Óriási monstrumot húznának fel Miskolc „Gellért-hegye” elé

Az avasi panoráma elvesztésétől, és az ötven éve vágyott főtér-kialakítás esélyének eltékozlásától tartanak a miskolciak egy, a belváros szívébe tervezett épületkomplexum miatt. A hangzatos Avalon Business Center névre keresztelt építményt a felszín felett négyszintesre (plusz tetőtér), a Szent István térre álmodták, amelyet a régió egyik legtehetősebb és legbefolyásosabb emberének közvetett tulajdonában álló cége húzna fel. A beruházó Avalon Center Kft. ugyanis az Üvegszikla ingatlankezelő kft. leányvállalata. Ennek ugyanúgy a nyilvánosságot kerülő id. Barabás Ernő és neje a tulajdonosa, mint a – Bruce Willisszel reklámozott – Hell energiaitalt előállító, állami és uniós támogatással kitömött Hell Energynek.

A Miskolc „Gellért-hegyének” előterébe tervezett beruházás ellen a szomszédok, a lokálpatrióták és a Zöld Kapcsolat környezetvédelemmel foglalkozó egyesület is tiltakozik. Úgy érzik, a beruházó – az önkormányzattal karöltve – megkerülte őket a hatalmas épület tervezésekor. Az ellenzők észrevételeiket, ellenérzéseiket egyetlen fórumon, egy augusztusi közmeghallgatáson fogalmazhatták meg. Ám ezt sem a beruházó vagy az önkormányzat, hanem a kormányhivatal hívta össze, miután az építési eljárást megelőző környezetvédelmi hatásvizsgálat részeként törvény írta elő. Noha a fórumot közvetlenül az augusztus 20-ai hétvége előtti napra időzítették, így is legalább hatvanan zsúfolódtak össze a városházán.

Amellett, hogy akadtak, akik tetszésüknek adtak hangot, a jelenlévők többsége ellenérzéseiről beszélt. A tiltakozók egyik problémája, hogy a tervezők a XVIII–XIX. századi épületek közé egy modern homlokzatú irodaházat álmodtak, aminek szellőzői, kazánjai a szomszédos épületek felé néznek. Ráadásul Barna Péter helyi lakos – egyébként jó nevű jogász – szerint a közel 22 méter magas monstrum a szomszédos, patinás Erzsébet-fürdő kupolája fölé magasodna, ezzel kitakarva a belváros legrégebbi templomát, az Avason épült és harangjátékáról ismert gótikus református templomot.

[caption id="attachment_5608" align="aligncenter" width="1000"]

A tiltakozók, köztük F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat Egyesület alelnöke úgy látja, ez elég kell legyen ahhoz, hogy a beruházás elbukjon a kormányhivatal környezetvédelmi eljárásán. Az alelnök azonban azt is állítja, a mérnökök elavult és pontatlan adatok (például a térképvázlatukról a szomszédos műemléki épület hiányzik) alapján jutottak arra, hogy a lakók környezetét nem terheli a beruházás. A tervezők azzal védekeztek: másfél év alatt közel 20 beépítési variáció készült, öt alkalommal egyeztettek a polgármesteri hivatallal, a tervek pedig az előírásokat betartva készültek.

– Márpedig valami épülni fog – szögezte le Szabó Tamás, az egyik tervező. F. Nagy Zsuzsanna kérdésünkre kijelentette: nem a beépítés ellen vannak – főként hogy a terület mostani állapota is rendezetlen, parkolóként hasznosul –, de a bemutatott építménynél jóval kisebbet szeretnének a miskolciak.

A lakók szájába építkezik a trafikosnő fia

Egy helyi vállalkozó a fejébe vette, hogy háromszintes társasházat épít Székesfehérvár egyik legnagyobb lakótelepén a tömbök közé.

Feltűnő, hogy a környezetvédelmi eljárásra készített vaskos iratban a komplexumot hol irodaházként, hol iroda-üzletházként emlegetik, amihez kiskereskedelmi egységeket, éttermeket képzelnek el. És az sem titok, hogy háromszintes, 350 férőhelyes mélygarázst is építenének hozzá. Ennek alapján a tiltakozók attól tartanak, az irodai funkció csak átmeneti, és arra szolgál, hogy kikerüljék a Fidesz-kormány által alkotott plázastoptörvényt. A tervezők szerint erről nincs szó, a parkolók számát az önkormányzat kérésére növelték. F. Nagy Zsuzsanna biztos benne: ha a kifogásaik ellenére mégis környezetvédelmi engedélyt kap a beruházás, az a plázastopról szóló törvény hatálya alá esik

