Nem jutottunk előre a sztrájkkövetelésekben, ilyen értelemben a sztrájkbizottsági egyeztetésnek nem volt semmi eredménye – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a csütörtöki sztrájktárgyalás utáni sajtótájékoztatón. Előtte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral egyeztettek a pedagógus-szakszervezetek képviselői az ágazatot érintő legfontosabb követelésekről.
Mint hozzátette, sztrájkköveteléseik egyetlen pontjára sem reagált érdemben a kormány. Ehelyett egy olyan teljesítményértékelési rendszerrel próbálták őket részletesen megismertetni, amelynek anyagát csak szerda este kapták meg. A PDSZ Facebook-oldalára feltett beszámoló szerint Nagy Erzsébeték nem értik, miért van ez az asztalon, amikor még nem tudni, milyen bérrendszerhez kapcsolódik az új teljesítményértékelés.
Az egyeztetésből nekik az jött le, hogy a kormány most olyan variációban gondolkodik ismét, amelyhez új jogállási törvény kell. Ezzel kapcsolatban az a fő aggályuk, hogy „az eddigi közalkalmazotti törvénynél csak rosszabb jogállású törvények születtek a munkavállalók számára”.
A PDSZ nem akar új jogállási törvényt, mert ez hátrányosan érinti a munkavállalókat, így például a hosszú felmentési idő vagy a jubileumi jutalom elvesztéséhez vezethet.
Egy dologban értettek egyet: olyan rendszert kell kidolgozni, amely vonzóvá teszi a fiatalok számára a pályát. Ám abban már jelentős eltérés van a kormány és a tanárok között, hogyan képzelik ezt el. Nagy Erzsébet szerint az, amit a kormány gondol erről, még többeket fog elriasztani a pályától.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra mutatott rá, hogy a kormány szembemegy az Európai Bizottságnak tett vállalásával is, mivel korábban garantálta, hogy a pedagógusoknál nem lesz olyan jogállásváltás, mint az orvosoknál. Ami a béremelést illeti, attól tart, hogy Magyarország Lengyelország sorsára jut, és a megállapodás ellenére nem jönnek az uniós pénzek, így nem tudni, honnan lesz fedezet a tanári fizetések jelentősebb emelésére.
Mint ismert, ha az uniós pénzek megérkeznének, akkor már idén 20,8 százalékos béremelés jöhet az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelik majd a tanárbéreket.
Totyik azt is kifogásolta, hogy a munkaterhelésről szó sem esett, és más sztrájkkövetelésekben sincs elmozdulás. Az alelnök hozzátette: a következő sztrájktárgyalás időpontját nem határozták meg a felek, szerinte attól függ majd a folytatás, hogy a Bizottsággal kötött megállapodással összefüggő törvényalkotási folyamatot mikor kezdi el a kormány.
Kérdésre válaszolva leszögezte: mindezek ellenére muszáj tárgyalni akkor is, ha nincs előrelépés, de azt tarthatatlannak tartotta és szégyennek nevezte, hogy a magyar GDP-nek csak 3,84 százalékát költötték oktatásra 2022-ben.
Eközben – mint megírtuk – január 23-án indult az egy héten át tartó országos munkabeszüntetés, amelyhez az érdekképviseletek szerint már több száz iskola és mintegy tízezer sztrájkoló csatlakozott az elmúlt napokban – annak ellenére is, hogy a tankerületek különböző eszközökkel igyekeznek akadályozni a sztrájkot.
