Ötszáz vörössapkás védhette az Alaptörvényt módosító Fideszt

Elképesztő volt a készültség, több mint ötszáz készenléti rendőrt számoltunk össze a Kossuth tér környékén. Nagy erőket vetettek be, hogy mindenképp meglegyen a kétharmad az Alaptörvény Pride-ellenes módosításhoz – idézte fel a hétfői blokád és tüntetés körülményeit kérdésünkre Lőcsei Lajos, a Momentum képviselője.

A törvénymódosítás végül a momentumos politikusok blokádja ellenére megtörtént – a Kossuth téri tüntetésről és a lánchídi összecsapásról lapunk is beszámolt. „Két autóbejárót álltunk el, hogy a fideszes képviselők ne autóval, hanem gyalog menjenek be az épületbe. A rendőrök a blokád első felében inkább csak figyeltek minket, de amikor hétfő délután kiderült, hogy még nincs meg minden voks a kétharmados módosításhoz, akkor magasabb fokozatba kapcsoltak, elkezdték bontani a blokádot”- mesélte. Ekkor vitték el hátrafogott kézzel Orosz Annát is a rendőrök, és – Lőcsei szerint – ekkor érkezett meg autóval Orbán Viktor a Parlament épületébe.

A gyülekezési törvény módosítását Lőcsei újabb lépésnek látja a putyini diktatúra felé vezető úton, amelynek a vége az ellenzékiek börtönbe zárása, a tüntetések erőszakos szétverése lenne. A momentumos képviselő meglepetten áll az előtt is, hogy a rendőrség sorfallal (sikertelenül) akadályozta, hogy a törvénymódosítás ellen tüntető tömeg átvonuljon a Lánchídon a Sándor-palotához. „Kérdeztem is egy műveletirányító parancsnoktól, hogy kit védenek ennyire, de nem válaszoltak”.

Biztosítják, hogy büntethessék

„Indokolatlannak tartja a rendőrsorfal áttöréséhez vezető lezárást Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője is. „Nem tiszta, hogy a rendőrség, miután egy ideig biztosítja a tömeg vonulását, egy adott ponton miért akadályozza meg hirtelenül, minden magyarázat nélkül. A tüntetők már a híd budai hídfőjénél jártak, amikor megállították őket. A Sándor-palotához vezető úton már biztosan nem akadályozták volna a forgalmat, bár a hatóság mindig erre hivatkozik”.

A TASZ szerint visszatérő probléma, hogy a rendőrség közlekedési szabálysértésnek tekinti, ha a bejelentés nélküli tüntetés résztvevői az úttesten vonulnak – miközben ez gyűlésnek számít, amit a sokszor csorbított alkotmány is véd. A bejelentés hiánya nem teszi jogellenessé a tüntetést. „Az mutatja, hogy alapjoggyakorlásról van szó, hogy a rendőrök biztosítják hozzá a helyszínt, a terület forgalom előtti lezárásával. Ha autó nem hajthat be a helyszínre, hogyan sérti meg a KRESZ-t az úttesten álló vagy üldögélő tüntető?” – vetette fel Hegyi Szabolcs.

A hétfői vonulás és dulakodás után a rendőrség 174 embert igazoltatott, és 61 fővel szemben közlekedési szabálysértés miatt indítottak eljárást, míg két főt garázdaság miatt állítottak elő. Az esemény során két rendőr sérült meg – állítja a hatóság, bár a sérülés okát és körülményeit nem tisztázták a Police.hu-n kiadott közleményükben.

A Pride-felvonulással magyarázott, valójában azonban a gyülekezési jog egészét korlátozó Alaptörvény-módosítás ellen március 18. óta tartanak hídfoglalással, vonulással járó tüntetéseket. Összesítésünk szerint ezalatt a rendőrség több mint 130 budapesti demonstrálót bírságolt meg a közlekedési szabályok megsértésére hivatkozva, ez volt tehát a leggyakoribb retorzió a tüntetések után.

