Pedagógusok helyzete, áfacsökkentés, abortusz és Sajó – ezekkel indult a hétfői parlamenti ülés. Napirend előtt az ellenzéki képviselőknek lehetőségük van elmondani fő üzeneteiket, amelyekre a kormány valamely tagjától, rendszerint ugyanattól a néhány államtitkártól kaphatnak választ.
Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője napirend előtti felszólalásában arról beszélt: három hónapja ömlik a Sajóba a szennyező bányavíz Alsósajón, Szlovákia rozsnyói járásában, de „egy újabb hét eltelt, és semmi nem változott”, szakemberek nem jelentek meg a szennyezés forrásánál, azt le sem kerítették, a szlovák hatóságok veszélyhelyzetet sem hirdettek az ökológiai katasztrófa miatt. A képviselő kritizálta Nagy István agrárminiszter megjegyzését, melyben arra utalt, hogy Szlovákia területén nincs illetékessége, szerinte viszont ez egy Kárpát-medencei közös ügy, és a leghatározottabb fellépést kérte mind az Agrárminisztériumtól, mind Szijjártó Péter külügyminisztertől. Egyúttal arra kérte a kormányt, tájékoztassa a lakosságot a kilátásokról, és éljenek a jogi lehetőségeikkel a szennyezés megállítása érdekében.
A kérdésre Farkas Sándor államtitkár válaszolt. Az államtitkár a Tisza és a Rába korábbi, határon kívülről érkező szennyezésekre utalt vissza, az ilyen szennyezések elmondása szerint „nem maradnak helyben”, viszont a Sajó magyarországi szakaszán eddig nem érzékelhető a szlovákiai eredetű szennyezés. 2022 márciusában kértek hivatalos tájékoztatást a szlovákiai intézkedésekről, másodfokú vízminőségi készültség van érvényben, folyamatos figyelőszolgálat és mintavételek történnek. Szerinte kevésbé súlyos a helyzet, mint a tiszai ciánszennyezés, a Sajó minősége egyelőre megfelel a határértékeknek. – Azon leszünk, hogy a szlovák féllel megtaláljuk a megoldást a Sajó megtisztításra – mondta.
Berki Sándor (Párbeszéd) először szólalt fel a parlamentben. Arról beszélt, hogy roma származású politikusként a romák, a vidéki emberek, Nógrád megye és Salgótarján képviseletét tartja fontosnak, majd a kormány romastratégiájáról szólt, ami szerinte papíron ígéretesnek tűnik, de kérdés, mi valósul meg belőle. – A romaügy nem pártkérdés, hanem a magyar társadalom közös ügye. Egy nemzetet alkotunk – mondta. Az ország egyik leginkább leszakadt megyéjének felzárkóztatása érdekében rengeteg feladatot lát, ebben fel is ajánlotta segítség. Berki Sándornak Kontrát Károly államtitkár válaszolt, azt mondta, elfogadják a képviselő együttműködési szándékát a társadalmi felzárkóztatás kérdésében, és a 2019-ben indult felzárkóztató programokról beszélt, amelyeket a Belügyminisztérium szervez. Eredményként azt nevezte meg, hogy a 17 év alattiak körében a szegénységben élők aránya csökkent, bár ezzel még nem elégedett. Mint mondta, a roma lakosság körében nőtt a foglalkoztatottság, és évi 5500 gyermeket segítenek a Tanodák.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) a magzatvédelemről beszélt, ami az Alaptörvényben szerepel, de ezek szerinte csak üres szavak, sőt, hazugság. Kifejtette, hogy az élet a fogantatás pillanatában jön létre, és szerintük ugyanannyi emberi méltósága van a magzatnak, mint a megszületett embereknek, de annyi joga mégsincs. – Minden megfogant magyar ember közkincs – fogalmazott, hozzátéve, hogy a „nem kívánt gyermekekből is kívánt gyermekek születnek”, vagyis a legtöbben nem bánják meg, hogy nem végeztették el az abortuszt. – Az anyákat is fel kell szabadítanunk, bárki is igyekszik abortuszra kényszeríteni őket – mondta, majd a Mi Hazánk javaslatát ismertette, miszerint a nőnek kötelező legyen meghallgatni a magzat szívhangját az abortusz előtt. Rétvári Bence erre válaszul a kormány családbarát szemléletét dicsérte. Arról beszélt, hogy 2010-ben az 1,23-as termékenységi arányszámmal Magyarország az EU-ban a legrosszabb demográfiai mutatót produkálta, mára viszont láthatók az eredmények, a termékenységi arányszám 1,59-re emelkedett.