
Elképesztő volt a készültség, több mint ötszáz készenléti rendőrt számoltunk össze a Kossuth tér környékén. Nagy erőket vetettek be, hogy mindenképp meglegyen a kétharmad az Alaptörvény Pride-ellenes módosításhoz – idézte fel a hétfői blokád és tüntetés körülményeit kérdésünkre Lőcsei Lajos, a Momentum képviselője.
A törvénymódosítás végül a momentumos politikusok blokádja ellenére megtörtént – a Kossuth téri tüntetésről és a lánchídi összecsapásról lapunk is beszámolt. „Két autóbejárót álltunk el, hogy a fideszes képviselők ne autóval, hanem gyalog menjenek be az épületbe. A rendőrök a blokád első felében inkább csak figyeltek minket, de amikor hétfő délután kiderült, hogy még nincs meg minden voks a kétharmados módosításhoz, akkor magasabb fokozatba kapcsoltak, elkezdték bontani a blokádot”- mesélte. Ekkor vitték el hátrafogott kézzel Orosz Annát is a rendőrök, és – Lőcsei szerint – ekkor érkezett meg autóval Orbán Viktor a Parlament épületébe.
💥Hungarian police remove opposition MP Anna Orosz and other liberal Momentum party members as they try to blockade Parliament, where Orbán’s supermajority passes laws curbing rights—including one limiting freedom of assembly, aimed at banning the Pride march.
— Szabolcs Panyi (@panyiszabolcs) April 14, 2025
📸 Gábor Bankó/444 pic.twitter.com/b94VVDKR4J
A gyülekezési törvény módosítását Lőcsei újabb lépésnek látja a putyini diktatúra felé vezető úton, amelynek a vége az ellenzékiek börtönbe zárása, a tüntetések erőszakos szétverése lenne. A momentumos képviselő meglepetten áll az előtt is, hogy a rendőrség sorfallal (sikertelenül) akadályozta, hogy a törvénymódosítás ellen tüntető tömeg átvonuljon a Lánchídon a Sándor-palotához. „Kérdeztem is egy műveletirányító parancsnoktól, hogy kit védenek ennyire, de nem válaszoltak”.
Biztosítják, hogy büntethessék
„Indokolatlannak tartja a rendőrsorfal áttöréséhez vezető lezárást Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője is. „Nem tiszta, hogy a rendőrség, miután egy ideig biztosítja a tömeg vonulását, egy adott ponton miért akadályozza meg hirtelenül, minden magyarázat nélkül. A tüntetők már a híd budai hídfőjénél jártak, amikor megállították őket. A Sándor-palotához vezető úton már biztosan nem akadályozták volna a forgalmat, bár a hatóság mindig erre hivatkozik”.
A TASZ szerint visszatérő probléma, hogy a rendőrség közlekedési szabálysértésnek tekinti, ha a bejelentés nélküli tüntetés résztvevői az úttesten vonulnak – miközben ez gyűlésnek számít, amit a sokszor csorbított alkotmány is véd. A bejelentés hiánya nem teszi jogellenessé a tüntetést. „Az mutatja, hogy alapjoggyakorlásról van szó, hogy a rendőrök biztosítják hozzá a helyszínt, a terület forgalom előtti lezárásával. Ha autó nem hajthat be a helyszínre, hogyan sérti meg a KRESZ-t az úttesten álló vagy üldögélő tüntető?” – vetette fel Hegyi Szabolcs.
A hétfői vonulás és dulakodás után a rendőrség 174 embert igazoltatott, és 61 fővel szemben közlekedési szabálysértés miatt indítottak eljárást, míg két főt garázdaság miatt állítottak elő. Az esemény során két rendőr sérült meg – állítja a hatóság, bár a sérülés okát és körülményeit nem tisztázták a Police.hu-n kiadott közleményükben.
A Pride-felvonulással magyarázott, valójában azonban a gyülekezési jog egészét korlátozó Alaptörvény-módosítás ellen március 18. óta tartanak hídfoglalással, vonulással járó tüntetéseket. Összesítésünk szerint ezalatt a rendőrség több mint 130 budapesti demonstrálót bírságolt meg a közlekedési szabályok megsértésére hivatkozva, ez volt tehát a leggyakoribb retorzió a tüntetések után.
