„Pap vagyok, nem katona. A békés megoldásokat keresem, nem kenyerem a háborúskodás” – így indokolta a Heti Válasznak Tóth Tamás a püspökkari titkárság vezetéséről lemondott Tóth Tamás azt, hogy ígérete ellenére nem perelte be a lapot, inkább terjedelmes interjút adott. Lemondásától azt mondta: nem a sajtóban megjelenő állítások miatt nyújtotta be, hanem azért, hogy azoknak „ne legyen hatása az általa képviselt szervezet munkájára.”
Mint ismeretes, nem sokkal azután, hogy a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyét érintő szexbotrányokban való érintettségét kezdték el firtatni, Tóth Tamás püspökkari titkár benyújtotta lemondását. A sajtóban megjelent állításokat Tóth cáfolta az interjút készítő Bódis Andrásnak, határozottan kijelentve, hogy a feltételezett bűncselekmények előtt, alatt és után sem nyújtott segítséget a feltételezett elkövetőknek.
Tóth meglátása szerint az egész konfliktust a sajtó fújta fel, mint mondta „a püspökök közötti levelezések folytatólagosan kiszivárognak a sajtóba – ráadásul az újságírók néha előbb nyitják meg a leveleket, mint néhány címzett.” Bábel Balázs érsekkel való „állítólagos konfliktusát” rendezte, nincs köztük harag.
Tóth cáfolta azokat a híreszteléseket is, amelyek szerint a lassan 75 éves Bábel Balázst követte volna az érseki székben. Az állításokat több sajtótermék arra alapozta, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) korábbi titkárait mind püspökké szentelték, erre Tóth úgy reagált, hogy ez nem kötelező szabály, nemzetközi szinten sem érvényes a képlet és ő egyébként sem képes hatalmi logikában gondolkodni.
Az interjúban érintették azt is, hogy vajon miért szaporodtak el az elmúlt időben az egyházat érintő visszaélési botrányok, amire Tóth azt válaszolta, nem tudja, miért az elmúlt másfél évben kezdett el működni a jelzőhálózat, „valószínűleg a tudatosság is sokat fejlődött az utóbbi években. Az biztos, hogy az érintett egyházmegyék és szerzetesrendek teszik a kötelességüket.” Hozzátette azt is, hogy magyar püspökök eddig kétszer kértek testületileg bocsánatot az áldozatoktól titkársága idején, 2019-ben és 2021-ben.
Szóba került az állam és egyház összefonódása is. Tóth meglátása szerint többféle modell létezik, az egyik az államegyházi lét, a másik a teljes szeparáció, Magyarország valahol a kettő között van. Szerinte például sokan gondolkodnak úgy, hogy túl sok az egyházi iskola, de ezekre meglátása szerint igény van, és az 1948-as államosítás előtt még több ilyen intézmény volt. Az egyház és a kormányzat kapcsolatáról elmondta, hogy „a 2010-es váltás után a hívek elsöprő többségének szimpatikus volt az új kormányzattal kialakuló partneri együttműködés, és sokan azt hiszik, 15 év után sem változott semmi. Pedig de: járva a közösségeinket, beszélgetve a paptestvéreimmel egyre nyilvánvalóbb, hogy a politikához való viszony igenis színesedik. Kár tagadni, hogy a budai, pesti és nagyvárosi plébániákon nem ritkák a különféle kritikus hangok.” Mindemellett elismerte azt is, hogy „lehetséges, hogy többünket elkényelmesített az állammal való együttműködés.” Meglátása szerint az egyház legfőbb feladata továbbra is az lenne, hogy Krisztust hirdessék.
