Polyák Gábor: A közösségi média nem dönt el választásokat, de a táborok mobilizálásában szerepe lehet
Dopeman és Orbán Viktor (Fotó: DopeMan / Facebook)

Annak ellenére, hogy októbertől nem lehet politikai hirdetéseket közzétenni a Facebookon és az Instagramon, a közösségi médiát egyre inkább eszközként használják a magyar pártok és kampányok. De vajon valóban képesek ezek a platformok megváltoztatni egy választás kimenetelét? Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy véli, bár a digitális környezet hatással lehet a végeredményre, de a Facebookon senki sem fog nyerni. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint a közbeszéd tematizálására rövid távon jók lehetnek az új eszközök. 

„A Fidesz 2022-es választási kampányában sem a közösségi médiás hirdetések biztosították a győzelmet. A Facebookon és hasonló platformokon elsősorban a már meglévő szavazóbázist tudták mozgósítani, nem vonzottak be új választókat” – mondta lapunknak Polyák Gábor, a Mértek Médiaelemző Műhely vezetője, akit arról kérdeztünk, a politikai célú Meta-hirdetések októbertől kezdődő tiltása milyen hatással lehet a 2026-os magyar választásokra.

A kommunikációs szakember hangsúlyozta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a Fidesz nem a Facebookon és hasonló platformokon nyerte meg a választásokat, legalábbis nem a közvetlen hirdetési tevékenységük következtében. Szerinte a közösségi média elsősorban a már elkötelezett támogatókat képes aktivizálni, és nem feltétlenül vonzza azokat, akik eddig nem támogatták a pártot. Ezt a megközelítést erősíti a tavalyi európai parlamenti választás is, ahol a Fidesz és csatolt szervezetei, például a Megafon és a CÖF rekordnagyságú összeget, összesen 4 milliárd forintot költöttek hirdetésekre, mégis elmaradt a várt eredmény.

Polyák Gábor szerint ugyanakkor közösségimédia-kampányoknak a politikai táborok aktivitásának növelésében továbbra is fontos szerepük lehet. Itt jön képbe a Fidesz-féle Harcosok Klubja és a digitális polgári körök, amelyekkel az úgynevezett organikus elérést próbálják növelni. A közösségi média algoritmusai ugyanis előnyben részesítik azokat a tartalmakat, amelyek sok megosztást és kommentet kapnak, így lehetőség nyílik arra, hogy egy-egy poszt még azok számára is láthatóvá váljon, akik nem követik az adott oldalt. Ez azonban kevés.

„Ez nem elégséges a választás megnyeréséhez. A Fidesz jelenlegi kampányában nincs olyan új, vonzó üzenet, amely képes lenne valóban megújítani a politikai diskurzust és bevonzani új választókat. A régi, már ismert politikai témák, mint amilyen a Soros elleni harc, egyre inkább elavultnak tűnnek, és nem tudják már ugyanúgy lázba hozni a választókat, mint korábban. 2022-ben a háborúval jól tudták tematizálni a közéletet, valamilyen nagy hasonló eseményre, témára lenne szükségük a mostani mozgósításhoz” – tette hozzá.

A jövőre vonatkozóan Polyák úgy véli: bár a közösségi médiakampányok szerepe nem elhanyagolható, a következő választás kimenetele nem rajtuk fog múlni. A közösségi média inkább a saját tábor megerősítésére és mobilizálására lesz alkalmas továbbra is. Igazi hatás akkor érhető el, ha valami olyan történik, ami áthidalja a politikai táborokat, de egyelőre nem látunk ilyen eseményt. Szerinte épp ezért az októberben életbe lépő Meta-féle hirdetéstiltás sem fogja jelentősen befolyásolni a 2026-os választások eredményét.

„A fizetett hirdetések tilalmának bevezetése inkább egy újabb lépés lesz a politikai táborok organikus elérésének növelésére, valójában erre készül a Fidesz a körökkel és a klubokkal. De a döntő hatást nem ezen keresztül fogják elérni” – véli Polyák.

Hozzátette, Magyar Péternek ebben helyzeti előnye van. Az ő közösségi médiás jelenléte spontán módon is nagyobb aktivitást tud kiváltani. De az is nagy kérdés, hogy meddig lesz képes ezt fenntartani. Neki is meg kell újulnia, a sokadik országjárás, mint közösségi médiás esemény már egyre kevésbé lesz érdekes. Igazán fontossá a konkrét személyes találkozás, az emberek közvetlen elérése, a közvetlen élmény válik. A választók politikai elköteleződését inkább a személyes jelenlét, a valóságos üzenetek és az események határozzák meg, sokkal inkább, mint egy like vagy egy megosztás.

„A digitális polgári körök egy felülről, kormánypárti oldalról szervezett dolog, ellentétben a 2002-es polgári körökkel, amelyek még ellenzékből jöttek létre” – mondta lapunknak Nagy Attila Tibor politikai elemző. A Fidesz célja szerinte egyelőre az, hogy elárassza a közösségi médiát, és az, hogy az algoritmusok minél inkább segítsenek pörgetni a miniszterelnöki interjúkat és a kormányzati narratívát. Ezzel szeretnék inkább egyre jobban elvonni a figyelmet Magyar Péterről. Annyit máris elértek, hogy a Tisza elnökének országjárásáról kevesebb szó esik, nincs akkora figyelem körülötte, mint korábban. Ez a Dopeman-sztori is pont erre kellett. Az elemző szerint ez a jelenség egyfajta reakció is arra, hogy októbertől nem lehet fizetett poltikai hirdetést közzétenni, kár lenne ugyanakkor e módszer hosszú távú eredményességgel kapcsolatban jóslásokba bocsátkozni.