Az már régóta közismert, hogy az OTP vezérigazgatói posztjáról nemrég távozó Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Budai Egészségközpont Zrt. 62 milliárdos kórházfejlesztéséhez 26 milliárddal járul hozzá az állam, azt ugyanakkor nem verte nagy dobra sem a kormány, sem a társaság, hogy az elmúlt években érkezett egy 5,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás is. Mindez a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszából derül ki, amelyet közérdekű adatigénylésünkre küldtek. Frissítés: A Budai Egészségközpont cikkünk megjelenése után egyértelműsítette az NGM lapunknak adott tájékoztatását. Eszerint az 5,2 milliárd részét képezi a 26 milliárdos állami támogatásnak. Az ezzel kapcsolatos részleteket cikkünk végén olvashatja.
Leeső milliárdok
Az NGM-től azt szerettük volna megtudni, hogy 2018 és 2024 vége között mely magánegészségügyi szolgáltatók részesültek vissza nem térítendő állami támogatásban, mekkora összegben, valamint hogy a pénzt pontosan milyen célra kapták a kedvezményezettek.
A minisztérium válasza szerint egyedül a Budai Egészségközpont kapott támogatást 5,2 milliárd forint értékben, mégpedig egészségügyi szolgáltatás-infrastruktúra fejlesztésére. Az, hogy ez pontosan mit is takar, nem derült ki, a tárca ugyanakkor közölte: „a Budai Egészségközpontban működő Gerincközpont nem csupán az országban, hanem európai szinten is kiemelkedő szakmai és unikális intézmény, ahol a gerincműtéteken túlmenően, az országban egyedi ortopéd műtéteket is végrehajtanak”. Azt már nem tették hozzá, hogy a Gerincközpontban kizárólag saját finanszírozásban érhetők el a szolgáltatások, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nem fizet semmit.
A Budai Egészségközpont a 26 milliárddal megtámogatott, várhatóan 2027 elején megnyíló kórházában egyébként közfinanszírozású szolgáltatást is biztosítani fog, egyebek között lesz sürgősségi osztály, országos ügyelet és intenzív osztály is.
Máshova is jutott pár száz millió
De nem ez az egyetlen magánegészségügyi intézmény, amely szorosabb kapcsolatot ápol az állammal: a Kóka János érdekeltségébe tartozó Doktor 24 magánkórház – amely a koronavírus-járvány alatt 287 millió forintos munkahelymegtartó támogatást kapott – Kastélypark Klinika néven működteti ortopédiai centrumát, amely közfinanszírozott ellátást is biztosít. Az intézményben működik az a modell, amelyet többen – köztük egészségügyi közgazdászok is – követendőnek tartanának, vagyis a pácienseknek csak az alapellátáson kívüli plusz szolgáltatásért kell fizetniük.
Kóka János: Mindenki látja, hogy le vannak rohadva a kórházaink
A Doktor24 alapítója, a Gyurcsány-kormány gazdasági minisztere a magán- és közellátás új alapokra helyezésének igényéről, az egészségügyről szóló politikai csatákról és arról, miként segíti az üzletet, ha kormánydelegációkkal látogat Keletre. Interjú!
Pótolhatják a hiányt
Tavaly októberben egyébként egyéb területeken is megnyílt a lehetőség a NEAK-finanszírozásra a magánellátásban, a parlament ugyanis elfogadta a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítását, amellyel bevezették a „hiánypótló állami szolgáltatást nyújtó, magántulajdonú egészségügyi szolgáltató” kategóriáját. Ám, aki első nekifutásra azt várná, hogy az új jogszabály által csökkenhetnek a várólisták, csalódnia kell, az állam ugyanis különbséget tesz hiány és hiány között. A „hiánypótló” minősítés ugyanis csakis azon szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket az esetek legalább 95 százalékában a hazai rendszer nem tud biztosítani, és amelyeket ezért a NEAK jellemzően külföldön vásárol meg. A meglévő, mindenki által ismert és sokak által megtapasztalt ellátási problémák miatt azonban nem von be az állam magánszolgáltatókat, az egészségügyért felelős Belügyminisztérium ugyanis – ahogy azt már ősszel egyértelművé tette – nem tekinti hiánypótlónak a várólistás műtéteket, mert „mindenkit el tudnak látni, csupán az ellátás pontos időpontja kérdéses”.
Miről is van szó tehát? A NEAK Egészségbiztosítási Alapról szóló éves beszámolók alapján az elmúlt években éves szinten 2 milliárd forint körüli értékben vásárolt a magyar állam speciális, a hazai közellátásban rendelkezésre nem álló egészségügyi szolgáltatásokat. (2022-ben 1,9 milliárd, 2023-ban 2,1 milliárd forint ment erre a célra, a tavalyi előirányzat 2,3, az idei 2,5 milliárd forint.) Külföldi gyógykezelést a korábbi években az állam jellemzően évi 300-500 fő esetében finanszírozott. Olyan rendkívül drága és speciális beavatkozásokról van szó, mint az őssejt-donorkeresés csontvelő transzplantációhoz, molekuláris genetikai vizsgálatok, vagy ritka betegségek kezelése.
Lapunk megkeresésére a Belügyminisztérium egyébként azt közölte, hogy az irányítása alá tartozó NEAK mindeddig egyetlen intézménnyel sem kötött szerződést hiánypótló szolgáltatás nyújtására.
Frissítés: A Budai Egészségközpont közlése szerint az 5,2 milliárd részét képezi a 26 milliárdos állami támogatásnak
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása nem tesz rá utalást, hogy az 5,2 milliárdos támogatás a Budai Egészségközpont Zrt. 26 milliárdos kórházfejlesztésének a része – ehelyett az intézmény Gerincközpontjának fejlesztését emelte ki lapunknak küldött válaszában –, az intézmény cikkünk megjelenése után egyértelműsítette a helyzetet.
A Budai Egészségközpont lapunknak eljuttatott tájékoztatásában közölte: a valóság az, hogy az említett 5,2 milliárd forint annak a 26 milliárd forintnak része, első részlete, amit a jelenleg is országos csúcsintézményként működő komplex gerincgyógyászat fejlesztésére és az azt magába foglaló új kórházi szárny építésére résztámogatásként kap az államtól a BEK.
Közölték azt is, hogy a BEK keretein belül működő Országos Gerincgyógyászati Központ jelenleg is és az új, állami támogatásból is épülő kórházban is NEAK alapon, TAJ kártyára végzi és fogja végezni a gerincgyógyászati tevékenységet, ráadásul országos csúcsintézményként hazánk minden részéről fogadja a betegeket a társadalombiztosítás fedezete mellett.
