Évszázados távlatban nem volt olyan aktív és kiterjedt a magyar külpolitika, mint az elmúlt években, amelyeket az intenzív nyugati kapcsolatrendszer, „dübörgő keleti és déli nyitás”, gyorsaság, akcióképesség, kereskedés, beruházások és konnektivitás jellemez – mondta el a Magyar Külügyi Intézet (MKI) alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián a miniszterelnök. Orbán Viktor beszédében áttekintette, hogy „a gyakorlat talajáról érkezve” mit tart az önálló és kezdeményező külpolitika sarokpontjainak.
Első tételként hangsúlyozta: ha egy relatív előnyökkel nem rendelkező ország önálló külpolitikát akar csinálni, akkor radikális álláspontot kell képviselnie. Ezt nem lehet a „merjünk kicsik lenni” politikájával megtenni, helyette radikális álláspontra van szükség – mondta. Példaként kiemelte: a magyarok nem vitatkoznak azon, milyen mechanizmussal kellene elosztani és integrálni a migránsokat. A lényegi kérdés egy magyar számára az, jó dolog-e egyáltalán a migráció.
Második tételként kiemelte: az a magyar külpolitikai gyakorlat, hogy „lényegretörően tesszük fel a kérdéseket”, nem rontja, hanem emeli Magyarország presztízsét. Az a körülmény, hogy mi képesek vagyunk nemcsak lényegretörően elmondani az álláspontunkat, hanem aztán intellektuálisan és politikai értelemben is megvédeni, sőt harcolni is érte, egyfajta védjeggyé válik – tette hozzá. Elterjedt vélekedés, hogy a radikális lényeglátás nem presztízshez, hanem elszigeteltséghez vezet, ez a gondolat azonban nem találkozik a tapasztalataival – hangsúlyozta Orbán Viktor.
(MTI)
