Napokon belül megszülethet a végleges döntés arról, hogy Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, egykori oktatási miniszter is elindul-e az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson – értesült a Magyar Hang. Nemrég alapított konzervatív, kormánykritikus pártjuk, az Új Világ Néppárt közgyűlése mondja majd ki a végső szót a kérdésben.
Ugyanígy kérdéses egyelőre az is, hogy beszállnak-e az egyéni választókerületekben tervezett elválasztásokba. A dilemmát az okozza, hogy az együttműködő hat párt – a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – kikötötte: aki a jövő tavaszi választáson győzni tud egyéniben, csak a hat párt frakcióinak valamelyikébe ülhet be. – A mi álláspontunk világos: ha pártunk, az Új Világ Néppárt jelöltjei elindulhatnak azzal feltétellel, hogy ha megnyerik az előválasztást és majd magát a választást is, és elegen leszünk a képviselőcsoport alakításához, akkor frakciót alakíthatunk, ez esetben csatlakozunk az összefogáshoz, mert azt szeretnénk, hogy kormányváltás legyen – szögezte le. Az még nem dőlt el, hogy ez teljesíthető feltétel-e a többi ellenzéki párt számára, ám Pálinkás József szerint nagyobb az esélye, hogy elfogadják a kitételüket.
A kínai Fudan Egyetem budapesti kampusza is szóba került, ennek kapcsán a legfőbb gondnak azt nevezte a korábbi oktatási miniszter, hogy a magyar adófizetők pénzen építi egy kínai vállalat, kínai munkásokkal. – Ez az intézmény Kína számára fontos – mondta, hozzátéve, hogy ez egy túlméretezett gigaegyetem lesz, kétszerese a Műegyetem teljes kampuszának, nincs rá szüksége az országnak. Akik pedig ezt javasolják, nem értenek az oktatáspolitikához. Szerinte azért erőlteti mégis az Orbán-kormány a kommunista Kína intézményének Budapestre hozatalát, mert az építkezés azon magyar beszállítói, akit a kínaiak választanak ki, biztosan jól fognak járni, ha Magyarország nem is.
Arra is kitért az MTA volt elnöke, hogy nincs értelme a Fudannak a világrangsorban elfoglalt helyéről vitázni, mert nem a Fudan érkezik a Budapesten épülő egyetemi épületekbe, hanem annak egy kampusza. – A Fudan Hungarynek nevezett új budapesti egyetem 10-20-30 év alatt akár elérhet valamilyen presztízst, de ezt most még nem tudhatjuk – fogalmazott, kiemelve, hogy a hatalom jelenlegi birtokosai abban kétségtelenül jók, hogy párhuzamos valóságot konstruáljanak, de a Fudan Sanhajban marad.
Az ellenzéki oldalon egy ideje forró kérdés, hogy a kétharmadba öntött jogszabályokkal mit kezdhetnének egy kormányváltás után, illetve szükség lenne-e új alkotmányra. Nemrég több közéleti szereplő is azt javasolta, hogy a hatpárti koalíció 2022 után, akár kétharmados többség nélkül is fogjon alkotmányozásba (ez a szabályok szerint csak kétharmaddal lehetséges), és ilyen módon jogi eszközökkel „csinálja vissza” az Orbán-rendszert.
Pálinkás József egy minapi Facebook-posztban azt írta, hogy „a foglyul ejtett társadalom, a foglyul ejtett állam felszabadításához az egyszerű többség aligha lesz elég”. Lapunknak már pontosított azzal, ő is azt keresi, hogy miképpen lehet jogilag megalapozottan visszabontani az Orbán Viktor által felépített rendszert. Olyan felhatalmazásra van szüksége az ellenzéknek, amely valóban feljogosítja, hogy a jogrendszert újragondolja – ez a professzor értelmezésében új alkotmányt jelent –, így erre, új alkotmány és új jogrendszer megalkotására kell kérni a felhatalmazást a polgároktól. Ezt egyébként Orbán Viktor nem tette meg 2010-ben, mégis új alaptörvényt írtak. Azt lapunknak is megismételte Pálinkás József, hogy szerinte a jelenlegi jogrendszer romokban hever, a kormány – a jogalkotással visszaélve – jogi káoszt teremtett.
Az Új Világ Néppárt elnöke mindemellett nem zárta ki, hogy feles többséggel is lehessen kétharmados jogszabályokat módosítani, ám ehhez legális és legitim indokok szükségeltetnek. Ilyen lehet például, hogy a jogalkotás rendjéről szóló törvényt a Fidesz többször megsértette, hiszen – mint mondta – a jog szabályozásra szolgál, nem arra, amire a kormánypártok használták, a végrehajtó hatalom alátámasztására. Orbán Viktor miniszterelnök saját maga vallotta be a professzor elmondása szerint, hogy azért hoznak kétharmados törvényeket, hogy bebetonozzák a saját embereiket és így egy következő kormány kezét megkössék.
Azt is fontosnak nevezte, hogy a 2022 utáni jogalkotás elfogadható legyen a nemzetközi közösségnek. – Az ország legjobb jogtudósainak kell kidolgozni ennek részleteit, a politikusoknak hátrább az agarakkal – fogalmazott.
