Rengeteg a kérdőjel a pedagógus-béremelésről szóló kormányfői bejelentés körül
<p class="fotos">Fotó: Facebook.com/PDSZ</p> -

Totyik Tamás és Nagy Erzsébet a 2023. december 21-i sztrájktárgyalás után

Nem tudni, milyen alaphoz képest kell számolni az Orbán Viktor miniszterelnök által a pedagógusok részére bejelentett 32,2 százalékos januári béremelést. Erre hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

A két érdekképviseleti vezető Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója idején éppen Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral a szakszervezetek által kilátásba helyezett sztrájknap apropóján tárgyalt. Nagy Erzsébet lapunk érdeklődésére arról számolt be: a kormányfő bejelentésének idejére bekapcsolódtak a sajtóértekezlet közvetítésébe. Azt megelőzően az államtitkár nem tájékoztatta őket a bérfejlesztés mértékéről, csak jelezte, hogy a miniszterelnök tájékoztatóján lesz erről szó.

Nagy Erzsébet kiemelte: a bejelentés mögül hiányoznak a garanciák. Ennek apropóján emlékeztetett, a miniszterelnök elmondása szerint az uniós jóváhagyásról szóló levél megérkezésének függvénye, hogy már januártól elkezdődik-e a pedagógusok bérének felzárkóztatása. Szavai szerint így bármikor hivatkozhat a kormány a levélre gátló tényezőként. Szintén nyugtalanítónak tartja, hogy nem tisztázott, hogy mi az a bázis, amihez képest számolandó a 32,2 százalékos bértömeg-növelés. Vagyis például a novemberi vagy a decemberi bértömeghez képest érti-e a kormány. Ennek komoly jelentősége van. – Ha a novemberi bértömeg a bázis, akkor a decemberi minimálbér és garantált bérminimum-emelés elvisz ebből a bejelentett százalékból. Továbbá a munkáltató egy bértömeget fog kapni, amelyet aztán szétosztanak a munkavállalók között. Így kérdés, hogy milyen szempontok szerint osztják majd szét – mutatott rá.

Totyik Tamás a tisztázatlan kérdések között említette továbbá, hogy a korábbi célkitűzés alapján 2025. január 1-jén kellett volna a diplomás átlagkereset 80 százalékát elérnie a bérnek. Most azonban 2026-ot említett a miniszterelnök. – Nem tudjuk, hogy miben állapodott meg az Európai Bizottsággal, hogy ezt a célt átütemezik-e. Bizonytalanságot eredményez az is, hogy a kormány a bérfejlesztést az uniós források megérkezéséhez köti – mondta, megismételve, tisztázásra vár, hogy az emelés bázisa a novemberi vagy decemberi bértömeg. Hogy a pedagógusok alapbérére nézve ez mit jelent – ez a meghatározó a pedagógusok esetében –, azt egyelőre nem lehet megmondani. Hozzátette, hogy a miniszterelnök által említett, 2026-ra remélt 800 ezer forintos átlagkereset a kormány saját prognózisaként értelmezhető.

A bizonytalanság miatt a szakszervezeti vezetők nem jelentettek be Maruzsa Zoltánnak sztrájknapot. Ha valóban februári bérfizetést irányoznak elő, akkor januárban minden munkavállalónak meg kell kapnia a kinevezés módosítását, és Nagy Erzsébet szerint abban szerepelnie kell módosított összegnek. Hangoztatták továbbá, hogy a miniszterelnök 2025-re és 2026-ra további bérfejlesztést ígért – igaz, annak mértékéről konkrétumot nem árult el, csak annyit, hogy az vélhetően kevesebb lesz. Ezért meg kell várni, hogy a tagság ezt hogyan értékeli. Ezt Totyik Tamás is megerősítette.

Nagy Erzsébet azt is sérelmezte, hogy a Maruzsa Zoltánnal ma folytatott tárgyaláson számos vitás kérdésben nem történt előrelépés. Ebbe a körbe tartoznak a státusztörvényt és a végrehajtási törvényt illető kifogásaik is. A kormány részéről azt kérték tőlük, hogy szedjék össze a kifogásaikat, előrelépni azonban ezekben nem sikerült az egyeztetésen.

Mint arról beszámoltunk, a miniszterelnök bejelentése szerint januártól 32,2 százalékkal emelik meg a tanárok bérét, ez a februári fizetésekben fog először megjelenni. 2025-ben egy „szerényebb, de jelentős” bérfejlesztés érkezik majd. 2026-ra pedig el akarnak odáig jutni, hogy a tanárok bére 800 ezer forintnál tartson. Később azt is mondta, hogy nem az a kérdés, hogy kell-e emelni a tanárok fizetését. A kérdés az, hogy hány év alatt. „Saját erőből ez 5-6 éves folyamat. Ha külső forrást is be tudunk vonni, akkor ezt 3 évre tudjuk lecsökkenteni” – fogalmazott. Vagyis szerinte uniós pénzek nélkül a bérfejlesztési folyamat hat év lenne.