Elrémítő összegű bírság
Hogy pontosan mekkora összegű bírságokat szabtak ki, azt a Budapesti Rendőr-főkapitányság többszöri kérdésünkre sem árulta el, ám a TASZ információi szerint általános a 84500 forintos tétel. „Ilyet kapott az, aki csak lelépett a járdáról az úttestre, és felszólítás után azonnal visszalépett – és az is, akit többszöri felszólítás után végül testi kényszerrel toltak le az útról” – mondta Hegyi Szabolcs, aki hiányolja a differenciált bírságolást. „Annak csak 50 ezer forintos bírság jár, aki városban 75 kilométer/ órával, a megengedett sebesség másfélszeresével hajt, és ezzel életeket veszélyeztet” – mutat rá az aránytalanságra. Hogy az összeg ilyen magas, azt a TASZ a megfélemlítés, a retorzió szándékával tudja magyarázni. Aki egy ekkora tételről kap határozatot, gondolhatja a rendőrség, kétszer meggondolja, hogy legközelebb kimegy az utcára tiltakozni – ráadásul, a dolognak gyorsan híre is megy, és ez még több embert riaszthat vissza a tüntetéstől.
Figyelnek, majd bekerítenek
Hegyi szerint lényegében ezért, a későbbi büntetés céljával próbálják bekeríteni is a rendőrök a tiltakozókat. Teljesen megszokott forgatókönyv, hogy a vonulást egy ideig biztosító, figyelő rendőrök parancsra váratlanul bekerítési műveletbe kezdenek, a körbe vett demonstrálókat igazoltatják. Sőt, azokat megpróbálják utolérni, akik már leváltak a tömegről – ennek Hegyi szerint végképp nincs értelme, ha a hatóság a közlekedés biztosítására hivatkozik. Aztán jön az értesítés a bírságról. Ezt ugyanakkor a Társaság a Szabadságjogokért szerint nem érdemes automatikusan befizetnünk, főleg ha a döntést igazságtalannak, a tételt túlzónak találjuk. „Ajánljuk, hogy éljen mindenki a jogorvoslat lehetőségével, hiszen a hatóság sokszor szakmányban, az egyedi helyzetet nem vizsgálva bírságol” – mondja Hegyi Szabolcs.
A TASZ javaslata szerint a határozatra hivatkozva először személyes meghallgatást kell kérnünk a rendőrségtől – így saját szemszögünkből is bemutathatjuk a történteket, rámutathatunk arra, amit a rendőrség mindig figyelmen kívül hagy, hogy békés tüntetés résztvevőiként, tehát jogszerűen vettük igénybe az úttestet, és persze hivatkozhatunk anyagi-személyi körülményeinkre. Ez alapján a rendőrség egy új, meghallgatáson alapuló határozatot hoz, ami általában nem változtatja meg a bírság eredeti összegét – ám az újabb határozatot már meg lehet támadni a bíróság előtt, amire nyolc nap áll rendelkezésre.
„A bíróság egy fokon jár el a bírsággal kapcsolatos panaszoknál, és nagyon gyakran csökkenti vagy akár figyelmeztetésre is enyhítheti a bírságot” – mondja Hegyi Szabolcs. Ha egy panaszos így jár el, a rendőrség határozata az egész – maximum két-három hónapig tartó – procedúra alatt nem válik jogerőssé, magyarán addig sem kell fizetni. Ráadásul a jogorvoslat teljesen ingyenes, még eljárási vagy ügyvédi költsége sincs. Ami pedig végül számít, az a bíróság döntése lesz. Ha pedig meg is marad a szabálysértési felelősség, az nem fog bekerülni az erkölcsi bizonyítványba, így ettől sem kell tartani.
A jogvédő szervezet saját honlapján mintabeadványokkal segít azoknak, akik a jogvédelem egyéni útját választják, a rendőrség bírságaival szemben.