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) a pedagógusok problémáiról beszélt, a munkaterheik elmondása szerint nőttek, megbecsültségük viszont nem. Országosnak és rendszerszintűnek nevezte a pedagógushiányt, kitért az emelkedő átlagéletkorra, a pályaelhagytók számának növekedésére. – A rendteremtés csodafegyvere nem tud a problémán segíteni, csak béremeléssel lehet a helyzetet kezelni – szögezte le. Kunhalmi Ágnes – megfogalmazása szerint – nem javasolja –, hogy megtiltsa a kormány a pályaelhagyást a oktatás területén és 50 százalékos béremelést sürgetett, mert a kormány által ígért háromszori tíz százalékos emelés már az inflációra sem elegendő. Azt is kérte, hogy pedagógusnapon kapjanak a tanárok 100 ezer forintos Erzsébet-utalványt.
Rétvári Bence erre úgy válaszolt, hogy a járvány alatt kétszer tíz százalékos pótlékról döntött a kormány a pedagógusok számára, majd szemére vetette a 2010 előtti szocialista kormányoknak, hogy elvettek a pedagógusoktól egy havi bért, tandíjat vezettek be a felsőoktatásban, pedagógusképzésben is, illetve vidéki iskolákat zártak be és elbocsátottak 15 ezer pedagógust. – Igaza van a tanároknak abban, hogy magasabb bérre lenne szükségük – mondta az államtitkár és reményét fejezte ki, hogy a gazdaság lehetővé teszi majd a nagyobb emelést.
Gelencsér Ferenc (Momentum) arról beszélt, hogy három hete képviselő, de nem látja, hogy érdemi viták zajlanának a nemzet jövőjéről. Szemére vetette a kormánynak, hogy nem jó útra vezette az országot, ellenségképeket gyárt és „családokat mérgez meg” a kormányzati kommunikáció. Dömötör Csaba államtitkár ugyanakkor azt vetette a Momentum szemére, hogy nem olyan rég még azt sem tudták, részt vegyenek-e a parlamenti munkában. Kitért az ellenzéki kampány hátterét bemutató Direkt3- cikkre, amelyből szerinte az derült ki, hogy „Gyurcsány Ferenc a rendszergazda” az ellenzékben.
Jakab Péter (Jobbik) szerint maguk a kormánypárti képviselők is meg vannak tévesztve a bérviszonyokat illetően, és az inflációt emlegette. – Az átlag magyarnak már az élet is luxus – fogalmazott. Kiemelte, hogy egy kezdő pedagógus havi 160 ezer forintot visz haza, aki pedig ennyit keres, az nem tudja megfizetni a 27 százalékos áfát. Az alapvető élelmiszereknél az áfa eltörlését javasolta, mert „a hatósági ár édeskevés”, és azt egyébként is a kereskedők nyelik le. – Hagyjunk több pénzt a magyar emberek zsebében – javasolta.
Dömötör Csaba azzal válaszolt, hogy a háború okozza az áremelkedést, a szankciók az európai gazdaságnak fájnak, ezért azon dolgoznak, hogy ilyen szankciók ne lépjenek életbe. – Úgy kell küzdenünk a békéért, hogy nem lőjük magunkat lábon gazdaságilag. Felsorolta az árstopokat, áfa-csökkentéseket és SZJA-csökkentést, amelyeket a Jobbik nem támogatott, és felszólította Jakabot, hogy számoljon el a Jobbik rendezvényén történtekkel. (Mint ismert, Szilágyi György volt jobbikos alelnöke élettársa azzal vádolja egy párttársát, hogy bezárta egy helyiségbe és megpróbálta megerőszakolni. A rendőrség személyi szabadság megsértése miatt nyomoz, szexuális bűncselekmény ügyében nem – a szerk.)
