Fals tájékoztatást adott a Szijjártó Péter vezette külgazdasági- és külügyminisztérium a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére – derült ki abból a perből, amelyet lapunk indított a tárca ellen, az ítélet április végén emelkedett jogerőre. Azt szerettük volna megtudni, hogy a magyar kormány mégis milyen szempontok alapján nyilvánít egyes ukrán megyéket háború sújtotta területté – ám végül nem létező adatokba és kormányzati félrevezetésbe botlottunk. Jogi képviseletünket Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság ügyvédje látta el.
Hirdetés
A Magyar Hang még januárban szerette volna közérdekű adatigényléssel megtudni a külügytől, hogy Szijjártó Péter mégis milyen szempontok alapján javasolja, hogy mely ukrajnai megyék kerüljenek fel a magyar kormány által „háború sújtotta” területeknek tartott helyek listájára. A jelenlegi kormányrendelet szerint a listát Pál Norbert illetékes kormánybiztos állítja össze a külügy-, illetve a honvédelmi miniszter bevonásával, és annak minden hónap 10-éig frissülnie kellene. Az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy mely ukrán megyék szerepelnek a listán, mert akik nem háború sújtotta területnek minősülő régiókból érkeznek hazánkba, nem számíthatnak a magyar kormány lakhatási támogatására. Így járt például több kárpátaljai magyar is, akik a tavaly nyáron éltbe lépett rendelet miatt estek el a magyar állam segítségétől. Kárpátalja annak ellenére nem minősül a magyar kormány szerint háború sújtotta területnek, hogy ott is történtek orosz rakétatámadások, igaz, szerencsére ezek nem követeltek emberéleteket.
A Magyar Hang az alábbi kérdéseket küldte meg a külügynek közérdekű adatigénylés keretében január közepén:
1. A miniszter konkrétan milyen szempontokat mérlegel, mikor egy-egy ukrán közigazgatási egységet felvételre javasol a háború sújtotta területek listájára „A veszélyhelyzet ideje alatt a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 104/2022. (III.12.) Kormányrendelet 4. § vagy 8. § szerinti támogatás igénybevétele esetében Ukrajna háború sújtotta közigazgatási egységei" rendeletnek megfelelően? Kérem, az ügyben mérlegelendő szempontokat tartalmazó dokumentumokat küldjék el nekem.
2. A miniszter javasolta-e már Kárpátalját felvenni a háború sújtotta területek listájára? Ha igen, melyik hónapokban és milyen indoklással? Ha nem, miért nem, mikor több alkalommal is orosz rakétákat kellett semlegesíteni a légterében, és volt, hogy találat is érte Kárpátalját? Kérem, küldjenek el minden ezzel kapcsolatos dokumentációt.
3. Kérem, küldjék el a rendelet fennállása óta az összes olyan javaslatot, amelyet a miniszter tett az ukrán háború sújtotta területek listájával kapcsolatban. (Vagyis a tavaly júliusi, augusztusi, szeptemberi, októberi, novemberi és az idei januári miniszteri javaslatokat azok indoklásával és esetleges mellékleteivel együtt).
Az ügyben egyébként a Miniszterelnökségnek (ahova szervezetileg Pál Norbert tartozik) is küldtünk megkeresést hasonló kérdésekkel, illetve a honvédelmi tárcának is. A Gulyás Gergely vezette tárca azt mondta, nincs más adat, csak a nyilvánosan is elérhető lista. Szalay-Bobrovniczky Kristófék pedig annyit közöltek, hogy a minisztérium nem adatkezelő az ügyben. Ehhez képest a külügy igénylésünket azzal hárította el, hogy az adatok döntés-előkészítés miatt 10 évig nem nyilvánosak, illetve hogy már megvan a döntés, de annak nyilvánosságra hozatala a hatékony végrehajtást és a befolyásmentes köztisztviselői munkát hátráltatná. Ám a Fővárosi Törvényszéken március 13-án elsőfokú perben tartott tárgyaláson kiderült: ez fals indoklás volt.
