Tízből négy magyar számol be arról, hogy romlott az anyagi helyzete a járvány alatt, majdnem felük állásvesztéstől tart, tízből egy pedig úgy nyilatkozott: elvesztette az állását az elmúlt évben. A gyermeket nevelők jobban ki voltak téve ennek a veszélynek. A családi kapcsolatok viszont szorosabbá válhattak – többek között ez derül ki a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásából. A kormány válságkezelését átlagban közepesre értékelték a válaszadók, a kormánypárti szavazók jobb osztályzatot adtak, mint az ellenzéki szimpatizánsok. A koronavírus elleni védőoltást a magyarok 62 százaléka adatná be magának.
Átlagosan közepesre értékelték a magyarok a magyar kormány eddigi válságkezelését – derül ki a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásából. Ennek célja annak vizsgálata volt, hogy miként élte meg a magyar társadalom a koronavírus-járvány egy évét.
Az elemzés megalapozásához 2021. március 2-11. között közvélemény-kutatást végeztek a Závecz Research közreműködésével. A koronavírus-járvány harmadik hullámában, személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.
A kutatásban arra is megkérték a válaszadókat, hogy az iskolában megszokott osztályozáshoz hasonlóan, egytől ötig terjedő skálán értékeljék a kormány egészségügyi és gazdasági válságkezelését. A magyar társadalom közepest adott a kormány egészségügyi válságkezelésére. A fideszes válaszadók ennél jelentősen jobbra értékelték a kormány egészségügyi intézkedéseit, 4,1 volt az általuk adott átlagpontszám. Az ellenzékiek ugyanakkor nagyon negatívan vélekedtek, átlagosan 2,2 pontot adtak a kormánynak. A bizonytalan szavazók ennél valamelyest magasabb értékkel, 2,9 pontra értékelték a kormány teljesítményét.
A gazdasági intézkedések nem voltak népszerűek
Az Orbán-kormány gazdasági válságkezelését egy fokkal rosszabbul értékelték a válaszadók, mint az egészségügyi intézkedéseket. A teljes társadalom alacsonyabb, mint közepes osztályzatot adott a kormánynak (2,8 pont). A fideszesek 3,8-as, az ellenzékiek 2-es, a bizonytalan szavazók 2,6-os osztályzatot adtak a kormánynak.
A kormány gazdasági válságkezelésének a szakmunkás végzettségűek adták a legrosszabb osztályzatot, átlagosan 2,6 pontot, és ugyancsak ebben a csoportban mondták a legtöbben, hogy romlott az anyagi helyzetük.
A kormány gazdasági válságkezelését tekintve fontos kiemelni, hogy a magyarok abszolút többsége szerint
(59%) a kormány nem tett eleget a munkahelyek és a jövedelmek védelme érdekében. Csupán a magyarok harmada (34%) gondolja, hogy a kormány mindent megtett, amit tudott, a rendelkezésére álló eszközök birtokában. Míg a fideszesek kétharmada (66%) szerint eleget tett az Orbán-kormány a munkahelyek és a jövedelmek megvédése érdekében, az ellenzékiek elsöprő többsége szerint (85%) nem elegendőek a kormány erőfeszítései.
Tízből négyen pedig arról számoltak be, hogy anyagi helyzetük romlott az elmúlt évben. Az iskolázottsági csoportok között az alacsonyabb végzettségűeket valamelyest jobban érinti a recesszió. A legfeljebb alapfokú végzettségűek 41 százaléka, a szakmunkás képesítésűek 43 százaléka számolt be anyagi visszaesésről. Az érettségizettek között már csak 37, a diplomásoknál pedig 35 százalék ez az arány.
