A kormány hivatalos álláspontjának nevezte Orbán Viktor azt, ami a Magyar Péter által kiszivárogtatott hangfelvételen hallható Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől: „a békéhez erő kell” – így foglalta össze. Ugyanakkor a miniszter azon szavaira már nem tért ki, hogy „szakítanak a békementalitással”. A miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában beszélt arról is, hogy szerinte Ruszin-Szendi Romulusznak „szégyenében el kellene bujdosnia”, Gyurcsány Ferenccel és Dobrev Klárával pedig együttérez a válásuk miatt.
A csütörtök este megválasztott új pápával kezdődött Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjúja. A kormányfő arról beszélt, hogy véleménye szerint az új Szentatya folytatója lesz annak, amit Ferenc pápa megkezdett, vagyis nagy változásokra nem számít.
Ezután gyorsan áttértek Brüsszelre, a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország ellenében született meg a politikai döntés Ukrajna gyorsított uniós felvételéről. Ez pedig – Robert Fico szavait idézve – gazdasági öngyilkosság. A néppárt szerinte tehát arról határozott, hogy folytatni kell a háborút, a szankciókat fenn kell tartani, az orosz energiát pedig teljesen ki kell szorítani Európából. Ezzel szemben a kormány azért dolgozik, hogy legyen béke, akkor ki lehet dobni a szankciókat, ezzel olcsóbb lesz az energia és lendületet kap a gazdaság, könnyebb lesz a családoknak is. Mindez pedig kiélezi a magyar belpolitikai vitákat véleménye szerint, mert kétféle oldal van: a DK és a Tisza követi Von der Leyen politikáját és van a kormánypárt.
A kormányfő szerint itthon a szankciók ellenére az egyik legolcsóbb energiaárat fizetik a családok: egy Kádár-kocka egy fűtési szezonban fizet 260-280 ezer forintot, ez Szlovákiában 480 ezer körül van, míg Lengyelországban 880-900 körül. Az orosz energia kitiltása Európából azt jelenti, hogy Magyarországnak 800 milliárd forinttal több kerül majd, vagyis pillanatok alatt a családok kétszer annyit fognak fizetni a gázért és az áramért. Ezt támogatja szerinte a DK és a Tisza, „itt a Mi Hazánkra és a Fideszre lehet számítani”, ez a két párt nem ért egyet ugyanis a döntéssel. A feladat most a szövetségesek gyűjtése és a jogi felkészülés, ehhez a harchoz a miniszterelnöknek „erőre és segítségre” van szüksége, ezért van közvetlen összefüggésben a Voks2025 elnevezésű kezdeményezésük a rezsiárakkal.
Felmerült az interjúban, hogy a Tisza Párt elnöke leszögezte, nem ért egyet Ukrajna gyorsított uniós tagságával. Orbán Viktor szerint ugyanakkor ugyanez a képviselő azt is mondta, hogy nem megy ki Brüsszelbe képviselőnek, ehhez képest most a mentelmi joga mögé bújva folytatja a politikáját. – Ezért én az ilyesmit színjátéknak tartom – mondta, felidézve, hogy sokáig tagja volt a Fidesz is a Néppártnak, ismer ott mindenkit, ismeri hogy működik: „ott nincs mese”. Ráadásul már azt is kijelentették, hogy új kormányt akarnak Magyarországon.
Gyurcsány Ferenc visszavonulását érintően a kormányfőnek két megjegyzése volt: élet-halál harcot vív a DK a Tiszával, de ez az ő pártjuk, az ő döntésük. Megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc el is vált Dobrev Klárától, „együttérzek velük, nem lehet könnyű sok év házasság után így dönteni”. Ezt azonban magánügynek nevezte, amit a politikába nem lehet beemelni.
„Utoljára volt komoly hír a DK” – mondták elemzők Gyurcsány Ferenc lemondásáról
Kéri László és Ember Zoltán szerint is a DK azt a benyomást kelti, hogy „rászervezett” a Tisza Párt bejelentésére.
Szóba került a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amelyre Orbán Viktor azt mondta, hogy azon a kormány hivatalos álláspontja hallható, „a békéhez erő kell”. A Magyar Honvédség arra való, hogy baj esetén megvédjék a hazát, nekünk olyan hadsereg kell, amely kész is ezért harcolni, „nekünk harcosok kellenek”. Ami a miniszterelnököt jobban zavarja, az a volt vezérkari főnök szerepvállalása „egy ilyen kutyakomédiában”. Őt már korábban elbocsátotta Orbán Viktor – legalábbis így fogalmazott –, nem adta ennek különösebb indokát, mert a hadsereget nem szabad bevonni a pártpolitikai vitákba. Eddig nem is kommentálta hosszabban a leváltását, de olyan információk is nyilvánosságra kerültek, amik megvilágítják az okát: „nem éreztem biztonságban a magyar hadsereget, mert úgy láttam, hogy a vezetése ukrán-párti”. Ez pedig egy tévedés, mert Ukrajna támogatása ebben a háborúban ellentétes az ország érdekével. Van itt szavai szerinte egy személyes dolog is, azt hitte, hogy a volt vezérkari főnök „elbujdosik szégyenében” amiatt, hogy a Honvédkórházban közpénzen szívatta le a zsírját. A kormányfő az interjúban nem mondta ki sem Magyar Péter, sem Ruszin-Szendi Romulusz nevét.
A költségvetésre rátérve azt nevezte Orbán Viktor a fő kérdésnek, hogy Ukrajnának megy-e a magyarok pénze. A büdzsé abból indul ki, hogy 2026-ban is nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, amely nem küld pénzt Ukrajnába, magyarbarát és megvédi a magyar érdekeket. 4800 milliárd megy családtámogatásra, 800 milliárd rezsicsökkentésre, 7700 milliárd az idősekre, 450 milliárd „fegyverpénzre” – sorolta a terveket. Optimistának, háborúellenesnek és ambiciózus célokat kitűzőnek nevezte a büdzsét.
