Fojtogató szagtól szenvednek az érdiek és a környező településeken élők. A pakura és kén keverékére emlékeztető hullám változó intenzitással, de visszatérő vendégnek számít a térségben, február 21. és 23. között viszont olyan erővel csapott le, hogy az érdi, törökbálinti, biatorbágyi lakosok szinte fuldokoltak tőle. „Vasárnap este, nyolc körül ki akartam szellőztetni, de éktelen bűz – benzin/gázolaj/pakura?? – csapta meg az orrom. Mintha egy benzinkúton lennék, fejjel az üzemanyagban (…) nagyon para volt, azt hittem, egy szikrától belobban a levegő” – írta törökbálinti olvasónk, Anita.
A bűzre vonatkozó lakossági értesülést kérdésünkre megerősítette Szőke Péter törökbálinti polgármester is. Törökbálinton egyébként tüdőszanatórium is üzemel, tehát nagyon nem mindegy, hogy a betegek mit lélegeznek be.
A legdrámaibb talán Érden volt a helyzet. Csőzik Lászlóra, a megyei jogú város vezetőjére ezen a hétvégén valósággal záporoztak a felháborodott vagy segélykérő Facebook-üzenetek, de őt is megviselte az élmény. „25 éve élek Érden, de ilyen büdöset még nem éreztem. (...). Beszéltem a katasztrófavédelem és a rendőrség helyi vezetőivel is, nem tudnak semmit. Várok egy visszajelzést a finomítótól. Amint lesz infóm, közlöm majd. Mindentől függetlenül pedig ismét megkeresem az olajfinomítót, mert valamit nagyon nincs rendben” – írta Facebook-oldalán.
A polgármester nem véletlenül említette rögtön a százhalombattai olajfinomítót. Érden gyakran érezni a hatalmas üzem kipárolgásait – sokan már csak „battaszagnak” nevezik a pakurás aromát, de ilyen extrém bűzzel a régi városlakók sem találkoztak még. Csőzik László a Magyar Hangnak elmondta: azonnal egyeztetett a finomító új igazgatójával, Mathisz Zsolttal a penetráns bűz miatt, aki tagadta, hogy náluk bármilyen meghibásodás, változás lett volna. Sőt, Mathisz arra is emlékeztetett, hogy a kérdéses időszakban Battán nem volt „fáklyázás” – vagyis, a melléktermékként vagy feleslegként képződő gázok, kén- és szénhidrogének elégetése –, arra néhány nappal korábban került sor. A fáklyázásokat egyébként egy külön applikáción is nyomon követhetik a Dunai Olajfinomító működése iránt érdeklődők: a DUFI felületén naptárban vezetik az alkalmakat. Ez alapján a közelmúltban február 20-án, aktuálisan pedig március 2-3-án égetnek felesleges gázokat.
Reális magyarázat azonban így sincs a 20 kilométeres zónában szétterülő, több települést is elárasztó bűzre. Mint a polgármestertől megtudtuk, sem az érdi rendőrkapitányság, sem a Pest megyei katasztrófavédelem nem értesült a vegyi üzem területén történő meghibásodásról – Csőzik pedig nehezen tartja hihető verziónak, hogy egy adonyi gázvezeték fektetése járt volna ekkora szagkibocsátással. A Magyar Hang is megkereste a MOL-t a témában: írásban elküldött kérdéseinkre nem reagáltak, szóban azonban megerősítették korábbi álláspontjukat, hogy a kérdéses időszakban sem üzemzavar, sem más rendkívüli esemény nem történt a százhalombattai olajfinomító területén.
Olyan tippet is kaptunk, hogy a Százhalombatta és Érd között működő komposztáló üzemből jöhet a szag, azt azonban laikusként nehéz elhinni, hogy a lebomló zöldhulladékokat kezelő telephely tömény kénhidrogén és pakura szagot árasztana – miközben a szomszédságában több emeletes lángcsóvákat kilövellve „dolgozik” a 950 hektáron elterülő Dunai Finomító. Ami, lakossági vélemények szerint, egyre gyakrabban fáklyázik: a polgármester posztja alatt hozzászóló egyik érdi arról írt, hogy közel laknak az üzemhez, amely a korábbi évenkénti néhány alkalom helyett már havonta égeti a felesleget.
A helyzetet tisztázhatná, ha Érden is telepítenék a katasztrófavédelem által működtetett országos Monitoring és Lakossági Riasztó (MoLaRI) rendszert, amelynek szenzorai érzékelik és elemzik a levegőbe kerülő vegyi anyagokat, a kritikus határérték felett pedig a rendszer riasztja is a lakosságot. A szenzorok segítségével azonosítható lenne, hogy pontosan milyen összetételű kipárolgás borítja el időről időre Érdet, honnan és milyen széliránnyal érkezik. Csőzik László már régóta kéri, hogy a városban is legyen legalább két MoLaRI állomás, ám a Belügyminisztérium idáig valamiért nem válaszolt erre. A polgármester ígéri, nem adja fel: továbbra is lobbizni fog a mérőműszerekért, és bejárást kér az olajfinomító területére, hogy személyesen is felmérhesse a körülményeket.
