Péntek délelőtt ismét kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Az eseményen – ahogy ezt az elmúlt két évben olvasóink megszokhatták – a Magyar Hang nem lehet jelen, így kérdéseinket sem tehetjük fel.
Gulyás Gergely bevezetőjében a gazdaság és a háború fejleményeit értékelte. – Amerikában rekord infláció van, az elmúlt negyven évben hasonló infláció nem volt, az euróövezet pedig szintén példátlan inflációt szenved el – mondta, kiemelve: az energiaárak és más termékek árának emelkedésének döntő okaként a háború miatti embargót nevezte meg.
A magyar kormány a legtöbbet teszi az árstoppokkal és a rezsicsökkentéssel, ezekkel az intézkedésekkel legalább hat százalékkal alacsonyabb az infláció, mint ahogy ezek nélkül alakulna – mondta, majd megismételte, hogy az árstopot október 1-ig, a hitel- és kamatmoratóriumot pedig év végéig fenntartják. – Úgy gondoljuk, hogy több érv szól a beavatkozás mellett, mint ellene, ezért a kormány elkötelezett, hogy megvédje az embereket és a magyar gazdaságot. A kormány jogilag is elemezte a helyzetet, az a véleményünk, hogy ez a versenyt nem sérti – utalt az Európai Unió árstoppal kapcsolatos észrevételeire.
A kormány álláspontja, hogy az EU egysége fontos, de csak olyan szankciókat támogatunk, amelyek nem fájnak jobban az uniónak, mint azoknak, akiket szankcionálni akarunk – hangsúlyozta, megjegyezve: az energiahordózókkal kapcsolatos embargó nem érdeke sem Európának, sem Magyarországnak.
Ma az Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek ülésére kötött mandátummal érkezik Varga Mihály pénzügyminiszter: a globális minimumadót elutasítják, mivel ez a kormány álláspontja szerint lehetetlenné tenné a vállalkozások helyzetét. A tervet tehát megvétózza Magyarország.
Jönnek a kérdések:
A köztévé munkatársa azokra a brüsszeli hangokra kérdezett rá, amely a gázembargót szorgalmazza. Erre Gulyás azt mondta, hogy bíznak a józan ész erőre jutásában. Egy embargó a nyugati gazdaságok jó részét is érintené, ez pedig a józan ésszel ellentétes lenne.
A Ryanairrel szemben fogyasztóvédelmi eljárás indul. Ezzel kapcsolatban a miniszter kifejtette, minden változást figyelnek. Ami még ennél is szokatlanabb, hogy a Ryanair vezetése kocsmai stílusban kommunikál – tette hozzá.
Milyen eszköze van arra a kormánynak, hogy megakadályozza a Ryanair emelését, lévén hogy a légitársaság üzletszabályzata ezt a lehetőséget rögzíti? – kérdezte az ATV. Gulyás erre kifejtette: az ÁSZF lehet tisztességtelen is.
Az ATV az uniós források folyósításához szükséges kompromisszumokról is érdeklődött. Erre a miniszter megismételte, „ésszerű” kompromisszumokat szorgalmaznak. A konkrétumokat illetően elmondta: a kormány vállalja, hogy 15 százalékra leviszi az egy szereplős közbeszerzések arányát.
Más témában Gulyás közölte: arra kéri az ellenzéket, hogy ne az uniós források elzárásáért küzdjenek, mivel ez veszélyezteti a béremeléseket.
A főváros vezetése ne adjon életvezetési tanácsokat
Az ATV az iránt is érdeklődött, hogy a kormány támogatja-e Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvetetőjének azon elképzelését, hogy a 2024-ben az EP és helyhatósági választásokat egy napon tartsák. Gulyás közölte, ez nem volt téma a kormányülésen, de képviselőként támogatná az elképzelést.
Az Origó a fővárosi dugódíj bevezetésének tervéről kérdezte a minisztert. Gulyás elismételte, nem támogatják az elképzelést. A lap arra számít, hogy a következő hetekben a tömegközlekedésben káosz lesz. Gulyás erre reagálva elmondta, nem javasolja, hogy a város vezetése adjon életvezetési tanácsokat. A miniszter közölte, Magyarországon szabadság van, hadd közlekedjen mindenki olyan eszközzel, amivel akar.
Mi az a világpiaci ár, ami mellett már nem finanszírozható az árstop? – kérdezte az Index. Gulyás válaszában kifejtette: amíg a hozzáférés biztosított, addig „valamilyen formában” fenn tudják tartani az árstopot. – Ha elfogadtuk volna az olajembargóra tett uniós javaslatot, már másnaptól nem lenne fenntartható az árstop – fogalmazott.
Kérdésre válaszolva kitért arra is, tárgyalni fognak az önkormányzatokkal a rezsiárstop alól való kivétel miatt. – A baloldali program a rezsicsökkentés terén az önkormányzatnál megvalósult. Kíváncsian várom, hogy erre a baloldali önkormányzatok mit reagálnak. Ha egy önkormányzatnak az iparűzési adója sok milliárd forint, akkor a kompenzáció nyilvánvalóan kevésbé indokolt, ahol nincs komoly bevétel, ott lehet szó támogatásról – fejtette ki.
