Közel tíz éve létezik a közösségi médiában a Debreciner, májustól viszont négyfős szerkesztőséggel online lapot indítanak, amivel a független helyi nyilvánosságot erősítenék. A Népszava számolt be róla, hogy Porcsin Zsolt és csapata kétezer előfizetőre számít, mindenkitől jelképes havi ezer forintot kérve a tartalomért. Az agglomerációval együtt nagyjából négyszázezres debreceni térségben ennyi olvasót tartanak szükségesnek ahhoz, hogy fenn tudjanak maradni. A fizetési rendszer múlt péntek óta működik, azóta 250-en jelezték már, hogy támogatnák a projektet. Akadt, aki egyenesen 30 ezret utalt, de ezt úgy tekintik, hogy 30 hónapra megváltotta az illető az előfizetését. A Debreciner kiadói tevékenységét az 1998-ban létrejött Együtt Debrecenért Egyesület biztosítja.
A Hajdú-bihari Napló korábbi főszerkesztőjét azzal kerestük meg: mikorra számítanak a 2000 előfizetés elérésére, és milyen tematikával, exkluzív tartalmakkal kívánják elérni az olvasót? Porcsin elmondása szerint időben nehezen tervezhető az előfizető-gyűjtő kampány, ráadásul helyi lap esetében nincs is erre precedens Magyarországon. Viszont pozitívnak tartja, hogy már nemcsak a város környékén találtak rájuk, de van már előfizetőjük Londonból, Oslóból, Franciaországból, Németországból és Budapestről is bőven.
Nagyon messzire kellene mennünk, hogy a magyar napilappiachoz hasonlót találjunk | Magyar Hang
A magyarok túlnyomó többsége a televíziót használja rendszeres hírforrásként, országos napilapot a lakosság alig néhány százaléka vesz csak a kezébe - derült ki a Medián és a Mérték Médiaelemző Központ friss felméréséből. Az 1200 személyes megkeresésen alapuló vizsgálat szerint, ha a lakosság politikai-közéleti témákban tájékozódna, elsősorban a televízióhoz fordul (71 százalék), ezt követi az internet, majd a rádió, a nyomtatott sajtót a sor legvégén találjuk.
A főszerkesztő szerint minden közérdeklődésre számot tartó üggyel foglalkozni kívánnak, szóljanak azok a közéletről, az oktatásról, a kultúráról vagy a természetvédelemről. – A város és tágabb környezete számos kibeszéletlen témát kínál, sok olyan történés, döntés, intézkedés van, amelyek háttere ugyan mindenkire tartozna, az arra illetékesek mégsem tárják fel ezek teljes egészét – mondta Porcsin.
„Legyalulták a vidéki nyilvánosságot" | Magyar Hang
Mára egyértelművé vált: a kormány stratégiája, hogy a vidéket elszigetelje, és csak a kabinet számára kedvező hírek jussanak el a falvakba, éppen ezért kulcskérdés, hogy valahogy bejuttassuk a valóságot tükröző információkat oda is, ahova egyébként nem jut el semmi - jelentette ki lapunknak L. László János, az eDemokrácia Műhely Egyesület elnöke, a Nyomtass te is!
Érdeklődésünkre, hogy ha van is kellő számú előfizető, ilyen szintű ellenszélben, mint ami ma Magyarországon tapasztalható, meg lehet-e élni, azt válaszolta: maga is száz érvet tudna felsorolni, miért reménytelen próbálkozás független sajtó készítésébe fogni. „Ellenben van kétszáz érvem, ami mind amellett szól, hogy szükség van ilyen médiára, bármennyire is nehezítik meg a működését, létezését azok, akik nem szeretik a nyilvánosságot, a tájékozott, ezért felelős döntések meghozatalára önállóan képes polgárt" – tette hozzá.
Porcsin a Hajdú-bihari Napló után dolgozott a Heol.hu felelős szerkesztőjeként is, Mészáros Lőrinc érkezésével azonban mennie kellett. A kettő között elindította az azóta megszűnt Vagy.hu-t is, ahol 2003 és 2005 között Tar Sándor is jelentetett meg tárcákat.