Megkerestük a leggazdagabb magyarokat, miként segítenek – ha segítenek – az orosz agresszió elől menekülőkön. Mivel szálloda és pénz náluk van bőven, így adta magát, miként tudnának segíteni. Elárulta lépéseit Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Gattyán György, Csányi Sándor és Szíjj László is.
Már több mint kétszázezer ukrajnai menekült érkezett a háború két hete alatt Magyarországra, és nem látszik, hogy apadna a számuk. A Tiszabecsnél, Záhonynál átkelő tömeget civil és egyházi segélyszervezetek munkatársai várják, jellemzően lakossági adományokkal segítik a rászorulókat. Az állami segítségnyújtást azonban sokan hiányolják.
A helyzet tarthatatlanságára a jelek szerint Magyarország leggazdagabb vállalkozói is ráeszméltek. A Magyar Hang a Forbes tavalyi, a legtehetősebbek listájára felkerülő magyart, illetve céges érdekeltségeiket kérdezte meg arról, hogyan segítenek a válságos időszakban a menekülteken; „bónuszként” pedig két, a TOP 10-es listán nem szereplő, ám a sajtóban gyakran emlegetett milliárdos: Tiborcz István és Bige László vállalatainak is küldtünk kérdéseket.
A NER szebbik arca
A Forbes-lista első helyére tavaly is a NER egyik tartóoszlopa, Mészáros Lőrinc került a maga szerénytelennek nem mondható, 488,1 milliárd forintosra becsült vagyonával. Mészáros eleinte nem tűnt különösen érdeklődőnek a menekültválság kapcsán, a többségi tulajdonába tartozó Opus Global Nyrt. nemrég azt mondta a 444.hu megkeresésére, majd akkor fogadnak be menekülteket a Mészáros-érdekeltségének számító Hunguest-szállodákba, ha erre külön megkérik őket – hogy kitől várnak kérést, azt nem tisztázták.
Egy hét alatt azonban sok minden változhatott az Opusnál is. Bár a Magyar Hang témában küldött kérdéseire külön nem válaszoltak, március 9-én szerkesztőségünkkel is tudatták: egy 112 millió forintos felajánlás keretében egy hónapra ingyen megnyitották budapesti szállodáikat az ukrajnai menekültek előtt, akiknek egyszeri meleg étkezést is biztosítanak. Ez 360 rászorulónak jelent ideiglenes menedéket. Az Opus válaszából azt is megtudhattuk, hogy Hunguest Hotels Zrt. és az Opus semmilyen állami támogatást nem kért a segítségnyújtásért.
Megmozdult a NER másik közismert alakja Tiborcz István is (becsült vagyona 39 milliárd forint). Tiborcz ingatlanforgalmazó vállalata, a BDPST Zrt. gyorsan reagált lapunk levelére. Jelezték, ők is léptek már az ukrajnai menekültek érdekében, a cég is csatlakozott a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) karitatív akciójához. A BDPST Zrt. a budapesti D8 szállodában, valamint a mátraházi Lifestyle Hotelben adott át ingyenesen szobákat a menekülteknek. Turán és Tarcalon – ahol öt csillagos szállodákat üzemeltetnek – pedig a helyi önkormányzattal együtt biztosítják az oda költöztetett ukrajnaiak napi élelmezését. Orbán Viktor veje így összesen 200 főnek ad szállást vagy ellátást, közlésük szerint bármilyen állami ellentételezés nélkül.
Információink szerint eddig több mint 25 fővárosi és vidéki szálloda, hotel csatlakozott Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) jótékonysági akciójához. A legtöbb helyszínen csak néhány ukrajnai menekültnek tudnak ingyenes szállást biztosítani, de a Danubius Hotels március elején újra megnyitott, Keleti pályaudvar melletti szállodájában 499 szobát kínáltak fel a háború üldözöttjeinek, és 50 szobát a budai Körszállóban. Az éttermeket összekapcsoló Hotel Hero jótékonykodó csapata pedig öt napon keresztül napi 300 szendvicset hoz a fővárosi pályaudvarokra érkező menekülteknek.
Megkerestük a kormányközeli nagyvállalkozóként számon tartott Szíjj László cégét, a Duna Aszfaltot is. A vállalatnak a jelek szerint a Magyar Hang adott ötletet. „Cégcsoportunk már évekkel ezelőtt is támogatta a kárpátaljai hadiárvák üdültetését Magyarországon, így különös figyelmet fordítunk a mostani eseményekre is, és köszönettel veszem konstruktív javaslatait a menekültekre vonatkozó támogatásokról” – írta szóvivőjük, Ónodi Barna, bár mi nem javaslatokat, csak kérdéseket küldtünk a Duna Aszfaltnak. Szíjj László a Forbes szerint tavaly a 9. leggazdagabb magyarnak számított, vagyonának becsült értéke 190,5 milliárd forint volt.
Csányi Sándor az ukrán OTP-t próbálja megvédeni
Magyarország második leggazdagabbnak tartott emberét, az OTP-vezér Csányi Sándort (becsült vagyona 467,9 milliárd forint) sem hagyta hidegen Ukrajna tragédiája. „Az OTP Csoport több százmillió forint értékben nyújtott eddig anyagi támogatást az ukrajnai szolgáltatások fenntartása érdekében” – írta kérdésünkre az OTP Bank kommunikációs osztálya. Emellett adománygyűjtést is indítottak a bank és munkatársai, valamint a mágnás által létrehozott Csányi Alapítvány: a gyűjtés „várható eredménye 60 millió forint lesz” – jósolta meg a sajtóosztály – az összegből pedig a bankhálózat ukrajnai dolgozóit és a Máltai Szeretetszolgálat munkáját támogatják.
