„Pereskedtek a szegregáció miatt? Akkor tessék, itt az iskolaőr”

 „Pereskedtek a szegregáció miatt? Akkor tessék, itt az iskolaőr”

Iskolaőr (Forrás: police.hu)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az esetek legalább 67 százalékában olyan intézményekbe vezényeltek iskolaőröket, ahol a tanulók többsége roma származású – derült ki egy ombudsmanhoz benyújtott dokumentumból. Az irat szerint diszkriminatív módon döntenek arról, hogy mely iskolák esetében szükséges biztonsági őrt alkalmazni. A hivatalos álláspont úgy szól, hogy az intézmények maguk kérik az egyenruhásokat, és többnyire elégedettek is a munkájukkal, néhány településen viszont visszaélésekről is hallani. Egy évvel a rendszer bevezetése után a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a problémákat nem lehet bilinccsel és gumibottal megoldani.

„Pereskedtek a szegregáció miatt? Akkor tessék, itt az iskolaőr” – Kegye Adél ügyvéd, a Rosa Parks Alapítvány vezetője szerint röviden így foglalható össze az a folyamat, amely a gyöngyöspatai iskolaper óta ment végbe. A két évvel ezelőtti jogerős ítélet szerint az államnak összesen mintegy 100 millió forintnyi sérelemdíjat kellett fizetnie 60 gyereknek, amiért a helyi iskolában teljesen elkülönítették a roma és a nem roma tanulókat. A cigány diákok ezzel olyan hátrányba kerültek, amely feltehetően egész életükre hatással lesz, ám a kormány mindent megtett annak érdekében,  hogy ne pénzzel, hanem valamilyen oktatási programmal térítsék meg az okozott kárt. A terv végül nem járt sikerrel, a megítélt összegeket ki kellett fizetni, a roma  lakosság egésze mégis vesztesként került ki az ügyből.

– Hiába tudunk számos újabb esetről, azóta egyetlen szegregációs per sem indult az állammal szemben, minden érintett kétszer is meggondolja, hogy elviseli-e azt a lejárató hadjáratot, amely akkor zúdult a gyöngyöspataiakra – fejtette ki a Magyar Hangnak Kegye Adél, aki a felperesi oldalon maga is részt vett az ügyben. Szerinte a per következménye – egyfajta büntetése – az is, hogy bevezették az iskolaőri rendszert. 

Állítását alátámasztja több kormányzati nyilatkozat is, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár például tavaly februárban arról beszélt a gyöngyöspatai esetet is említve, hogy a pedagógusokkal szembeni erőszakos esetek száma romló tendenciákat mutat, ezért „a kormány az érintett és erre igényt tartó oktatási intézményekben iskolarendészet felállítását és biztonságikamera-rendszer kiépítését tervezi”. 

– Az iskolaőrök miatt azonban több szülő is panaszkodik, a kisebb településeken ugyanis előfordul, hogy az egyenruhások visszaélnek a hatalmukkal, és félelemben tartják a gyerekeket. A szegregációs perekhez hasonlóan azonban ezekben az esetekben sem mernek a szülők pert indítani, félnek, hogy a gyerekükön csattan az egész – fogalmazott az ügyvéd. Szerinte az iskolaőrséggel nem csupán az a baj, hogy az iskolai problémákat az erőszak eszközével, és nem pedagógiai módszerekkel kívánja orvosolni, hanem az is, hogy stigmatizálja a roma többségű iskolákat. Az ott tanuló gyerekeket erőszaktevőnek tüntetik fel, az iskolaőrök ugyanis nem minden oktatási intézményben látnak el feladatot, csak zömmel azokban, ahol a romákat már eleve szegregálják. Az is elfogadhatatlan, hogy olyan gyógypedagógiai intézmények is „kaptak” iskolaőrt,  ahol fogyatékkal élő gyerekek tanulnak – tette hozzá. 

Miután érintettként nem meri senki sem felvállalni az ügyet, közérdekűigény-érvényesítéssel fordultak Kozma Ákos ombudsmanhoz. A Rosa Parks Alapítvány beadványa szerint – amelyet a Hátrányos  Helyzetű Családok Egyesületének nevében nyújtottak be – diszkriminatív módon döntenek arról, hogy melyik intézménybe kerül iskolaőr, és melyikbe nem. Az Oktatási Hivatal adatai alapján ugyanis  megállapították: szegregáltnak tekinthető annak a 274 általános iskoláknak legalább a 67 százaléka, ahová az első körben küldtek őröket. 

Az ombudsman két alkalommal is elutasította a beadványt  arra hivatkozva, hogy ha érdemben foglalkozna az üggyel, akkor az egész iskolaőri rendszerről kellene ítéletet mondania, márpedig ehhez nincs jogosultsága, ez ugyanis egy jogszabály felülvizsgálatát jelentené. 

– Hiába hangsúlyoztuk a második beadványunkban, hogy csak a kirendelési mechanizmusról kérnénk állásfoglalást – azaz, hogy miért éppen a roma többségű iskolákba mentek az iskolaőrök –, ismét elutasítottak minket, ezért  a közigazgatási bírósághoz fordultunk – mondta Kegye Adél. A Fővárosi Törvényszék – amely csak új eljárásra kötelezheti majd az ombudsmant, tehát az ügy érdemi részét nem vizsgálja – még nem tűzte ki a tárgyalás időpontját. 

