Nem szakmai, hanem politikai okokat látnak a közlekedési szervezetek a MÁV ma jelentett döntése hátterében, amely szerint augusztus elsejétől tíz vasútvonalon visszaállítják a korábbi menetrendet (hogy melyekről van szó, cikkünk végén olvasható). A tíz érintett mellékvonal ahhoz a 36 viszonylathoz tartozik, amelynél június elején csökkentette a vasúttársaság az alacsony utasszám miatt a közlekedő vonatok számát. Akadt vonal, ahol napi egy, illetve kettő vonatpár maradt. Előbbi vonalakon a MÁV a helyközi buszjáratokat ajánlotta az utasoknak, utóbbi vonalaknál pedig vonatpótló buszokat állítottak forgalomba.
A Magyar Közlekedési Klub és a Közlekedő Tömeg Egyesület szerint is augusztus elsejétől ott áll vissza a járvány előtti menetrend, ahol a lakossági tiltakozások mellett a polgármesterek és az országgyűlési képviselők „beleálltak az ügybe”, azaz lobbiztak a menetrend visszaállításáért.
Magyar Közlekedési Klub: Sovány siker
Pongrácz Gergely, a Magyar Közlekedési Klub szakértője érdeklődésünkre azt mondta, hogy bár a júniusi járatritkítás előtt is használhatatlan, messze nem utasbarát menetrend volt érvényben, de a ritkítás után az is eredmény, hogy legalább ezt sikerült elérni. Ugyanakkor a régi-új menetrend sem lesz megváltás.
– A napi kétórás ütemes menetrend nem sokkal drágább, mivel a pályát most is fenn kell tartani, a szerelvények rendelkezésre állnak, akárcsak a személyzet. Ez azt jelenti, hogy ha naponta kétszer megy a vonat, az majdnem ugyanannyiba kerül, mint ha kétóránként járnának. Az utasnak viszont nagyon nem mindegy, mert visszafelé már bizonytalan, hogy van-e vonat, vagy busszal kell mennie, esetleg nincs is tömegközlekedési eszköz, amivel hazajuthat – magyarázta a szakértő.
Példaként a Komló-Godisa (Dombóvár) mellékvonalat említette, amely néhány kisebb falu mellett a 25 ezer lakosú Komlót szolgálja ki. Emlékezetes, a vonalon 2010-ben indult újra a forgalom. Mint a klub a közösségi oldalán írta, már az újraindítás utáni évben meghaladta a 60 ezer utast, melyből csak Komló 46 ezer utassal vette ki a részét. Mindezt egy teljesen új menetrenddel, szűk egy év alatt, egy év szünetelés után. Pongrácz Gergely elmondása szerint azonban a 2012-es ritkítás után a korábbi ötöde alá esett az utasforgalom. Ám most ha visszaállítják a napi két pár vonatból álló menetrendet, nem fog visszaállni a korábbi utaslétszám. Az csak akkor térne vissza, ha ütemes menetrendet állítanának be – magyarázta.
Arra a felvetésünkre, hogy hosszú távon is fennmaradhat-e az augusztus elsejétől visszaálló menetrend, a szakértő azt mondta, hogy nem lehet cél fenntartani sem hosszú, sem rövidtávon az új menetrendet. Ez legfeljebb a vegetálásra elég, az átmeneti menetrendek állandósulásának azonban hagyománya van Magyarországon – fogalmazott.
Közlekedő Tömeg: Átfogó felmérés szükséges
Szalay Áron, a Közlekedő Tömeg Egyesület elnöke is szerény eredménynek tartja a tíz érintett vonalon a „járványmenetrend” előtti rendszer visszaállítását. – Semmi esetre sem nevezhető jó szolgáltatásnak, ha például a Karcag-Tiszafüred vonalon napi egy vonatpár helyett kettő vagy három járat fog közlekedni. Átfogó fejlesztésre lenne szükség a regionális közlekedésben: felmérni az igényeket, egyeztetni az utasokkal, lakosokkal, önkormányzatokkal, még úgy is, hogy ez hosszabb időt vesz igénybe – magyarázta.
A visszaállított menetrendben érintett vonalak kapcsán osztotta Pongrácz Gergely álláspontját abban, hogy nem szakmai szempontok érvényesültek. – Az érintett vonalak mentén főként kormánypárti polgármesterek, országgyűlési képviselők jelezték Palkovics László Innovációs és technológiai miniszternek és Mosóczi László államtitkárnak a fenntartásaikat, és alighanem azt is mérlegelték a döntéshozók, hogy a kormánypárti szavazótábort is csökkentheti, ha a járványmenetrend marad.
