A gyülekezési jog rendkívül széleskörű alkotmányos alapjog, de nem korlátok nélküli: a demonstrációk résztvevői nem veszélyeztethetik a közrendet, közbiztonságot, vagy mások jogait, szabadságát és ha a rendőrség ilyet tapasztal, fel kell lépnie a rend helyreállításáért – mondta az MTI beszámolója szerint Gömbös Sándor dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hivatalának vezetője egy keddi háttérbeszélgetésen.
A rendőrség a bejelentett, illetve jogellenes gyűlésekkel kapcsolatos eljárásokról, a jogszabályi előírásokról adott tájékoztatást a május 3-ai eseményekhez kapcsolódóan. Gömbös Sándor dandártábornok elmondta: a gyülekezési jog rendkívül széles körű, „gyakorlatilag bárki, bárhol, bármivel összefüggésben közterületen véleményt nyilváníthat”, ha ezt előzetesen bejelentette a rendőrségen. A gyülekezési jog azonban nem parttalan, a demonstrációk résztvevői nem veszélyeztethetik a közrendet, közbiztonságot vagy mások jogait, szabadságát, a rendőrségnek pedig kötelessége elősegíteni a békés gyülekezés jogának gyakorlását a közrend, közbiztonság fenntartása mellett. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak a békés, fegyvertelen gyülekezés joga részesül alkotmányos védelemben, aki felfegyverkezve, arcot eltakarva vesz részt egy gyűlésen, bűncselekményt követ el.
A gyülekezés szervezője az, aki bejelenti a rendezvényt előzetesen, hogy a rendőrség felkészülhessen a feladatai ellátására. A szervező befolyással van a rendezvény menetére, ezenfelül a gyűlésen a rend fenntartása elsődlegesen az ő feladata. Ugyanakkor a rendezvény résztvevőinek is kötelezettségeik vannak: így például kötelesek követni a szervező és a rendezők rendfenntartásra irányuló utasításait. A gyűlés szervezőinek, résztvevőinek és a rendőrségnek együtt kell működnie bejelentett és be nem jelentett gyűlések esetén is. A dandártábornok kiemelte, hogy a demonstráció résztvevői nem követhetnek el jogszerűtlen cselekményt, például nem bánthatnak senkit, nem rongálhatnak vagyontárgyat. Amennyiben ezt megteszik, szembe kell nézniük a következményekkel. – Ha a gyülekezés békés jellege megszűnik, és ez mindenki számára nyilvánvalóvá válik, akkor mindenkinek kötelessége a gyűlést elhagyni, a szervezőnek pedig törekednie kell a jogszerű állapot helyreállítására. Amennyiben ezt nem teszi meg, a rendőrség lép fel ennek érdekében – mondta.
A május 3-án történtekkel kapcsolatban a tájékoztatón elhangzott: aznapra három gyűlés volt bejelentve, a harmadik a Clark Ádám térre. Amikor ez véget ért, egy magánszemély felszólította a tömeget, hogy vonuljanak a Karmelita kolostor elé. Gömbös Sándor kiemelte, hogy ez már egy be nem jelentett rendezvény volt, amelyen a magánszemély nem működött együtt a rendőrséggel, nem vette fel a kapcsolatot a rendőrség helyszínen lévő képviselőjével, és már azzal, hogy be nem jelentett gyűlést szervezett, szabálysértést követett el. A tábornok felhívta a figyelmet arra: amennyiben a szervező általa vezetett, be nem jelentett gyűlés résztvevői kárt okoznak, a károkozóval egyetemleges felelősség terheli a be nem jelentett rendezvény szervezőjét.
A rendőrség szerint a múlt héten a nem bejelentett gyülekezés békés jellege megszűnt, amikor a demonstrálók elbontották az építési terület kerítését. Gömbös Sándor hangsúlyozta, hogy a rendőri intézkedésnek mindenki köteles alávetni magát, így ha valaki a rendőri felszólítás után is a jogszerűtlen tömegben marad – függetlenül attól, hogy nem az első sorban rongálta a kerítést, dobálta a rendőröket – számolnia kell azzal, hogy ha a rendőrség megkezdi a jogszerű intézkedését, a rend helyreállítását, akkor a rendőrség nem lesz képes és nem is köteles az egyéni felelősségét vizsgálni. Szólt arról is, hogy amikor a rend helyreállításáért a rendőrség megteszi a szükséges intézkedéseket és kiemeli a jogszerűtlenül viselkedő tömeget befolyásoló embereket, a rendőr helyszíni gyanút állapít meg, és a szabálysértési- vagy büntetőeljárás feladata az egyén felelősségének tisztázása. Még abban az esetben sem válik jogszerűtlenné a rendőri intézkedés, ha később az érintett felelősséget nem állapítják meg.
Gömbös Sándor kitért arra is, hogy a rendőrség többi között a helyszín, az idő, a rendőrség iránt tanúsított magatartás alapján dönt arról, hogyan lép fel a jogsértőkkel – például a kordonbontókkal – szemben. Ha a demonstrálók magatartása nem jelent kockázatot, a rendőrség megpróbál toleránsan eljárni. Egy kérdésre válaszolva elmondta: a mentelmi jog sem arra jogosít fel, hogy valaki jogsértő cselekményt végezzen.
Pinezits Szilárd alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) rendbiztosi alosztályának munkatársa arról beszélt: amíg egy be nem jelentett gyűlésen a gyülekezés szabályait a szervezők és a résztvevők is betartják, a gyűlés a törvényes keretek között marad, a rendőrségnek nincs beavatkozási kötelezettsége. Házi Miklós százados, a Készenléti Rendőrség kiképzési és módszertani alosztályának munkatársa a május 3-ai eseményről azt mondta, az építési területen található anyagok, törmelékek, vascsövek és a tömeg magatartása miatt reális volt a sérülés veszélye. A rendőrök biztonságáért a rendőrségnek lehetőségében állt, hogy „sokkal határozottabb, dinamikusabb tömegkezelési taktikát alkalmazzon”, de erre nem került sor.
