
Pert nyert a strasbourgi bíróságon a magyar állammal szemben egy olyan iraki fiatalember, aki még 2017-ben jutott be Magyarország területére, ám a rendőrök bármiféle vizsgálat nélkül Szerbiába kísérték át. Itthon jelenleg is érvényben van az a szabályozás, hogy aki illegálisan jutott be az országba, azt déli szomszédunkhoz viszik.
Az iraki kurd Karoh 16 éves volt, amikor 2017-ben elmenekült hazájából – idézte fel a történetet a fiút képviselő Magyar Helsinki Bizottság. A magyar rendőrség azonban elfogta és „a szerb pusztába kényszerítette, pedig gyerekként a fóti gyermekotthonban lett volna helye”. Azt írták, hogy az egyenruhások is tisztában voltak az életkorával, „de nem érdekelte őket”. A fiú egyébként nem is Szerbia, hanem Románia felől lépett be Magyarország területére.
Karohnak Szerbiában az ottani civil szervezetek segítettek, egyúttal megkeresték a Magyar Helsinki Bizottságot, hogy az ügyet próbálják felülvizsgáltatni. Mivel itthon ilyenre nincs lehetőség, a menekült gyerek panaszügye így hamar elkerült a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. A testület hat és fél év után most állapította meg a magyar állam jogsértését. A civil szervezet szerint Karoh strasbourgi ítélete immáron a hatodik olyan, amelyik a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinél mondja ki, hogy a jogorvoslati lehetőség nélküli és az egyéni körülményeket figyelmen kívül hagyó tömeges vissza- és átkényszerítések megsértik a kollektív kiutasítás tilalmát. A bíróság azt pedig különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata itt egy segítségre szoruló gyerek volt. – Mindenkinek sokkal jobb lenne, ha tisztességes menekültügyi rendszerben bírálná el Magyarország a menedékkérelmeket. Mert a magyar kormány évek óta így csak szenvedést és kárt okoz. Örülünk, hogy az igazság kicsit helyreállt, még akkor is, ha az ügyfelünk végül egy másik államban kapott védelmet – kommentálta a strasbourgi ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje és Karoh jogi képviselője.
A fiatal élete azóta szerencsésen rendeződött, egyike a keveseknek, akiket a szerb állam mégiscsak menekültként ismert el. Jogosítványt szerzett, kitanulta a szakács és borbély szakmát. Saját vállalkozást szeretne indítani a jövőben. Ma már tolmácsként ő támogatja azoknak a menekülteket segítő szervezeteknek a munkáját Szerbiában, amelyek nélkül ő sem boldogult volna.











