Mióta Magyarország részt vesz a PISA-méréseken, még sosem szerepeltek olyan rosszul a magyar diákok szövegértésből és matekból, mint tavaly – derült ki az OECD által kedden publikált legfrissebb, 2025. évre vonatkozó eredményekből. Bár világszerte romlott a fiatalok teljesítménye, a hazai tanulók így is átlag alatti pontszámot értek el.
A PISA szó a felmérés teljes, angol nyelven írt nevének rövidítéséből jön, a „Programme for International Student Assessment” magyarul „Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programként” fordítható. A felmérés a 15 éves diákok ismereteit és készségeit vizsgálja három évente világszerte, és idén már összesen 91 ország több mint 760 ezer diákja vett részt benne – ezzel 33 millió tanulót reprezentálva. A teszt azt hivatott vizsgálni, hogy a diákok mennyire képesek komplex problémák megoldására, a kritikus gondolkodásra és a hatékony kommunikációra. A cél annak felmérése, hogy az adott országok oktatási rendszerei mennyire készítik fel a gyerekeket a való élet kihívásaira. A fiatalok a tesztek mellett külön kérdőívet is kapnak, amely többek közt az iskolához való viszonyulásokra és a családi hátterükre kíváncsi.
A 2025. évi eredmények több szempontból is lesújtóak: a magyar diákok szövegértése a 2022. évi teljesítményhez képest brutálisan romlott, tavaly már csak 452 pontot értek el, három éve még 473-at, vagyis 21 pontos a visszaesés. A résztvevő 91 ország átlaga ezen a téren 461 pont volt, illetve ha azt a 23 országot vesszük (ide értve hazánkat is), amely mindegyik mérési ciklusban rendelkezik eredménnyel, akkor 466 pont.
Ugyancsak nagyot csökkent a magyar tinédzserek matematikai eredménye: 2025-ben már csak 459 pontot értek el az ezt megelőző 473 ponttal szemben. Itt a 91 ország átlaga 463 pont volt, az említett 23 országé pedig 469.
A legkisebb visszaesést a természettudomány területén lehetett tapasztalni. Itt a magyar diákok tavaly 480 pontot értek el, 2022-ben még 486 pontot. Az idei OECD-átlag a területen 482 pont volt, a 23 országra szűkítve pedig 486 pont. Idén egyébként a természettudományt vizsgálta kiemelten a PISA-teszt a három terület közül, érdekesség, hogy itt nem volt szignifikánsnak tekinthető különbség a magyar lányok és fiúk teljesítménye között. Ehhez képest a szövegértésben a lányok látványosan jobban teljesítenek, míg matematikából a fiúk. Sajnos Magyarországon továbbra is meghatározza a diákok teljesítményét a szocioökonómiai (társadalmi és gazdasági) hátterük. A legjobb háttérrel rendelkező diákok átlagosan 103 ponttal értek el többet hazánkban a legnehezebb sorsú társaiknál a természettudomány területén. Ez jóval nagyobb különbség az OECD-átlagnál, amely 85 pont volt.
Ami az idei élmezőnyt illeti, a legjobban az ázsiai országok diákjai szerepeltek. Így alakult az első tíz ország sorrendje:
• Kína (amelynek a négy legfejlettebb tartománya vett részt a felmérésen, nem a teljes ország)
• Szingapúr
• Makaó
• Tajvan
• Japán
• Észtország
• Korea
• Egyesült Királyság
• Kanada
• Új-Zéland
| PISA-teszt (a magyar diákok átlagos pontszámai) | 2025 | 2022 | 2018 | 2015 | 2012 | 2009 | 2006 | 2003 | 2000 |
| Matematika | 459 | 473 | 481 | 477 | 477 | 490 | 491 | 490 | - |
| Szövegértés | 452 | 473 | 476 | 470 | 488 | 494 | 482 | 482 | 480 |
| Természettudomány | 480 | 486 | 481 | 477 | 494 | 503 | 504 | - | - |
További érdekesség, hogy tavaly először azt is vizsgálták, a 15 évesek hogyan képesek tanulni a digitális világban, miként tudják a számítógépes problémákat megoldani. Itt az OECD-átlag 500 pont volt, a magyar tanulók viszont csak 495-öt értek el.