Az európai uniós forrásokból háromszor tíz százalékot tudunk emelni a pedagógusok bérén – nyomatékosította Gulyás rámutatva: az oktatási kormányzat dolga, hogy javaslatot tegyen a tanárok terheinek csökkentésére.
A Hvg munkatársa azt kérdezte, hogy a KATA szigorítása milyen elvek mentén képzelhető el. Gulyás Gergely közölte, a cél, hogy a kis egzisztenciák járjanak jól és ne bújtatott foglalkoztatás legyen. A kis cégek esetében tervezik, hogy megemelik a felső határt, havi másfél millió forintban gondolkodnak. Akik visszaélnek a KATÁ-val, ott szeretnék bezárni a lehetőséget. Január 1-jétől terveznek változtatni.
Hollik István felvetette az adóemelés lehetőségét is, ha a Ryanair adót emel: Gulyás ezzel szemben a fogyasztóvédelmi vizsgálat eredményét várná meg.
Nem gondolja-e a kormány, hogy azokat hozzák hátrányba a kamatmoratóriummal, akik hosszú távon, de drágábban fixálták bankhiteleik törlesztését? – kérdezte a Hvg. – De, ez egy jogos felvetés. De a lehetetlen helyzet elkerülése a cél – fejtette ki Gulyás.
Kérdésre válaszolva közölte: nem érzi aggályosnak, hogy a Fővárostól az V. kerülethez kerülne több budapesti közterület, köztük a Vörösmarty tér. Kifejtette továbbá, hogy szerinte ez a tranzakció nem államosítás, eddig is a kerület vagyonkezelésébe tartozott a terület, attól pedig nem tart, hogy a lépés az alkotmányossági próbát ne állná ki.
A TV2 kérdésére a miniszter kifejtette: nem tapasztalják, hogy az extraprofitadót átterhelné. – Például a bankszektorban komoly verseny van, már csak e miatt sem lehet csak úgy áthárítani. Emellett az államnak versenyfelügyeletei eszközei is vannak – fogalmazott.
– A hosszú távú hatása az orosz agressziónak, hogy az orosz-európai gazdasági kapcsolatok visszaesés. Egyelőre tény, hogy az oroszok nem jártak rosszul, az Egyesült Államok jól járt, a nagy amerikai finomítók soha nem látott profitra tesznek szert, Európa pedig szenved – reagált a TV2 kérdésére reagálva a miniszter, hozzátéve: az a bajuk a brüsszeli politikával, hogy életidegen, az embargók versenyhátrányt okoznak, ez pedig nincs átgondolva.
A 444.hu azt kérdezte, hogy kinek a javaslata volt a miniszterelnök fizetését duplájára emeljék. Gulyás közölte, hogy ő volt az előterjesztő és azért látta ezt indokoltnak, mert nem tartotta helyesnek, hogy a miniszterelnök kevesebbet keressen, mint több államtitkár.
Felvetette a kérdező azt is, hogy az átlagbér Magyarországon az egyik legalacsonyabb, míg a miniszterelnöki bér az elsők között van. Gulyás Gergely elmondta, hogy az átlagbérre hivatkozni hamis, fontosabb a GDP. – Indokolt épp most emelni, amikor szűkebbek a keretek?– kérdezte a 444. – Ez ilyenkor, ciklus elején időszerű – válaszolta Gulyás.
Kirill pátriárka ügyében a miniszter kérdésre válaszolva kifejtette: az egyházaknak fontos feladata a béke megteremtése. – Miként támogatja ezt a háborúpárti pátriárka? – vetette fel a 444. – Ezen lehet vitatkozni. Kirill egy egyházat képvisel és egy egyházra nem lehet azt mondani, hogy háborúpárti. Nem az segíti a békét, ha egyházi vezetőket szankcionálunk – fogalmazott Gulyás.
Állami cégeknél lehetnek elbocsátások
A 444 azt is megkérdezte, hogy a kormány azon az áron is támogatja-e a békét, hogy Ukrajna területi integritása sérül. Gulyás kifejtette, erről az érintett országoknak kell megegyezniük. – Ukrajna területeket és embereket vesztett. Joggal merül fel a kérdés, hogy ezt a helyzetet nem lehetett-e volna elkerülni – mondta a miniszter.
Magyar Nemzet című napilap egyebek között a Horn Gyuláról elnevezett XIII. kerületi köztérrel kapcsoltban kérdezett. Gulyás Gergely ezzel kapcsoltban kifejtette: Horn rendszerváltás előtti tevékenysége minden tekintetben ellentétes azzal, amit a demokráciáról gondolunk, ezért személy szerint nem tartja jó ötletnek a fenti tervet.
