A nemzetek Európája helyett európai szuperállamot építenek Brüsszelben, ezért ma a nemzeti alapon álló demokraták állnak szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is – erről beszélt Orbán Viktor egy szombati rendezvényen. Azt mondta, hogy az Európai Parlamentbe a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük és lehetőséget kellene biztostani a tagállamoknak az uniós jogalkotás leállítására is.
A miniszterelnök A magyar függetlenség napja című szombati konferencián mondott beszédében kitért rá, hogy Európa része Norvégia, Svájc, az Egyesült Királyság, a teljes Balkán, Ukrajna és Fehéroroszország biztosan, illetve Oroszország is az Urálig biztosan, valamint a török világ is belenyúlik abba a földrajzi térbe, amit Európának nevezünk. Európa fantasztikus, lenyűgöző, lélegzetelállító és lemásolhatatlan. – Jobb és rosszabb korszakok váltogatták egymást, de Európa örök – fogalmazott. Majd azt mondta, hogy az Európai Unió egy ember alkotta politikai képződmény, amit azért hoztak létre, hogy megvédjék országaik gazdasági és katonai érdekeit.
A miniszterelnök egyúttal idézett egy felmérést, amely szerint 2021 júniusában a németeknek csak a 45 százaléka mondta azt, hogy szabadon elmondhatja a véleményét. 44 százalék az ellenkező véleményen volt, ők úgy vélték, hogy könnyen megégethetik magukat, ha az iszlámról, a hazafiságról vagy a hazaszeretetről elmondják, amit gondolnak. Majd idézett uniós vezetőket, akik szerint „Magyarországot és Lengyelországot ki kell éheztetni”, hazánkról pedig volt, aki úgy fogalmazott, hogy „beteg demokrácia vagyunk”.
Orbán Viktor felidézte azt is, hogy az EU 2008-ban a világ GDP-jének 25 százalékát adta, 2019-ben már csak 18 százalékát. A világ ötven legnagyobb cége között 2001-ben 14 volt európai, ma csak 7. Az EU ott áll, ahol 30 éve. Majd feltette a kérdést, mi történt a mi uniónkkal? Meg is adta a választ: „Az Európai Uniónak ma a magunkfajta szabadságharcosokra van szüksége”.
A kormányfő ezt követően leszögezte: „robogunk egy birodalmi jellegű Európai Unió felé, a nemzetek Európája helyett egy olyan európai szuperállamot építenek Brüsszelben, amelyre senki sem adott felhatalmazást”. Megfogalmazása szerint európai démosz nincs, csak nemzetek vannak. Démosz nélkül pedig nem lehet demokráciát építeni. Ezért – folytatta – „a brüsszeli birodalom építése szükségszerűen vezet a demokrácia hiányához”. – Amit mi szeretnénk, az valami egészen más. Mi a demokráciák demokráciáját akarjuk, amelynek alapját az európai nemzetek adják. Ne féljünk kimondani, mi nemzeti alapon álló demokraták állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik valójában a demokrácia ellenfelei is – fogalmazott.
Orbán Viktor következő tézise az volt, hogy Brüsszelt ma azok irányítják, akik az integrációt nem eszköznek, hanem célnak, öncélnak tekintik. Ezért felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket, az EU jogrendszere és intézményeik pedig ezt elősegítik. – Ezért van az, hogy politikai ellenfeleink az európai kultúra alapját képező természetes közösségek meggyengítésére törekednek. Célkeresztben a nemzet, a keresztény és zsidó egyházak, a családok – fogalmazott.
Harmadik tézise a miniszterelnöknek az volt, hogy Brüsszel hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatoknak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek. Ennek első lépéseként az Európai Bizottságot politikai testületté alakították, majd jogállami jelentéseket kezdett készíteni az uniós tagállamokról. A munkát kiszervezték az álcivil szervezetekhez, akik tipikusan, szinte kivétel nélkül Soros György hálózatához tartoznak. Ezek alapján minősítették a demokratikusan megválasztott kormányokat és „büntetni is akarják azokat, akik nem tetszenek”.
Negyedik tézise volt Orbán Viktornak, hogy közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni. Ugyanakkor ma Brüsszel a saját tagállamival harcol, „kioktat, fenyeget, kényszerít és büntet, vagyis visszaél a hatalmával és ezzel szétveri saját magát”.
A miniszterelnök ezután megismételte, hogy a következő évtized a veszélyes kihívások évtizede lesz, „népvándorlások, migráció, járványok és pandémia”. Így kell sikeresnek lenni, ennek előfeltétele pedig az európai demokrácia helyreállítása. – A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelme érdekében ezért új intézményt kell létrehozni a tagállamok Alkotmánybíróságainak bevonásával – fogalmazott.
Orbán Viktor azt mondta, az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából. Jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, az EP-be a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük, az Európai Tanács mintájára. A nemzeti parlamenteknek ezen felül jogot kell adni, hogy az uniós jogalkotást megállíthassák, ha úgy érzik, hogy az nemzeti érdeket sért. – Vagyis be kell vezetni a piros lapos eljárást – közölte.
Majd jelezte azt is: Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba.
A miniszterelnök szerint végre nyíltan beszélhetünk a bajokról, ami bántja a tagállamok polgárait. – Kaptunk egy lehetőséget, hogy megállítsuk az Európai Unió elszovjetesedését és Brüsszel elmoszkvásodását – fogalmazott, hozzátéve, hogy mi tudjuk, milyen veszély fenyeget.
– 30 éve azt hittük, Európa a jövőnk, ma már látjuk, mi vagyunk Európa jövője – mondta Orbán Viktor, kiemelve, hogy „merjünk demokraták és szabadságharcosok lenni Brüsszelben is, mert csak ebből születhet meg az európai reneszánsz”.
