Nincs még megállapodás arról, hogy a Pálinkás József által alapított Új Világ Néppárt is részt vesz az előválasztáson. A Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke – aki az első Orbán-kormány idején oktatási miniszter is volt – lapunk érdeklődésére arról beszélt, hogy a tárgyalások folynak, azok a végéhez közelednek. Pálinkás József elmondta: az Új Világ Néppárt május 25-i kongresszusáig szeretnék is aláírni az ellenzéki előválasztás résztvevőivel a megállapodást. Pálinkás január végén jelentette be, hogy elindulnának az előválasztáson. Szerinte ugyanis a teljes Fideszen kívüli világ megméretésére szükség van az előválasztáson, hogy 2022-ben a kiábrándult Fidesz-szavazók és a bizonytalan választók is megtalálják a saját polgári oldaluk képviseletét – magyarázta akkor.
Lapunknak megismételte: a párt azokban a körzetekben indulna, ahol ismert, beágyazott jelöltjük van. Pálinkás a januári bejelentése alkalmával szót ejtett arról is, hogy a pártnak 30 előválasztáson indulni szándékozó aspiránsa van. Név szerint említette akkor mások mellett Ábrahám Júliát, Szentiványi Istvánt, Lantos Gabriellát, Kocka Tibort és saját magát is.
Újbóli felvetésünkre – miszerint továbbra is érvényes-e, hogy vállalná-e az előválasztáson a miniszterelnök-jelöltek versenyét is, Pálinkás József megerősítette: kész miniszterelnök-jelöltként elindulni, ha megvan ehhez a támogatottság. Hozzátette, hogy erről akkor kell majd döntést hozni, amikor eljön az ideje.
Megkérdeztük azt is, hogyan látja az Országgyűlésben kétharmados többséggel megszavazott, az egyetemek modellváltásáról és ezzel együtt jelentős állami vagyon alapítványba adásáról szóló döntéseket. Illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogyan vélekedik az ellenzéki összefogásban résztvevő pártok bejelentéséről, miszerint kormányváltás esetén – a megfogalmazásuk szerint – visszaszerzik a vagyont.
Pálinkás József szerint az egyetemekről és az állami vagyonról elfogadott törvények nem felelnek meg a Fidesz-KDNP által a 2018-as választáson kapott felhatalmazásnak, hiszen egy kormány felhatalmazása arról szól, hogy kezelje az állami vagyont, és nem arról, hogy eladja vagy elajándékozza azt. Leszögezte: az önmagában nem ördögtől való, hogy az egyetemnek van gazdálkodásért felelős boardja (vezető testülete), erre más országokban is vannak működő példák – igaz, ott elmozdíthatók a testület tagjai, és a tagok maguk választhatnak új tagot. A Magyarországon választott forma viszont az állami ellenőrzésnek olyan mértékű kivonását jelenti, amivel nem ért egyet.
Mint mondta, tapasztalataiból kiindulva – olyan személyként, akinek van tapasztalata intézményi (minisztériumi és akadémiai) átadásokban is – némi aggodalommal figyeli az ellenzéki összefogás „mindent csináljunk vissza” kijelentéseit. Ebből kiindulva szerinte egy 2022-es kormányváltás esetén nem lehet elsődleges a felsőoktatás stuktúrájának adminisztratív, átfogó átalakításainak újbóli megkezdése. Úgy véli, arra van szükség, hogy az egyetemek a szenátusuk autonómiához fűződő jogait visszakapják. Továbbá, mivel az elfogadott struktúra szerint nem világos, hogy az egyetemek gazdálkodásért felelős testület kinek felel a döntéseivel, szükséges lesz jogszerűen változtatni ezen a konstrukción úgy, hogy – akár a vezető testület tagjait megtartva is – ez világos legyen. Ez lehet akár a parlament is, akár az oktatásért felelős minisztérium is – magyarázta Pálinkás József.
A Fudan Egyetem budapesti konstrukciójáról azt gondolja – miként arra közösségi oldalán megjelent posztjában felhívta a figyelmet –, hogy Magyarországnak nincs szüksége egy ilyen méretű kínai egyetemre. A beruházás számára inkább tűnik építési beruházásnak. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar kormány egy több mint 800 milliós telket ajánlott fel a sanghaji Fundan Egyetem budapesti helyszínének. Ezen kívül több száz milliárd forint hitelt vesz fel, hogy azt egy kínai vállalat, kínai tervek alapján, ottani anyagokból, az ázsiai óriás érdekeinek megfelelően felépítse.