Szekeres Zsolt elmondta, a per során a külügy jogi képviselője arról beszélt, hogy valójában nincs is semmilyen adatuk. Ennek bizonyítására több képernyőfelvételt is kaptunk, amin az látható, hogy a külügy iktatórendszerében a vonatkozó kulcsszavakra keresnek, ám semmilyen találat nem ugrik fel. Ennek ellenére azért hivatkoztak mégis a döntés-előkészítésre a külügynél, mert úgy értelmezték a vonatkozó Infotv.-t, hogy csak akkor hosszabbíthatják meg a közérdekű igénylés megválaszolására rendelkezésre álló 15 napos határidőt, ha van adatuk. Ám a 15 nap lejárt, de a külügy ezen a ponton nem tudta, rendelkeznek-e a Magyar Hang által kikért adatokkal, a határidőt pedig be akarták tartani, ezért inkább azt mondták, hogy döntés-előkészítésre hivatkozva nem adják ki a kért információkat. Azt a már azóta jogerőre emelkedett ítélet is rögzítette, hogy a külügy jogi képviselője is azzal érvelt a tárgyaláson: „azért nem kértek határidő hosszabbítást, mert nem azt kellett mérlegelni, hogy kiadják-e a kért adatot, hanem azt sem tudták eldönteni, hogy egyáltalán a kért adatok rendelkezésre állnak-e”.
Ugyan végül lapunk jogilag pervesztes lett, mert az általunk a külügytől kikért adatok valójában nem léteztek, ezért ki sem adhatóak, ám az ítélet szerint „a pervesztesség az alperes megfelelő tájékoztatása esetén elkerülhető lett volna”, így a lapunk által indított eljárás költségeit a külügynek kell kifizetnie.
A Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a kisebbik baj, hogy fals indoklással utasít vissza a külügy egy közérdekű adatigénylést. – Nemcsak a perből, de az egész történetből az jött le, hogy a magyar állam nem teljesíti azokat a nagyon alacsony színvonalú jogszabályokat sem, amelyeket a maga számára állapít meg. Ezt a területi listát a kormánybiztos két miniszter bevonásával kell, hogy összeállítsa. Sem a honvédelmi, sem pedig a külügy sem rendelkezik semmilyen adattal arról, hogy ők ebben a munkában bármikor ténylegesen részt vettek volna. Két lehetőséget tudok elképzelni. Vagy szóban, egy folyosón megbeszélik, hogy hogy fog kinézi a lista vagy valójában semmilyen havi frissítés nincs – fejtette ki. Szerinte az, hogy a kérdésben semmilyen írásos feljegyzés nem készül, szembe megy az állam működésének legalapvetőbb elveivel. – Mindeközben ez a lista embereket foszt meg a lakhatásuktól, miközben Kárpátalján is volt rakétatámadás, de minden jel arra utal, hogy a kormány a hadi cselekményektől függetlenül döntötte el, mely megyék szerepeljenek a listán. A lista kétes legitimitását erodálja tovább, hogy megtudtuk, semmilyen nyoma nincs, hogy ezek a szereplők bármikor beszéltek volna róla egymással. Ebből mindenki leszűrheti azt a következtetést, hogy a magyar állam ezen a téren nem törvényesen működik, és sehogyan sem teljesíti kötelezettségét a menedékjogot élvező emberek felé – tette hozzá. A listának egyébként április 10-én kellett frissülnie utoljára, de továbbra is ugyanaz a tizenhárom régió szerepel rajta, mint eddig mindig.
Szekeres Zsolt hangsúlyozta, már korábban is a kormány döntése miatt több ezer érintett veszítette el a támogatott lakhatást, első sorban kárpátaljaiak, de nem kizárólagosan. Túl nyomó részük magyar származású. Egy másik perben egyébként a Helsinki Bizottság azt is kiderítette, hogy érdemi indoklás nélkül utasították el több tucat kárpátaljai magyar méltányossági kérelmét, amelyben azt szerették volna elérni, hogy a kormány listája ellenére továbbra is kaphassanak lakhatási támogatást. Az ügyben a bíróság jogerősen kimondta, az ügyben Pál Norbert kormánybiztosnak legalább olyan döntést kellett volna hoznia, aminek van indoklása. Ugyanis az érintetteknek még csak meg sem érvelték, hogy miért utasították vissza kérelmüket, ahogy arról sem kaptak tájékoztatást, hova fordulhatnak jogorvoslatért.
