Márki-Zay Péter és Dobrev Klára is vállalt kockázatot az ellenzéki előválasztáson versenyben maradt miniszterelnök-jelöltek televíziós vitáján – erről beszéltek a lapunk által megkérdezett politológusok. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint a Demokratikus Koalíció által indított Dobrev Klára a konfrontativitásával kockáztatott nagyobbat a vitán. Antal Attila politológus-jogász pedig arról beszélt, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom által indított Márki-Zay Péter is legalább akkorát reszkírozott, mivel a bizonytalanokhoz is szólt.
Róna Dániel szerint az előző két vitához képest nagyon más volt a szerdai. Mivel – ellentétben az előzőekkel – Karácsony Gergely visszalépése után csak két szereplő maradt, a feleknek érdekükben állt egymást támadni. – Új elem volt, hogy a szereplők egymás karakterét, morális integritását is megkérdőjelezték – különösen Dobrev Klára Márki-Zay Péterét –, erre Magyarországon eddig még nem volt példa. Így a hazai közönségnek szokatlan is lehetett.
Elmondása szerint a DK jelöltje leginkább az ellenzéki törzsközönségnek, különösen a baloldali választóknak beszélt. Márki-Zay Péter pedig az ellenzéki szavazók mellett a Fidesz és az ellenzéki tábor között ingadozó bizonytalanokat, fiatalokat igyekezett megszólítani.
Felvetésünkre, hogy mennyire volt determinálva az előválasztási kampány eddigi eseményei alapján a felek között a „kezdeményező-reagáló” szerep, Róna Dániel azt felelte, hogy meglátása szerint a magas részvétel Márki-Zay Péternek kedvez, ezért Dobrev Klárának kellett merészebbnek lennie. Ezért lehetett Dobrev a konfrontatívabb. – Azt, hogy ez a konfrontatívabb szerep milyen hatással lesz a választókra, nem lehet tudni. Az RTL Klub megbízásából készített Závecz-közvéleménykutatás azt mutatta, hogy enyhén Dobrev került előnybe. Olyanokat kérdeztek meg, akik nézték a vitát, és elképzelhető, hogy a fiatalok nem követték figyelemmel. Az az érzésem a látottak alapján, hogy a vita nem fog komoly szavazóvándorlást okozni. A vitát követők azt érezhetik, hogy a saját kedvencük nyert, a bizonytalanoknál szerintem nehezen fognak dönteni a lezajlott vita alapján. Bár bizonyosan lesz ilyen is – mondta.
Felvetésünkre, miszerint miért egyértelmű, hogy a relatíve sok új előválasztási szavazó Márki-Zay Péternek kedvez, azt felelte: a DK jól mozgósít, elkötelezett a tábora, vagyis a szavazói nagyrészt az első fordulóban is elmentek voksolni. Persze nem kizárt, hogy ő is tud új szavazókat megszólítani. Ám Márki-Zay Péter támogatói leginkább a nagyvárosi értelmiséghez tartoznak, köztük sok olyan van, aki eddig nem vette észre a politikust, vagy úgy gondolta, hogy nincs esélye. Ráadásul egy Medián-felmérés alapján Dobrev elutasítottabb. Ezek alapján a jelek abba az irányba mutatnak, hogy az új szavazók nagy része Márki-Zayt támogathatja – összegzett.
Antal Attila: Kimozdultak az eddigi szerepből
Antal Attila politológus-jogász szerint az ellenzéki kormányfő-jelöltek sokarcúságukat mutatták a vita során. Mindkét szereplő alkalmazkodott ahhoz a forgatókönyvhöz, amelyet egyébként a jelöltek állítottak elő az előválasztási kampányban. Szerinte Dobrev Klárának ki kellett mozdulnia abból a megfontolt, kormányzóképes imázsból, amelyet a megelőző két vita során képviselt. Most egyszerre mutatta a nyugodt, tapasztalt politikusi karakter mellett az offenzív arcát is. Emellett próbálta megmutatni azt is, hogy ő továbbra is az összefogás elkötelezettje.
Úgy látta, hogy Márki-Zay az új politikai helyzethez való alkalmazkodása abban is megmutatkozott, hogy megnyilatkozásaival próbálta betölteni a teret, lévén, hogy ő új szereplő az országos politikában. Annak, hogy mindketten igyekeztek hangot adni az összefogás melletti elkötelezettségüknek, az az oka, hogy a szakpolitikai véleménykülönbözőségek az előző napokban markánsan láthatóvá váltak a jelöltek között. Ezért is jelenhettek meg a gesztusokban történő politizálás csírái (például Dobrevet alkalmas kormányfő-jelöltnek nevezte annak ellenére, hogy Dobrev alkalmatlannak titulálta). Vagyis saját ügyük mentén offenzívek voltak, kormányzóképességet mutattak, de más szempontból viszont hangsúlyt helyeztek arra is, hogy egyben tartsák az ellenzéki szavazókat. Szerinte Márki-Zay Karácsony Gergely koncepciójának beemelésével tesz erre jól érzékelhető kísérletet. Hasonló jelenség megfigyelhető Dobrev Kláránál is, aki pedig a teljes baloldal jelöltjeként igyekszik fellépni. Ezzel már az előválasztás utáni időszakot is alapozzák – fejtette a politológus.
Antal Attila Márki-Zay Pétert látta kezdeményezőbbnek, mivel új szereplőként neki kellett megnyitnia a politikai teret, a korábbi ellenzéki establishment-et kívülről áttörni. Értékelése szerint Dobrev Kláránál erősebbnek látta a tapasztalatára építő arculatot.
A DK-s jelölt offenzivitásban megnyilvánuló kockázatvállalását a kampányból fakadó új helyzettel magyarázta. Antal Attila szerint az új választók szempontjából szükséges kockázatvállalás Márki-Zay Péter esetében nagyobb volt, hiszen az előválasztás nem csupán a bizonytalan szavazókon múlik. Ebből a szempontból viszont ő merészebb taktikát követ, mert miközben őket igyekszik megszólítani, nem veszítheti el az előválasztáson való részvételre nyitott ellenzéki szavazókat.
Antal Attila azt is mondta, hogy az előválasztás kimenetelében az lesz a döntő, hogy kiről hiszik el a választók, hogy kormányképes alternatívaként tud fellépni, illetve hogy a Fidesz rendszerének leváltására is képes. Úgy látja, hogy Dobrev Klára személyében, női mivoltával, habitusában kormányképes alternatíva, viszont elképzelhető, hogy Márki-Zaynál a kormányzóképesség mellett a rendszerváltó attitűd – amire épít – is vonzó a választóknak.