Figyelemre méltó, hogy a helyi építészszakma is csak ingatja a fejét a beruházás kapcsán. Amikor ugyanis többüktől véleményt kértünk a tervről, azt mondták: nem ismerik a részleteket. Őket is kihagyták a beruházásból; ki névvel, ki neve elhallgatását kérve ezt nehezményezte is. Főként, hogy nem egy egyszerű épületről van szó: Miskolc születő főtere a tét. A borsodi megyeszékhelynek ugyanis nincs igazi belvárosi közösségi tere. Erre – az 1960-as években az épületek elbontásával létrejött – Szent István teret látja alkalmasnak minden kurzus (akkor a nem odaillő könyvtárépület felhúzását is az avasi panoráma miatt vetette el az MSZMP).

Ennek a teleknek a funkcióját azonban azóta sem találták meg, pedig megannyi terv készült konferenciaközponttal, szállodával és bevásárlóközponttal. A számtalan kudarc után a jelenlegi fideszes városvezetés is presztízskérdést csinál a főtér kérdésének megoldásából. Abban viszont minden általunk megkérdezett építész egyetértett: bevásárlóközpontnak nincs helye a területen. Az Ybl- és Széchenyi-díjas Bodonyi Csaba azt is megjegyezte: örül, hogy foglalkoznak a beépítéssel, a teret ugyanis a közhiedelemmel ellentétben az épületek jelölik ki. Ám egy olyan beruházás tervezésénél, ami legalább egy évszázadra meghatározza a város frekventált terének arculatát, a lakosokat akkor sem lehet kihagyni, ha az épület magánberuházásban készül. A miskolciak ezért sem tudják mire vélni az önkormányzat és a képviselők hozzáállását.

A már említett fórumon sem a polgármester, sem egyetlen képviselő nem tette tiszteletét. Pedig 2010-ben – már a fideszes városvezetés idejében – Rostás László főépítész vezetésével a helyi építészekkel közös gondolkodás kezdődött a főtér kialakításáról. Ez végül egy beépítési tervben öltött testet, de az általunk megszólaltatott mérnökök sem tudnak semmit annak a sorsáról. Juhász-Nagy Balázs, a megyei építészkamara elnöke azt mondta: többször kérték a polgármesteri hivataltól, hogy vonják be őket a nagy projektekbe, hogy első kézből származó információik legyenek. A jelek szerint hiába.

Lécci-lécci, csak a Fidesz!

A csend, rend, fegyelem idilli állapota csak addig kellemes, amíg az ember nem ütközik a Párttal (NER-rel). És itt jövünk, pardon, jönnénk mi, újságírók.

Kerestük Tóth Róbertet, a beruházó Avalon Center Kft. ügyvezetőjét, de csak személyesen és később akart nyilatkozni. Azt mondta, az Észak-Magyarországnak adott rövid nyilatkozatát fenntartja. E szerint a közmeghallgatást sikeresnek értékelte, ugyanakkor állította, hogy eddig nem volt lehetőségük az aggályok, tévhitek eloszlatására. Szándékuk, hogy mindenki megelégedésére szolgáló épületet hozzanak létre – szögezte le.

Talán csak véletlen, hogy két hónapja távozott posztjáról Rostás László városi főépítész – akkor, amikor az Avalon környezetvédelmi hatósági eljárását elindították. A szakmában nagy tisztelettel emlegetett szakemberről az a hír járta, hogy a beruházással összefüggésben kérte felmentését. Telefonon erre a felvetésünkre úgy fogalmazott, ez alaptalan; a jövőben a diósgyőri várban meglévő feladataira koncentrál.

Az önkormányzatnak több kérdést is küldtünk – például mennyire illeszkedik városfejlesztési elképzeléseibe az Avalon Business Center; hogyan képviselik a lakók elvárásait a beruházó felé; illetve milyen szempontokat tart fontosnak a polgármesteri hivatal a térszerkezet átalakulásakor –, a válaszok azonban a Magyar Hang szerdai lapzártáig nem érkeztek meg. Később is csak egy konkrétumok nélküli, szűkszavú közlést kaptunk. Eszerint a belváros és a történelmi Avas megújításának egyik eleme a Szent István tér közösségi térré formálása. A beruházói elképzelés és a belvárosi fejlesztések összhangjának megteremtése érdekében a város folyamatosan együttműködött az építtetővel; a terveket a Miskolci Építészeti Tervtanács több alkalommal véleményezte – írták. Ennyivel kell beérniük a miskolciaknak és lapunknak is.