Nem csak a fővárosban, hanem országszerte nőtt a kiadásra váró üzletek száma – mondta lapunk érdeklődésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy jelentősen nőttek a fővárosban üresen álló ingatlanok száma. A Kiberelem.hu mai közleménye szerint főként Budapest belső kerületeiben figyelhető meg a tendencia.
Balogh László elmondta, saját adataik szerint a belső kerületekben (V.-VI.-VII. kerület) 25-30 százalékkal több a kiadásra váró ingatlan jelenleg, mint egy évvel korábban. A főváros egészét vizsgálva 7-8 százalékos a bővülés a piacon, míg országos viszonylatban 10 százaléknál is több ingatlan vár új bérlőre, mint 2019 év végén – ismertette.
Mint fogalmazott, a koronavírus-járvány hatása árnyalt a nem lakáscélú ingatlanok piacán. A járvány ugyanis nemcsak bénította a kis- és középvállalkozói szektort, hanem elősegítette a szolgáltatásaik digitalizációját. Vagyis előre hozták azokat a digitális fejlesztéseket, amelyek célként ugyan előttük lebegtek, de a távoli jövőben szerepeltek. Ennek oka, hogy az emberek a járvány következtében változtattak a hagyományos vásárlási szokásaikon, mivel nem volt számukra komfortos a fizikai jelenléttel járó vásárlás. A vásárlók és az eladók is felismerték, hogy a fizikai jelenlét nem feltétlenül szükséges. Emiatt lehetett arra számítani, hogy az üzlethelyiségek piaca felbolydul – magyarázta.
Balogh László szerint a jelek arra mutatnak, hogy a koronavírus-járvány nem egyik napról a másikra fog eltűnni. A kereskedelemnek ezáltal nemcsak a jelene, hanem a jövője is változni fog. Az ingatlanok piacára hatással lehet, hogy hosszabb távon megmaradnak-e az irodai helyiségek, vagy a munkaadók tartósabban rendezkednek be az alkalmazottakkal az otthoni munkavégzésre. Ennek részeként az eddig így hasznosított ingatlanok is új funkciót kaphatnak – hívta fel a figyelmet a még nem eldőlt kérdésre.
Arra a felvetésünkre, hogy jellemzően milyen típusú vállalkozások adhatták vissza a bérleményeiket a járvány miatt, Balogh László azt felelte, hogy alapvetően a fizikai jelenlétet igénylő kereskedések és szolgáltatások léphették ezt meg. Akadnak kereskedések, ahol az online kereskedésre való átállással mindegy, honnan szolgálják ki a vásárlókat, egy étteremnél viszont jóval nehezebb mozgatni az infrastruktúrát.
Felhívta viszont a figyelmet a tapasztalatra, miszerint a bérbeadók is igyekeztek rugalmasak lenni, a bérlőik túlélése nekik is fontos volt. Nem számított ritkának, hogy valamilyen kedvezményt adtak a bérlőknek egy átmeneti időszakra, akár azzal is, hogy csak a rezsit kellett kifizetni. Ez a jelenség arról árulkodik, hogy a piac átmeneti állapotként tekint a vírus miatt előállt helyzetre.
Ha visszatérhet normális kerékvágásba az élet, ez persze változhat. Arra viszont nem kell számítani, hogy a jövőben feleslegessé válnak az üzlethelyiségek – jelezte.
Balogh László hozzátette, a fővárosi üzleti piac időről időre járvány nélkül is változik. Míg az 1990-es évek végén a butikok voltak az uralkodók a budapesti Nagykörúton, a 2000-es években egészen a járványig a vendéglátóhelyiségek szaporodtak, amelyek főként a külföldiekre építettek, és egyre nagyobb profittal működtek. Ha az új normális élet eltér majd a megszokott viszonyoktól, ezek a helyiségek bizonyosan hasznosulnak valamiként, mivel frekventált helyeken vannak.
A szakértő szerint, ha az emberek hosszabb távon rendezkednek be az otthoni munkavégzésre, távmunkára, és ezért kevesebbet mennek a belvárosba, ahhoz a vállalkozások alkalmazkodni fognak. A helyi adottságokhoz való viszonyulás „alközpontok” létrehozásával járhat. Ez a gyakorlatban szolgáltatóközpontok, egy-egy jobb minőségű étterem megjelenésével járhat, és a széles választékot kínáló üzlethelyiségek szerepe, üzleti értéke is megnő. Egyértelmű élénkülés várható a következő időszakban a logisztikai központok, kereskedelmi ingatlanok területén is – tette hozzá az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