Ami az állásvesztés mértékét illeti, az eredmények a hivatalos statisztikáknál nagyobb mértékű leépítésekről
árulkodnak: saját bevallása szerint a válaszadók tizede veszítette el a munkáját az elmúlt évben. A gyereküket nevelő szülők szignifikánsan nagyobb arányban veszítették el a munkájukat (13%), mint a többi válaszadó (9%). Különösen azoknál a szülőknél volt kimagasló az állásvesztők aránya (25%), akik egyedül nevelik a gyereküket. A kutatók által mért adatok szerint a járvány miatt mintegy 800 ezren veszíthették el az állásukat. (A KSH közlése szerint 2020-ban átlagosan 4,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.)
Veszélyesnek tartják a vírust, 27 százalék mégis oltásellenes
A kutatás először azt mérte fel, hogy mennyire tartják veszélyesnek a magyarok a koronavírust. A megkérdezettek 83 százaléka szerint veszélyes az emberek egészségére a vírus, a fiatalok 25 százaléka szerint azonban nem, szemben az idősekkel, akiknek csak 7 százaléka válaszolt így. A válaszadóknak összességében csupán 15 százaléka gondolta úgy, hogy a vírus nem jelent egészségügyi fenyegetést. A politikai hovatartozás terén alig van különbség a kormánypárti válaszadók (77% tart a szövődményektől) és az ellenzéki (72%), valamint a bizonytalan szavazók (74%) között – minden politikai csoportban nagy többségben vannak, akik tartanak a hosszú távú szövődményektől. A koronavírussal kapcsolatos személyes aggodalmak közül egyértelműen a család és barátok egészségének féltése vezeti a listát. A megkérdezettek 79 százaléka tart attól, hogy közeli családtagjai, barátai megbetegednek. Valamelyest kevesebb ember tart attól, hogy elkapja a vírust (73%).
A koronavírus elleni védőoltást a magyarok 62 százaléka adatná be magának, ami hasonló arányt mutat mint más kutatóintézetek eredményei. A megkérdezettek 27 százaléka utasítja el a vakcinát. Március elején a megkérdezettek 6 százaléka mondta, hogy már meg is kapta a védőoltást, 5 százalék pedig nem tudott dönteni az oltással kapcsolatban. A válaszadók közel kétharmada elfogadná valamelyik nyugati vakcinát (65%). Ettől elmarad az orosz és kínai vakcinák támogatottsága, de a magyarok fele (49%) ezeket az oltásokat is beadatná, ha más nem lenne elérhető.
Erősödhettek a családi kapcsolatok
A válaszadók döntő többsége (70 százaléka) azt válaszolta, hogy nem változtak a különböző emberi kapcsolatai a karantén és a társas távolságtartás időszaka alatt. Többen mondták ugyanakkor, hogy szorosabbá váltak a családi kapcsolataik (19%), illetve a párkapcsolatuk (16%), mint ahányan az
ellenkezőjét állították (8%, illetve 5%). Ezzel szemben a baráti kapcsolatok elhidegüléséről többen számoltak be (19%), mint ahányan barátságaik megerősödősét tapasztalták (7%).
Azoktól a válaszadóktól, akik egy háztartásban élnek a párjukkal, megkérdezték, tartanak-e attól, hogy párjuk ideges, agresszív lesz a karantén alatt. Ez egy érzékeny kérdés, aminél fent áll a kockázata, hogy sokan nem válaszolnak őszintén, mivel ezt túl személyes kérdésnek érezhetik, félnek vagy szégyenkeznek emiatt. Ennek ellenére a párjukkal együtt élő válaszadók 36 százaléka bevallotta, hogy tart ettől. Továbbá 2 százalék arról számolt be, hogy ez már be is következett.
A magyarok közül csak nagyon kevesen érzik, hogy a családjukon kívül máshonnan is kaptak volna segítséget a válság során. A válaszadók közel fele (44%) válaszolta, hogy a családja segített neki a válság során, ugyanakkor a többség (56%) azt mondta, hogy a családjától sem kapott segítséget. Ezzel szemben a megkérdezettek elsöprő többsége azt válaszolta, hogy nem kapott segítséget a munkáltatójától (89%), a kormánytól (93%) és az önkormányzattól sem (94%).