Másfél év múlva megújulhat a Nemzeti alaptanterv
A PISA-eredmények kapcsán sajtótájékoztatót tartott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter és Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője. A miniszter arról beszélt: globális válság van az oktatásban, ugyanez a tendencia figyelhető meg Magyarországon is, még ha mindig kicsit az átlag alatt is teljesítünk. Ugyanakkor a régióban vannak nálunk jobban teljesítő országok is, pedig ugyanonnan indultunk. Így például jobbak a csehek, lengyelek és észtek is. Szomorú magyar eredmény az is, hogy a legkiválóbb diákok eredményei is romlottak, ami azt mutatja, hogy a magyar tehetséggondozás stratégiáját is át kell alakítani.
A Magyar Hang arról kérdezte Lannert Juditot, hogy a kormányzat milyen központi beavatkozást tervez tenni, hogy a szövegértési eredmények hosszú távon végre ne romoljanak. A miniszter szerint elkezdtek egy stratégián dolgozni, amit minél hamarabb szeretnének szakemberekkel egyeztetni és nyilvánosságra hozni, továbbá majd erre építenék az olyan különböző jogalkotási folyamatokat, mint az új törvények vagy a Nemzeti alaptanterv (NAT) átalakítása. – A NAT átalakítása lesz az, amin keresztül szeretnénk ezt a problémát megközelíteni – mondta. Ebben majd szeretnének nagy hangsúlyt fektetni az alapkompetenciákra, ezen belül a szövegértésre is. Emellett terveznek különféle kampányokat is indítani, például a mesélés, illetve a korai szövegértés fejlesztésére való figyelemfelhívásként. Ebbe például bevonnák az óvodákat vagy éppen a kulturális minisztérium segítségével művészeket – az olvasás fontosságának hangsúlyozása érdekében. És hogy az alaptanterv várhatóan mikor újulhat meg? Lannert Judit szerint ehhez kellhet másfél év is.
Később más újságírói kérdésre, hogy hogyan lehet azt orvosolni, hogy a diákok eredményét nagyban meghatározza az, hogy melyik iskolába járnak, a tárcavezető azt mondta: ő lenne a legboldogabb, ha tudná. Szerinte ez a kérdés lesz a legnagyobb társadalmi feladat, és „mindannyiunk okosságán fog múlni”, és nem arról szól, hogy ő maga mit akar. Ez arról szól, hogy „mi meg akarjuk-e oldani ezt a problémát, szembenézünk-e a gondokkal, a demográfiai csökkenéssel és azzal, hogy ez mit jelent. Értjük-e, hogy adófizetők pénzét költjük, és hajlandóak vagyunk-e mi magunk is kompromisszumot hozni. Ez egy nagy társadalmi feladvány lesz Magyarország számára” –nondta.
Velkey Kristóf pedig többek közt arról beszélt, hogy a szövegértés globális visszaesésének több oka is lehet. Bár lehetne a covidjárvány miatti iskolabezárásokhoz kötni az eredményeket, de azt látni, hogy már 2012-től (amikor világszerte a legmagasabb eredményt érték el a tanulók) megindult egy romló tendencia. Az OECD tanulmánya a kérdésben kiemelte: az élményszerző olvasás visszaszorult, miközben előtérbe került a digitális olvasás, a közösségi média pörgetése és az impulzusokra épülő tartalomfogyasztási szokások – ez pedig veszélyeztetheti a diákok azon képességét, hogy összetett szövegekkel és adatokkal elmélyülten foglalkozzanak. A figyelmesen olvasó tanulók aránya 2018 és 2025 között 6 százalékkal csökkent, miközben a kapkodó, felszínesen olvasóké 5 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Érdekesség, hogy a magyar tanulók 37 százaléka használt AI-csetbotot heti rendszerességgel a tanuláshoz (OECD-átlag: 46 százalék).
Arról is beszélt, 2025-ben a magyar tanulók 23 százaléka járt olyan iskolába, ahol az igazgató szerint az oktatást legalább kis mértékben hátráltatta tanárhiány, ez az arány pedig jelentős csökkenésnek számít 2022-höz képest (41 százalék). Kiderült az is, hogy sajnos a hazai diákok 20 százaléka szerint havonta több alkalommal is bántalmazzák őket az iskolában (OECD-átlag: szintén 20 százalék), emellett a magyar tanulók 5 százalékáról jelentek meg nemkívánatos online információk havonta több alkalommal is az elmúlt egy évben. Ami viszont pozitív, hogy a magyar 15 évesek 71 százaléka gondolta azt, hogy a tanára figyelemmel kíséri a fejlődését (OECD-átlag: 69 százalék).