Felidézte, hogy a Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon azt tervezték, hogy a Budapest-Hatvan vonal felújítása után óránként zónázó vonat jár majd Gyöngyösre. Ehhez képest most is napi egy vonatjárat van, és marad augusztus elseje után is. Eközben azonban minimális költséggel lényegesen jobb szolgáltatást lehetne biztosítani – jelezte. A Békés megyei Szeghalmot érintő két vonalnál (Gyoma, Kötegyán, illetve Püspökladány felé) is viszonylag utasbarát menetrend volt, viszonylag jó menetidővel, mégis maradnak a pótlóbuszok.
Közlekedésszervező intézetre van szükség
A lapunknak nyilatkozó mindkét szakember szerint a MÁV és a Volánbusz tulajdonosi szintű összevonása pusztán szervezeti átalakítás. Pongrácz Gergely szerint eddig nem volt jellemző, hogy közlekedési hálózatszervezésben gondolkodtak Magyarországon – legfeljebb akkor, ha erre hivatkozva meg lehetett magyarázni egy-egy vonalon a közlekedés leállítását. – Olyan szervezetre lenne szükség, mint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) volt fénykorában. Fontos lenne, hogy egy bérlettel és jeggyel lehessen utazni vonaton és buszon, illetve legyen összehangolva a vonat és buszközlekedés. De ennek létrehozását egyik kormány sem tudta elérni. Ezért lenne szükség egy megrendelési feladatokat ellátó országos közlekedésszervező intézetre – emelte ki.
Szalay Áron szerint az elmúlt 10-20 évben számos alkalommal változott már a közlekedési társaságok és a felettes minisztériumok felépítése, de ez nem hozott változást a közlekedésben. – A közlekedésszervezésben meglévő érdekharcok immár vállalaton belül jelentkezhetnek – mondta.
Szalay Áron szerint is szükség lenne egy országos közlekedésszervező intézetre. Mint mondta, erre Közép-Európában is vannak jó példák. Miközben Magyarországon elvileg a minisztérium a megrendelő, Csehországban és Lengyelországban erre külön közlekedésszervező társaság működik, s rendeli meg a szolgáltatást a különböző cégektől.
MÁV: figyeltek, felülvizsgáltak
A MÁV különben a júniustól érvényes járványmenetrendjét azzal indokolta, hogy járványügyi intézkedések következtében a belföldi utasforgalom március és május között körülbelül 70 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. Mint írták, a regionális járatok többségén még a tízet sem érte el az utasok száma átlagosan, ezért június 6-tól csökkentett vasúti menetrendet vezettek be a regionális vonalakon és pótlóbuszokat állítottak forgalomba. Azóta a vasúttársaság folyamatosan figyelemmel kísérte a megmaradt vonatok és a pótlóbuszok utasforgalmát, és ígéretének megfelelően a megrendelővel közösen felülvizsgálta a menetrendet.
A MÁV az Innovációs és Technológiai Minisztériummal történt egyeztetést követően az alábbi vonalakon állítja vissza augusztus elsejétől a korábbi menetrendet:
– Zalaegerszeg-Bajánsenye-Őrihódos
– Nagyatád-Somogyszob
– Gyékényes-Barcs-Szentlőrinc
– Vác-Nagyoroszi-Balassagyarmat
– Balassagyarmat-Ipolytarnóc
– Kál-Kápolna-Kisújszállás
– Karcag-Tiszafüred
– Debrecen-Tiszalök
– Mezőtúr-Szarvas-Mezőhegyes
– Kecskemét-Lakitelek-Szolnok.
A Gyékényes-Barcs-Szentlőrinc vonalon mindez azt is jelenti, hogy megszűnik a zalaszentiváni átszállás a Sopron-Szombathely-Zalaszentiván-Nagykanizsa-Pécs között közlekedő járatoknál.
Több regionális vonalon az utazási igényekhez igazodva módosítják a pótlóbuszok közlekedési rendjét augusztus 1-jétől, illetve a Villány-Mohács vonal melletti Nagynyárád esetében pedig július 18-tól.
A részletes menetrendek a vasúttársaság a honlapján és az állomási hirdetményeken lesznek olvashatók.
