betegségen már átesettek száma. Így pedig „mindössze” 3,5 millió embert kellene beoltani a nyájimmunitás eléréshez.
A miniszter a Kormányinfón megismételte Orbán Viktor előrejelzését, amely szerint március 15-ig minden 60 év feletti magyar állampolgárt beoltanak, aki regisztrált. Jelenleg körülbelül kétmillió 60 éven felüli ember él Magyarországon, az oltási hajlandóságot korcsoportokra bontva nem ismerjük, de ha csak a felük kéri a vakcinát, az is legalább egymillió embert jelent. Vagyis a napokban megindult „tömeges oltás” részeként szűk negyven nap alatt akár egymillió embert is beolthatnak.
Eddig összesen közel 265 ezer ember kapta meg legalább az első vakcinát, és nem sokkal több, nagyjából 275 ezer adag oltóanyag érkezett Magyarországra. A Pfizer és Moderna vakcinája mellett immár a brit-svéd AstraZeneca gyógyszercég termékét, illetve az orosz és a kínai oltóanyagot is engedélyezték hazánkban.
A Szputnyik V-ből a korábbi bejelentés alapján kétmilliót adagot vásárol a kormány, amely egymillió ember beoltására elegendő. A vakcinák a tervek szerint három ütemben érkeznek majd, az első hónapban 600 ezer adagot, a másodikban egymilliót, az utolsóban pedig 400 ezret szállít majd az orosz gyártó. Ha február az első hónap, akkor ennek az oltóanyagnak köszönhetően április végére érheti el az egymillió ember a védettséget. A kínai vakcináról – amelyből 5 millió, vagyis 2,5 millió ember beoltására elegendő adagot vásároltak – Gulyás Gergely azt mondta, hogy az ütemezés szerint februárban, márciusban és áprilisban is 500 ezer adag érkezik, a többi, vagyis a fennmaradó nagyobb rész, májusban. Vagyis, ha minden a tervek szerint alakul, május végéig további 2,5 millió ember válhat immúnissá a vírussal szemben.
Mindez a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, és a további lekötött, és a közeljövőben várhatóan engedélyezett vakcinákkal együtt azt jelentheti, hogy a kormány menetrendje szerint május végére elérhető a kívánt védettség. A 60 éven felüliek március 15-ig történő beoltására vonatkozó ígéret azonban felelőtlennek tűnik, hiszen a kormány által bejelentett ütemezés alapján a jövő hónap közepéig nem érkezik meg annyi oltóanyag, hogy minden hatvan éven felüli védetté váljon.
Orbán Viktor vállalása akkor tűnik teljesíthetőnek, ha a miniszterelnök csupán az első vakcina beadására gondolt, amely csak részleges védettséget biztosít. Ez azonban ellentmond annak, amire ugyancsak utalt a rádióinterjúban, vagyis hogy áprilisra már kétmillióan szerezhetnek védettséget. Igaz, ennek, mint korábban láttuk, nincs tétje, hiszen ha a betegségen már legalább 3 millióan átestek, és a többségük áprilishoz képest hat hónapon belül, akkor a miniszterelnök által ígért számot mindenképpen elérjük, az oltások nélkül is.
