Jobb, ha az ember felkészül mindenre, de alapvetően normális, tehát jelenléti oktatásnak kell lennie – így reagált megkeresésünkre Horváth Péter, akit az utóbbi napokban felröppent elképzelésekről kérdeztünk. Bár hivatalosan nem hangzott el erre vonatkozó terv vagy akár csak lehetőség, sokan mégis attól tartanak, hogy a következő tanévben ismét hazaküldhetik a gyerekeket, viszont ezúttal nem(csak) a koronavírus, hanem az egekbe szökő rezsiköltségek miatt is. Számos iskola esetében máris felmerült, hogy alig fogják tudni kigazdálkodni a hétszeres gázszámlát, a biztonságos működéshez pedig volt, aki a szülők segítségét, potenciális anyagi támogatását kérte.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak saját véleményét tolmácsolta: mivel előfordult több alkalommal, hol tervezetten, máskor váratlanul, hogy ideiglenesen bezártak az iskolák, ezért szerinte nem árt B tervvel is készülni. De azt tartja elsődlegesnek, hogy erre ne legyen szükség. Mint megjegyezte, ha egy épület fűtése szakaszolható, azt is elképzelhetőnek tartja gimnazisták esetében, hogy egyik héten egyik osztályok járjanak, a következőn pedig mások. De általános iskola alsó tagozatában ez már nyilván nem működik, főleg, hogy így a szülőket is be kell vonni. Ezért, ha csak nincs valami nagyon komoly probléma, akkor az oktatásnak jelenléti formában kell történnie.
A szocializáció szempontjából nem rossz mindez a középiskolások számára is? – érdeklődtünk. De, persze – válaszolta a pedagóguskar elnöke –, viszont más eset lenne elmondása szerint, ha nem olyan hosszú ideig történne a zárás, mint a koronavírus miatt, hanem csak néhány hétig. Az ő iskolájuk tavaly év elején ki is dolgozott egy tervet, hogyan lehetne szakaszokra bontani az évet, egyik héten a tananyagot elmagyarázva, a következőkre feladatokat kiosztva és így tovább.
Arról is vitatkoznak most, minimálisan hány fokra kellene fűteni a termeket, illetve hogy valójában mi számít komfortos hőmérsékletnek a téli hónapokban a gyerekek számára – vetettük fel. Horváth elmondta, nincs egyelőre semmiféle olyan utasítás vagy határozat, amely elütne az eddigiektől.
Az előírás korábban is úgy szólt, hogy az épületeknek legalább húsz fokosaknak kell lenniük, ezt persze nem lehet mindenhol egyenletesen tartani, hiszen nagyon eltérő a termek, folyosók helyzete, egyes szélső termekben eleve hidegebb van, azontúl szellőztetni is kell időnként. Hőmérők pedig nyilván nincsenek minden egyes teremben. Horváthék iskolájában történt nemrég energiaberuházás, vannak napelemek is, de az bizonyosan nem érhető el, hogy minden egyes iskolát, régi és új épületeket ugyanarra a fokra fűtsenek. Ami persze eddig nem jelentette azt, hogy a spórolás jegyében direkt nem fűtöttek volna eléggé, és remélhetőleg hasonló ezután sem lesz.
A pedagóguskar elnöke szerint hasonlóan értelmezhetetlen volt a tűzifabeszerzésről szóló hír is, sok félreértést szült, miközben rengeteg helyen nyilván lehetetlen azzal fűteni. Biztosan vannak olyan általános iskolai épületek kisebb településeken, ahol ez elképzelhető, de lakótelepi iskolákban a legkevésbé sem. Ahogy mi sem tudnánk áttérni, a kéményeket réges-rég visszabontották – tette hozzá Horváth Péter. De őket elmondása szerint erről nem kérdezték meg.
Az nem probléma, hogy most már nemcsak a járványra hivatkozva, de más esetekben is rögtön az iskolazár gondolata merül fel egyesekben? – érdeklődtünk. Horváth kiemelte, a lényeges az, hogy hivatalos részről ilyet nem említettek sehol, a tanévrendeletben pedig annyi szerepel, hogy ha elháríthatatlan akadály merül fel, akkor az igazgató kezdeményezheti a digitális tanrendre való áttérést. De a minisztériumtól ez esetben is csak meghatározott időre kaphat engedélyt – fűzte hozzá.