Hol lesz leépítés és milyen mértékű? – kérdezte a Népszava. A miniszter erre kifejtette: nincs olyan államigazgatási terület, ahol leépítésre lenne szükség. Ha van olyan állami cég, ahol áramvonalasítani lehet, akkor ebből lehet plusz bevétel. A Népszava újságírója emlékeztetett, a jövő évi költségvetési törvénytervezetben beírtak egy 30 milliárdos megtakarítást. Ehhez hogyan fognak igazodni? Erre a kérdésre Gulyás megismételte, hogy nem akarnak további leépítést az államigazgatásban. – Semmi olyat nem mondott Pintér Sándor, amiből elvonásra lehetne következtetni – fogalmazott a Népszava értesüléseire reagálva.
A Népszava rákérdezett arra is, Magyarország miért maradt távol több uniós vezető minapi kijevi látogatásától. – Ukrajna a minimális tiszteletet sem adja meg Magyarországnak annak ellenére, hogy 800 menekültet engedtünk be – érkezett a válasz.
Jönnek-e NATO-csapatok Magyarországra? – kérdezte a Mandiner. – A keleti határokat a magyar és NATO-katonák közösen védik. Ez jó, hiszen megmutatkozik, milyen értékes a NATO-tagságunk. Állomásozásról nincs szó, de közös hadgyakorlatokon és a határvédelemben együtt lép fel a honvédség.
A Telex egyebek között az euróárfolyamról kérdezett: összességében valamivel nagyobb mértékben gyengült a forint, a gazdasági helyzetet nem mi idéztük elő – fogalmazott. Magyarországon az árfolyam-mozgás nem érinti annyira, mint korábban, amikor devizában adósodtak el a családok. A kormánynak van-e felelőssége, hogy elszállt az euró? – hangzott a kérdés. – Abban lehet felelősségünk, hogy évente körülbelül 1 százalékot gyengült a forint, de a többi a háborúnak és a nemzetközi gazdasági helyzetnek köszönhető – reagált Gulyás.
A Belgrád-Budapest vasútvonalat nem érinti a beruházásokat blokkoló kormányhatározat. A 2025-ös befejezés tartható – felelte a Breuer Press (Breuer Péter) kérdésére a miniszter.
Törvényességet vár Gulyás a tanároktól
24.hu azt kérdezte, ha az elvonásról nem esett szó a belügyminisztériumi állománygyűlésen, akkor mi egyébről. Erre a miniszter elmondta, hogy az elhangzottak nem állnak ellentétben azzal, ami a korábbi nyilvános bizottsági meghallgatásokon elhangzott.
A majomhimlő elleni vakcina közös uniós beszerzésében részt vesz-e Magyarország? – kérdezte a 24. Gulyás kifejtette, nem érkezett megkeresés az Unió részéről, erre ők tesznek javaslatot.
Mennyibe kerül a ma kezdődő vizes vb rendezése és nem gondolják-e, hogy érdemes lett volna lemondani a jelenlegi gazdasági helyzetben az eseményt? – kérdezte az RTL. A miniszter szerint a rendezvény komoly bevételforrás, de azt nem tudta megmondani, mennyibe kerül a rendezés.
Arra kérdésre, hogy tárgyalnak-e a tanárokkal a béremelésről és mit szólnak ahhoz, hogy a tanárok polgári engedetlenséget fontolgatnak, Gulyás kifejtette: sztrájktárgyalások zajlanak, a tanároktól pedig elvárják, hogy törvényesen cselekedjenek.
– Hányan adták be a felmondásukat az egészségügyi dolgozók közül azóta, hogy a felmondási tilalom megszűnt? – kérdezte az RTL. – Nem magas, nem drámai, nem veszélyezteti az egészségügy működését – mondta Gulyás.
Akkor fogunk leválni az orosz olajról, ha ez nekünk nem kerül többe, mint amennyibe most. Ez akkor lehetséges, ha az unió fizeti, vagy más alternatív forrást sikerült találni – közölte az RTL vonatkozó kérdésére a kancelláriaminiszter.
Napi.hu azt kérdezte, elképzelhető-e, hogy német mintára olcsó jegyeket vezetnek be. Gulyás Gergely közölte, az ötlet nem rossz, de nálunk nincs olyan sürgető erő, mint Németországban, ahol már 900 forint körül van egy liter benzin.
A Növekedés.hu azt kérdezte, hogy a Mátrai Erőmű marad-e szenes erőmű, vagy átépítik-e a terveknek megfelelően gázüzeművé. Erre Gulyás azt válaszolta, hogy marad az elképzelés, gázüzemű erőmű lesz a Mátrai Erőmű remélhetőleg 2-2,5 éven belül. – Napirenden van-e a Ferihegyi Repülőtér visszavétele? – kérdezte a gazdasági lap. Gulyás Gergely kifejtette, amíg a visszavásárlás nem történik meg, napirenden lesz a kérdés, ám a háború miatt egyelőre nehéz forrásokat találni erre a célra.