Az OTP üdülőit is megnyitotta a menekültek előtt – jelenleg 60 embernek adnak szállást – a Csányi Sándor tulajdonában álló Budai Egészségközpont pedig negyven fős egészségügyi stábbal látja el a fővárosba érkező rászorulókat. Segít a Csányi-érdekeltségnek számító Bonafarm is, ők szeletelt szalámit és tartós tejet küldenek a Magyar Élelmiszerbankon keresztül a menekültek ellátására.
Gattyánék pénzt és tábori ágyat küldenek
A Forbes-listán 6. helyezett, miniszterelnöki babérokra törő Gattyán György (becsült vagyona 253,8 milliárd forint) pártja és cégcsoportja révén is adakozik. A Docler-csoport 100 ezer-100 ezer eurót, azaz a jelenlegi árfolyam alapján 75 millió forintot küld a Vöröskereszt magyar és luxemburgi szervezetének. A Docler emellett tízmillió forint értékben küld gyógyszert, valamint több száz párnát, takarót Beregszászra, a vállalatcsoporthoz tartozó Kodolányi János Egyetem pedig orosházi campusát ajánlotta fel a fedél nélkül maradt ukrajnaiaknak.
A Megoldás Mozgalom (MeMo)párt a Doclertől függetlenül 1100 tábori ágyat küld Ukrajnába, a pártaktivisták pedig folyamatosan szállítanak élelmiszert, ruhát, játékot a menekülteket befogadó vidéki iskolákba – mondta lapunknak Nemes Tamás, a Docler csoport kommunikációs vezetője. (korábban tévesen írtuk, hogy MeMo is biztosít 100 ezer forintot a Vöröskeresztnek). a Gattyán György a szexkamerás stream szolgáltatások nagyágyújaként ismert, a nagyvállalkozó a Live Jasmin nevű oldal felfuttatásával gazdagodott meg.
Az menekültek támogatásába beszállt a 4. leggazdagabb magyarnak számító Veres Tibor érdekeltsége, a WING-csoport is. (Veres becsült vagyona 282,9 milliárd forint). Közlésük szerint a WING több segélyszervezettel tárgyal arról, milyen konkrét segítséget tudnának nyújtani, az Echo Investment nevű lengyel leányvállalatuk pedig már részt is vesz a menekültek elszállásolásában: menedékhellyé átalakított varsói irodaépületükbe 1500 embert fogadtak be ideiglenesen.
Jellinek is megnyitotta hoteleit
A Forbes-listán 10. helyet megszerző Jellinek Dániel (becsült vagyona: 189,2 milliárd forint) is a jótékonykodó milliárdosok táborába tartozik. Cégcsoportja, az Indotek évek óta együttműködik az UNICEF-fel, most pedig a háborús övezetből menekülő vagy a konfliktuszónában rekedt ukrán gyerekeken próbálnak segíteni, közös adománygyűjtéssel. A gyűjtést az Indotek portfóliójába országszerte 18 bevásárlóközpontban hirdették meg, így a cégcsoport szerint már látogatók milliói találkozhattak az UNICEF új, menekülteket segítő akciójával. A cégcsoport több, lakhatásra alkalmas ingatlant ajánlott fel a menekülteknek, és a Magyar Ökomenikus Segélyszervezeten keresztül budapesti hoteljeikben is elszállásolnak arra rászorulókat (cikkünk korábbi verziójában, az Indotek jelzése alapján a Gellért és a Sofitelt említettük, ám a cég később ennek módosítását kérte).
Az állam dolga lenne
A megszólított tucatnyi magyar milliárdos közül végül hatan válaszoltak a Magyar Hangnak, és hatan nyújtottak eddig kézzel fogható támogatást is az ukrajnai menekülteknek – a teljes, 50 fős Forbes-listát itt lehet megnézni. A segítség anyagi értéke több száz millió forint. Ez aprópénznek számít az adakozók összesített vagyonához képest, ám így is kiszolgáltatott menekült családok ezreinek jelent életmentő segítséget.
A leggazdagabb magyarok adománya pedig csak még inkább kiemeli a magyar kormány hiányosságait. Bár az Orbán-kabinet tett néhány jól kommunikálható gesztust – rendelettel könnyítették meg az Ukrajnából menekülők befogadását, milliárdokat küldtek segélyszervezeteknek – ám a határon továbbra is az önkormányzatok és a különféle civil szervezetek viszik a munka jelentős részét. Sok panasz érkezik arra, hogy nincs megfelelő infrastruktúra és állami élelmiszer-ellátás, angolul nem beszélő rendőrök terelgetik az értetlen és riadt ukránokat, a tovább utazni nem tudó menekülteket pedig a helyi önkormányzatok fogadják be. A budapesti főpályaudvarokon naponta több ezer ukrajnai torlódik fel – hogy friss ételhez, vízhez jutnak, később szállást is találnak, leginkább a szeretetszolgálatok és civil önkéntesek kitartó munkájának köszönhető.
