Parlamenti csúcs: rendkívüli ülést tartottak az orosz invázió miatt
Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. Mögötte Kövér László házelnök. (MTI/Máthé Zoltán)

Hosszú nap van csütörtökön a parlamentben, délelőtt megválasztották Novák Katalint államfőnek, délután felfüggesztették Tóth Csaba mentelmi jogát, este pedig nem lehetett érdemi vitát folytatni az ellenzék határozati javaslatáról, így a Fidesz-KDNP távolléte miatt határozatképtelenné vált az ülés.

A délután folyamán 174 igennel, 1 nemmel és 2 tartózkodással elfogadta az Országgyűlés azt a politikai nyilatkozatot, amit a külügyi bizottság fideszes elnöke nyújtott be, és amivel elítélik az „orosz katonai agressziót”, és azokat, akik szerintük katonákat és fegyvereket küldenének Ukrajnába. Az önálló indítványként benyújtott dokumentum szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, valamint területi épségének sérthetetlensége mellett. Szorgalmazzák benne a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését, egyetértést fejezve ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére.

A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot. Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar-ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.

A szavazás előtt a képviselők vitatkoztak hosszasan a nyilatkozatról. Így például a párbeszédes Szabó Tímea azt mondta, támogatható a nyilatkozat tartalma, de már a címét is rossznak találta: „itt nem orosz-ukrán háború van, hanem Oroszország háborúja Ukrajna ellen”. A DK is támogatta a nyilatkozatot, de Arató Gergely szerint nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy „ebben a helyzetben Orbán Viktornak és a Fidesznek erkölcsi felelőssége van”. 

Felfüggesztették Tóth Csaba mentelmi jogát
Magyar Hang

Felfüggesztették Tóth Csaba mentelmi jogát

A szavazás egyhangú volt.

Este 8 órára hirdették meg az ellenzék kezdeményezésére azt a rendkívüli ülést, amelyben az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elítéléséről című határozati javaslatot vitatják meg. Ebben az ellenzék egyebek mellett a paksi atomerőmű bővítésének leállítását és az orosz Nemzetközi Beruházási Bank kiutasítását is követeli a kormánytól.

Nyolc óra után a kormánypárti padsorok lényegében kiürültek, őket szemlátomást már nem érdekelte a téma. Korábban a Hvg.hu már megszellőztette, hogy a kormánypártok ezt bojkottálni fogják. 

Elsőként Tordai Bence a Párbeszédtől szólalt fel, aki emlékeztetett arra, hogy a kormánypárt távolmaradt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli üléstől. Sajátosnak tartotta, hogy Orbán Viktor hirtelen a béke követe lett, az általa hirdetett stratégiai nyugalom szerinte csak annyit jelent, hogy Orbán a pávatánca után próbálja elkerülni a lelepleződést. – A biztonságot nem Orbán Putyin-barátja kormánya, hanem a NATO biztosítja – szögezte le. Szerinte a kormány kapkod, erről tanúskodik, hogy késő este külön kormányinfót kell tartani az üzemanyaghiányról, és nincs ellenszere az infláció és a romló forint ellen.

Csárdi Antal (LMP) csak röviden szólt, szerinte világosan kell beszélni, a katonai agressziót agressziónak kell nevezni. Varju László (DK) szerint Orbán Putyin kegyeltje, az utolsó csatlós. Felemlegette, hogy a közmédiában számonkérik az ukránokat, hogy miért harcolnak a szabadságukért. Szavai szerint Orbán miatt az EU és a NATO ma bizalmatlan Magyarországgal szemben. – Orbán totális pénzügyi és erkölcsi katasztrófába vezette az országot – hangsúlyozta. 

Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes szerint a Fidesz hiánya sem tudja megakadályozni a rendkívüli ülés sikerességét, mert pár órával korábban az Országgyűlés elfogadta az orosz agressziót elítélő politikai nyilatkozatot. 

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kormányt vádolta a lakhatási válságért, a kivándorolt magyarokért, a „forint árfolyamának tudatos gyengítéséért”, és azért, mert „stratégiai nyugalommal tétlenül” nézi, hogy a szomszédban háború zajlik. Arról is beszélt, hogy a kormány árulást követ el, amikor nincs ott ezen a rendkívüli ülésen. E távollétnek tudható be, hogy az Országgyűlés nem volt határozatképes, mindössze 36-an szavaztak a napirendi javaslat elfogadása mellett, így a 25 perces rendkívüli ülés eredménytelenül zárult.