Hivatalosan egyébként az intézmények vezetősége kéri az iskolaőrök kivezénylését, ám Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint több esetben is előfordult, hogy az oktatási intézmény nem kért ilyen jellegű segítséget, mégis kapott. Szerinte egyébként tömegesen nem panaszkodnak az egyenruhások munkájára, gyakran pedig  a technikai személyzet – például  a portások – pótlására alkalmazzák őket. 

Néhány esetben azonban már történhettek túlkapások: az Országos Rendőr-főkapitányság lapunknak küldött tájékoztatása szerint eddig hivatalosan két esetben merült fel, hogy az iskolaőr „túllépte  a hatáskörét”, ezeket az ügyeket az illetékes rendőrkapitányságok büntetőeljárásban vizsgálják. 

Tömeges visszaélésekről tehát feltehetően nem lehet beszélni, de a rendszer kritikusai szerint  a visszás esetek egy része láthatatlan marad. Lapunk megkérdezte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát is a visszajelzésekről, ám tájékoztatásuk szerint hozzájuk nem érkezett semmilyen panasz az iskolaőrök tevékenységével kapcsolatban. Kozma Ákos ombudsman egyébként rendszeresen ellenőrzi a területet, és eddig mindent rendben talált: szakmailag felkészült iskolaőrökkel találkozott, a pedagógusok és a szülők pedig szerinte pozitívan fogadták az egyenruhásokat. – Jellemzően a biztonságérzet javulásáról számoltak be. Olyan vélemény is elhangzott, hogy  a gyermekek kvázi tanárszerű személyt látnak az iskolaőrben, és bizalommal fordulnak hozzá – írta  a hivatal.

A hivatalos álláspont ellenére a legtöbb pedagógus és szakember egy évvel az indulása után sem  támogatja az iskolaőri rendszert, Totyik Tamás például ebben a formájában meg is szüntetné. 

– Iskolaőrökkel legfeljebb a folyosói erőszakot lehet csökkenteni, a tantermit és az iskola környékén kialakulót nem. Hevesen például a buszmegállóban, néhány tíz méterre az iskolától bántalmaztak egy hazafelé tartó tanárt – fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy az egyenruhások jelenlétével csak a szőnyeg alá söprik a problémákat. – Az agresszió alapja a kudarc, amely egyrészt a családi háttérből ered, másrészt a tanulmányi sikertelenségből, a lemaradásból. Ha több sikerélményük lenne ezeknek  a gyerekeknek, akkor nem így viselkednének. Segíteni kellene őket  több szociális munkással, pedagógiai asszisztenssel, iskolai pszichológussal – mondta. Példaként a sokat hivatkozott finneket hozta fel, akik szerinte annak is köszönhetik sikerüket, hogy az órákon a tanár mellett pedagógiai asszisztensek is vannak a tanteremben, akik segítenek azoknak a diákoknak, akik  lemaradtak valamiben.

Totyik Tamás szerint az olyan programokat kellene felkarolni, mint a Békés Iskolák Program,  amely a szemlélet megváltoztatásával ér el változást. Ez a beavatkozás azonban – a tanári kar képzése, a konfliktuskezelés, az  iskolai légkör vizsgálata, megelőző megoldások elsajátítása –  rendkívül kifinomult folyamat, és hónapokig tart, ráadásul a munkát nagyrészt önkéntesek végzik állami támogatás nélkül. Ehhez képest egyszerűbb kiképezni 500 iskolaőrt, és szétszórni őket az iskolákban, még akkor is, ha többe kerül: az egyenruhások fizetésére több mint 1,5 milliárd forintot költenek, az iskolai erőszak  megelőzésére pedig – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének adatai szerint – alig 30 millió forintot.

Előkerült már a bilincs és a gumibot is
Szeptember 21-ei adatok szerint jelenleg 489 intézmény vesz részt az iskolaőri programban, a területi szervek állományában pedig összesen  495 képzett iskolaőr van – derült ki a Népszava cikkéből. A tavalyi iskolaévben összesen 335 alkalommal intézkedtek az őrök, ezek során  23 esetben alkalmaztak kényszerítő eszközt. Az ORFK lapunknak küldött tájékoztatása szerint minden alkalommal testi kényszert vetették  be, majd a diák „magatartásától függően” két alkalommal bilincset, egy alkalommal pedig rendőrbotot is használtak. Erre a rendőrség szerint „a jogszabályban foglalt feltételek fennállása miatt került sor,  agresszív, erőszakos cselekmények megszakítása érdekében”. Összesen 88 alkalommal indult eljárás szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése miatt a diákok ellen. Iskolaőrökre összesen öt alkalommal támadtak. Az iskolákat kiszolgáló informatikai rendszerben egyébként  egy pánikgombot is kialakítottak, amelyen keresztül a tanárok értesíteni tudják az iskolaőröket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem  válaszolt lapunk azon kérdésére, hogy hány alkalommal kellett használni ezt a vészjelzőt.

Létezik más megoldás is
A Békés iskolák program célja a tanárok képzése mellett, hogy aktivizálják a szemlélőket, azaz a kortársakat, mert ők azok a kulcsszereplők, akik le tudják állítani a bullyingot (azaz az iskolai kortársbántalmazást). Az agresszió ugyanis általában nem a tanár, hanem a többi diák előtt folyik, a bántalmazónak pedig valójában nincs is konfliktusa az áldozattal, pusztán eszközként tekint rá. A cél az, hogy növelje a saját presztízsét. Egy ilyen helyzetben nyilvánvalóan az iskolaőr sem tud mit tenni, az esetek többsége előtte is rejtve marad. 

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/40. számában jelent meg október 1-jén.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – A vert sereg