Elrémítő összegű bírság

Hogy pontosan mekkora összegű bírságokat szabtak ki, azt a Budapesti Rendőr-főkapitányság többszöri kérdésünkre sem árulta el, ám a TASZ információi szerint általános a 84500 forintos tétel. „Ilyet kapott az, aki csak lelépett a járdáról az úttestre, és felszólítás után azonnal visszalépett – és az is, akit többszöri felszólítás után végül testi kényszerrel toltak le az útról” – mondta Hegyi Szabolcs, aki hiányolja a differenciált bírságolást. „Annak csak 50 ezer forintos bírság jár, aki városban 75 kilométer/ órával, a megengedett sebesség másfélszeresével hajt, és ezzel életeket veszélyeztet” – mutat rá az aránytalanságra. Hogy az összeg ilyen magas, azt a TASZ a megfélemlítés, a retorzió szándékával tudja magyarázni. Aki egy ekkora tételről kap határozatot, gondolhatja a rendőrség, kétszer meggondolja, hogy legközelebb kimegy az utcára tiltakozni – ráadásul, a dolognak gyorsan híre is megy, és ez még több embert riaszthat vissza a tüntetéstől.

Figyelnek, majd bekerítenek

Hegyi szerint lényegében ezért, a későbbi büntetés céljával próbálják bekeríteni is a rendőrök a tiltakozókat. Teljesen megszokott forgatókönyv, hogy a vonulást egy ideig biztosító, figyelő rendőrök parancsra váratlanul bekerítési műveletbe kezdenek, a körbe vett demonstrálókat igazoltatják. Sőt, azokat megpróbálják utolérni, akik már leváltak a tömegről – ennek Hegyi szerint végképp nincs értelme, ha a hatóság a közlekedés biztosítására hivatkozik. Aztán jön az értesítés a bírságról. Ezt ugyanakkor a Társaság a Szabadságjogokért szerint nem érdemes automatikusan befizetnünk, főleg ha a döntést igazságtalannak, a tételt túlzónak találjuk. „Ajánljuk, hogy éljen mindenki a jogorvoslat lehetőségével, hiszen a hatóság sokszor szakmányban, az egyedi helyzetet nem vizsgálva bírságol” – mondja Hegyi Szabolcs.

A TASZ javaslata szerint a határozatra hivatkozva először személyes meghallgatást kell kérnünk a rendőrségtől – így saját szemszögünkből is bemutathatjuk a történteket, rámutathatunk arra, amit a rendőrség mindig figyelmen kívül hagy, hogy békés tüntetés résztvevőiként, tehát jogszerűen vettük igénybe az úttestet, és persze hivatkozhatunk anyagi-személyi körülményeinkre. Ez alapján a rendőrség egy új, meghallgatáson alapuló határozatot hoz, ami általában nem változtatja meg a bírság eredeti összegét – ám az újabb határozatot már meg lehet támadni a bíróság előtt, amire nyolc nap áll rendelkezésre.

„A bíróság egy fokon jár el a bírsággal kapcsolatos panaszoknál, és nagyon gyakran csökkenti vagy akár figyelmeztetésre is enyhítheti a bírságot” – mondja Hegyi Szabolcs. Ha egy panaszos így jár el, a rendőrség határozata az egész – maximum két-három hónapig tartó – procedúra alatt nem válik jogerőssé, magyarán addig sem kell fizetni. Ráadásul a jogorvoslat teljesen ingyenes, még eljárási vagy ügyvédi költsége sincs. Ami pedig végül számít, az a bíróság döntése lesz. Ha pedig meg is marad a szabálysértési felelősség, az nem fog bekerülni az erkölcsi bizonyítványba, így ettől sem kell tartani.

A jogvédő szervezet saját honlapján mintabeadványokkal segít azoknak, akik a jogvédelem egyéni útját választják, a rendőrség bírságaival szemben.