A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógusszakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) lassan egy éve szeretne sztrájkolni jobb munkakörülményekért és magasabb bérekért. A kormány ezt eleinte a tárgyalások halogatásával akadályozta. A felek pereskedése közben, amelynek döntenie kellett volna a még elégséges szolgáltatásról (tehát arról, hogy mik azok a feladatok, amiket a tanároknak mindenképpen el kell látniuk a sztrájk alatt), a kormány a járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. Vagyis arról döntött, mi történjék az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, hány tanórát kell megtartani. Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni ebben a kérdésben.
Mint a Helsinki Bizottság írta, a teljesen abszurd indokolással megalkotott rendeleti szabályok azt a célt szolgálják, hogy a bíróság érdemben ne vizsgálhassa és ne dönthessen a vitatott elégséges szolgáltatásról. Merthogy ezt már az egyik peres fél, a kormány megtette. Mégpedig egyoldalúan és visszaélve erőfölényével úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból, minden menjen tovább majdnem úgy, mint teljeskörű oktatás idején. Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk. A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál: nyomásgyakorlásra nem alkalmas – tették hozzá.
A PSZ és a PDSZ Alkotmánybírósághoz fordult, de az érdemben nem vizsgálta a problémát, a Helsinki szerint mondvacsinált formai okokra hivatkozva elutasította a panaszukat. A szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot. Így most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak.
A Helsinki Bizottság hangsúlyozta, hogy a sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd. Az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat. A kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé. A jogvédők szerint ezen túl gond van a rendeleti jogkorlátozás arányosságával is, ugyanis a strasbourgi bíróság gyakorlata csak azokat a korlátozásokat tekinti elfogadhatónak a sztrájkjognál, ahol létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó dolgozóktól zárják el jogszabállyal a munkabeszüntetés nyomásgyakorló eszközét, de még ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a korlátozás arányos-e. – A tanár létfontosságú munkát végez, de azt senki sem állíthatja, hogy emberek életét vagy egészségét az veszélyeztetné azzal, ha pár órát, napokat vagy akár heteket is sztrájkolna – áll a közleményben, amely hangsúlyozza: mindeközben a kormányszervnek számító tankerületek most sorra azzal fenyegetik a pedagógusokat, hogy ha részt vesznek a múlt héten elindult polgári engedetlenségi akciósorozatban, és nem tanítanak, akkor elveszíthetik munkájukat.
