Merem vállalni a felelősséget azért a mondatért, hogy 99 százalék feletti az esélye annak, hogy az egészségügy ennyi emberrel és ennyi ápolóval működőképes marad és minden magyar megkapja a tisztességes ellátást – fogalmazott Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádiós interjújában. A miniszterelnök hangsúlyozta, nem mindegy, hogy egy orvosra és ápolóra mennyi beteg jut, amíg szakszerű ellátást kap, annak van egy felső határa. Hozzátette, hogy azt a határt vészesen megközelítettük volna vagy be is szakadt volna a födém, ha nem hoznak kijárási tilalmat is tartalmazó döntéseket. Ígérete megnyugtatónak tűnhet, ha nem vesszük figyelembe a szakemberek előrejelzéseit.
Kásler Miklós szerint a december hatodika és tizedike közötti időszakig jelentősen emelkedni fog a fertőzöttek, és a kórházban ápoltak száma. Az emberi erőforrások minisztere a Magyar Hírlapnak adott interjújában úgy számolt, hogy összesen 26-28 ezer kórházi, infektológiai ágyra lehet szükség, és körülbelül négyezerötszáz intenzív ágyra. Ahogy korábbi nyilatkozatai esetében, úgy ezúttal is hangsúlyozta, a most bevezetett szigorítások hatását hetek – 4-6 hét – múlva fogjuk érzékelni. Az aktuális adatok szerint 6690 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 518-an vannak lélegeztetőgépen. Kásler Miklós számításai alapján tehát december elején négyszer annyian lesznek kórházban, mint most, és közel kilencszer annyian szorulnak intenzív ellátásra.
Ez utóbbi azért tűnik igen riasztónak, mert több szakember is arra hívta fel a figyelmet, hogy a megfelelő személyzet hiánya miatt jelenleg legfeljebb 1200 intenzíves ágy áll rendelkezésre Magyarországon. Lantos Gabriella egészségügyi szakértő, az Új Világ Néppárt szakpolitikusa a párt csütörtöki online Covid-sajtótájékoztatóján hasonló számokról beszélt, szerinte jelenleg 1279 lélegeztetésre szoruló beteget tudnak ellátni az intenzív osztályok úgy, hogy a szakképzett nővérek és orvosok mellett betanuló ápolók is részt vesznek a munkában. Ha ennél több beteg szorul intenzív ellátásra, akkor csökkenni fog a túlélési arány. – A tavaszi bergamói és New Yorki-i tapasztalatok alapján ennél több lélegeztetésre szoruló beteg esetén már nem lehet tartani az 50 százalékos gyógyulási arányt. Nem a gép fogy el, és nem is az ágy, hanem a szakember, a gyógyulási esély 20 százalékra is le tud csökkenni – fogalmazott. Hozzátette, legalább egy hónappal korábban be kellett volna vezetni a szigorító intézkedéseket, hiszen így nagyon sokan fognak majd meghalni a második hullám csúcsán.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) volt elnöke – aki most egy vidéki nagyvárosban mentőorvos – a 24.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy sok helyen már most apokaliptikus állapotok uralkodnak, a kórházi kapacitások kezdenek kimerülni. Ezt támasztotta alá Nemény András, Szombathely polgármesterének keddi bejelentése, mely szerint naponta 5-9 ember hal meg a helyi Markusovszky Kórházban a koronavírus miatt. A kórházban akkor 180 koronavírussal fertőződött beteget ápoltak, az intézményben 32 lélegeztetőgép van, de a személyzet száma miatt csak 17-et tudnak működtetni. A többi olyan orvost, akik értenek a lélegeztetőkhöz, Győrbe irányítottak.
A MOK friss jelentésében is arra utalt, hogy hiába van esetleg elegendő ágy és lélegeztetőgép, nincs nővér és orvos, aki kezelje azokat. – Egy ITO-s szakember évekig képződik, majd további hosszú évek alatt szerez rutint, tapasztalatot. Egyszerűen nem pótolhatóak napok-hetek alatt gyorstalpaló tanfolyamokon. Minden más probléma lényegében ebből az egyből következik – írták. Hangsúlyozták újra, hogy el kell laposítani a járványgörbét, mert „baj van – ha nem így teszünk, nagyon nagy baj lesz”.
Kásler Miklós előrejelzése a szigorító intézkedések december közepén tapasztalható hatásáról különös fénytörésbe kerül, ha a kormány korábbi ígéreteit és jóslatait nézzük. Orbán Viktor a közrádiónak múlt pénteken, vagyis még a korlátozások bevezetése előtt, arról beszélt, hogy december 10-ére 30-32 ezer kórházi ápolt lehet, és közülük 4480 beteg szorulhat intenzív ellátásra. Ez nagyjából egybevág a Kásler Miklós-i prognózissal – kicsivel több kórházi ápolttal számolt –, vagyis a mostani intézkedések érdemben nem befolyásolják a második hullám csúcsát. A hivatalos közlések szerint legalábbis, hiszen a korlátozások bevezetése előtt, és azt követően is ugyanannyi intenzív ellátásra szoruló beteget jósoltak.
Ez persze nem meglepő, ha arra gondolunk, hogy Orbán Viktor korábban többször is december végi-január eleji járványcsúcsról beszélt. E szerint a szigorú korlátozások két héttel a várható csúcs előtt kezdenek hatni. Ahogy azonban Lantos Gabriella fogalmazott, a járvány terjedése a decemberi csúcson, azaz a jelenleginél jóval magasabb szinten fog stagnálni, és csak később lehet enyhülésre számítani.
Mindezeket összevetve, a miniszterelnöki felelősségvállalás rácáfol a kórházi kapacitásokról szóló becslésekre. Reménykedjünk benne, hogy az egészségügyi szakemberek tévednek, és Orbán Viktornak lesz igaza.
