Az Országgyűlés 128 igen, 57 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a rendeleti úton való kormányzást lehetővé tevő jogszabály meghosszabbítását.
Az érvényben lévő és most meghosszabbított veszélyhelyzet lényege, hogy a kormány rendeletekkel hozhat szabályokat, nincs szükség a parlament által alkotott törvényekre. Így születhetett meg tavaly tavasszal lényegében egyik napról a másikra, sőt, még rövidebb idő alatt az, hogy digitális oktatásra állnak át az iskolák, de hasonlóan gyorsan döntöttek a kijárási tilalomról vagy éppen arról, hogy kötelező a maszk használata a közterületen. De ide tartozott még a hitelmoratórium, az ingyenes parkolás, illetve lényegében minden, a járvánnyal összefüggő szabály.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azzal indokolta a javaslatot, hogy fontos, az ország cselekvőképessége ezután is biztosított maradjon, pláne, hogy nyáron nem is ülésezik a Ház. A veszélyhelyzetnek ezúttal azonban van végnapja, mégpedig az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetétől számított 15. nap. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány már korábban is dönthet a különleges jogrend megszüntetéséről.
Jövő héten dönt a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbításáról
Elkezdik tárgyalni a jövő évi költségvetést is.
A kormány tavaly márciusban, a koronavírus-járvány első hulláma idején rendelte el először a veszélyhelyzetet, tizenöt napon túli fenntartásához azonban szükség volt az Országgyűlésre is. A parlament fideszes többsége meg is adta ehhez a felhatalmazást, noha az akkori javaslatban nem szerepelt végső határidő, azaz Orbán Viktor kormányfő korlátlan ideig kapta meg a felhatalmazást. Végül néhány hónap után, a járvány első hullámának lecsengésével együtt, június közepén a parlament megszüntette a veszélyhelyzetet.
A következő kör a második hullám felívelő szakaszában, novemberben következett, akkor ugyancsak először a kormány rendelte el a rendkívüli jogrendet, majd az Országgyűlésnek kellett meghosszabbítani. Mivel itt már megszabtak egy 90 napos határidőt, így az ellenzék is támogatta, ráadásul tudtak azzal érvelni, hogy most már tényleg minden, így a védekezés sikeressége is Orbán Viktortól függ. Ezt februárban egyszer már meghosszabbították, így jutottunk el a mostani döntésig.
A nemzeti felsőoktatási törvény is változott, a jövőben a felsőoktatási intézményeknek a tanulmányi rendszerben tárolt adatok alapján a hallgatói lemorzsolódás csökkentése és a sikeres felvételik segítése érdekében középiskolai rangsort kell vezetniük, amit hozzáférhetővé kell tenniük az érintettek számára.
Egy módosítás révén és az elmúlt évek tapasztalatai alapján a törvény a felsőoktatási felvételi eljárást egészében elektronikussá teszi.
