„Nem lesz aktivizmus az amerikai diplomáciában” – ez lehetett a magyar kormány számára a legfontosabb hír, amit az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője jelentett be első nyilvános megjelenésén a Magyar Külügyi Intézet (MKI) által szervezett keddi rendezvényen. Nem csoda, hogy Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója szinte lelkendezve közölte Facebook-oldalán: „Robert Palladino, az amerikai nagykövetség frissen kinevezett ideiglenes ügyvivője a Magyar Külügyi Intézet által rendezett beszélgetésen bejelentette, hogy az Egyesült Államok visszatér a hagyományos diplomáciához!” Vagyis – vonta le a következtetést – „David Pressman után a magyar–amerikai kapcsolatok tiszta lappal indulnak, és a kölcsönös tisztelet alapján, a közös, illetve nemzeti érdekeink mentén fogunk együtt dolgozni. Palladino hozzátette, hogy az amerikai nagykövetség a következő időszakban semmilyen aktivizmust nem folytat majd. Helyette az eredmények elérésére fókuszálnak, főként az energia, a védelem és a kereskedelem területén”.
Robert Palladino a Telex tudósítása szerint általánosságban adott válaszokkal hozta le az ötven perces beszélgetést, amelyből a azonban kihallhatott sokat ígérő szavakat, viszont olyanokat is, amelyek közvetve azt sejtetik, hogy idővel változtatnia kell a magyar félnek Oroszországhoz való viszonyán.
A beszélgetést, amelyet élőben követett számos ország magyarországi képviselője, Gladen Pappin, az Intézet elnöke vezette.
Palladino az ő kérdéseire válaszul kifejtette, hogy Trump a magyar-amerikai kapcsolatokban a közös érdekek mentén gondolkodik. Minden nagyon gyorsan történik, de ez az elnök munkamódszere, ugyanakkor Trump „mindig megtartja, amit ígért”. Ami a Magyarországgal való kapcsolatot tekinti, Palladino a Hvg.hu tudósítása szerint azt hangsúlyozta: visszatérnek a „hagyományos diplomáciához”, a „józan észhez”. Azt mondta, Rubio külügyminiszter mindenkit arra utasított a nagykövetségeken szerte a világban, hogy „hagyják abba az olyan kulturális és politikai üzenetek képviseletét, amelyek megosztóak az Egyesült Államokban”. A középpontban a közös érdekek vannak. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek ellentétek, de ezeket készek megvitatni.
Elmondta, hogy Rubio arra kért mindenkit, aki a külügyben teljesít szolgálatot, hogy három kérdést tegyen fel mindig magának, amikor valamit tesz. „Ezek a kérdések a következők: Biztonságosabbá teszi ez Amerikát? Erősebbé teszi ez Amerikát? Sikeresebbé teszi ez Amerikát? Ha a válasz nem, akkor, hát, a kérdés meg van válaszolva.”
Palladino a büntetővámokkal kapcsolatban azt fejtegette, hogy „az elnök azt szeretné, ha ugyanúgy bánnának más államokkal, mint ahogyan azok bánnak velünk. A kölcsönösség nagyon fontos. Az Egyesült Államok nagyon nyitott gazdaság, de szerte a világban zárt gazdaságokkal találja szembe magát.” Elmondta, hogy a cél többek között az, hogy gyártókapacitásokat hozzanak vissza az Egyesült Államokba.
Ukrajnát illetőan az ügyvivő úgy fogalmazott, hogy bizakodók a tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban. „Magyarország régóta támogatója a békének, Donald Trump osztja ezt a látásmódot, és hálásak vagyunk a támogatásért.” Most „a feleknek asztalhoz kell ülniük, el kell köteleződniük”. Palladino szerint Donald Trumpot „frusztrálta a hír a borzasztó támadásról Krivij Rihben” – az április eleji orosz rakétacsapásban a 20 polgári áldozat közül kilenc gyerek volt. Palladino kifejtette ezzel kapcsiolatban azt is, hogy Európának a jelenleginél nagyobb részt kell vállalnia a saját biztonságából. „Osztozunk a vérünkben, a történelmünkben, az értékeinkben, és sokak szerint a sorsunkban is” – szögezte le Európa és az Egyesült Államok kapcsolatát illetően, hozzátéve, hogy vannak persze nézeteltérések, de Amerika végső soron egy erősebb Európát szeretne látni, mert „így nekünk is jobb partnerünk lenne. Ez a fontos: partneri viszony, függőség helyett” – tette hozzá. Azt szeretnék, ha Európa, beleértve Magyarországot is, több pénzt fektetne a saját védelmébe, és a védelmi iparába.
Palladino kitért arra a J. D. Vance alelnök által Münchenben hangsúlyozott kijelentésre, amely szerint a demokratikus értékekről nem csak beszélni kell, hanem meg is kell azokat élni. „A vezetőknek hallgatniuk kell a polgárokra, nem szabad a kisebbségi véleményeket cenzúrázni, választásokat semmissé tenni, politikai ellenfeleket ellehetetleníteni” – mondta, s ezzel utalhatott a romániai elnökválasztásra, a Marine Le Pennel szembeni bírósági ítéletre, vagy akár mindkettőre is, de ezt bővebben már nem fejtette ki.
Palladino a magyar kapcsolatokat illetően az energia, a védelem és a kereskedelem ügyét említette – szerinte nagyon fontos a nukleáris terület, s e ponton megemlítette Paksot, ami talán kellemetlenül érintheti a kormányt, hiszen az orosz Roszatomot bízta meg az egyre csúszó építkezéssel. „Az energiabiztonság az nemzetbiztonság. Optimisták vagyunk, hogy nagyszerű dolgokat tudunk tenni együtt” – jelentette ki, megemlítve a kis reaktorok területét: „Vannak cégek, amelyek készek ebben segíteni.”
A másik terület, amely megint csak érintheti az orosz kapcsolatok jövőbeni újratervezését, az a cseppfolyós földgáz (LNG). „Magyarország a mi szövetségesünk, és mi erős Magyarországot akarunk, biztosak akarunk lenni benne, hogy barátaink nem függenek egy-egy energiaforrástól” – közölte.
