
Egyre több állami gimnázium tájékoztatójában jelenik meg kötelező minimumponthatárként az a központi ajánlás, amely az idei felvételik során jelentősen szűkíti a bejutási lehetőségeket. A most szombati, központi írásbelin hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba 70, nyelvi előkészítős osztályokba 60, négyosztályos képzésre pedig 50 pontot kell elérni a lehetséges 100-ból a sikeres felvételihez. A Szülői Hang és a Pedagógusok Szakszervezete szerint az intézkedés mögött a kormányzat azon törekvése állhat, hogy a diákokat a gimnáziumok helyett a szakképzés irányába terelje. Mindeközben az egyházi iskolák kivételt képeznek, ami torz versenyhelyzetet eredményezhet.
Több gimnáziumban konkrét elvárásként jelent meg az a központi ajánlás, amely alapján csak azokat a tanulókat lehetne felvenni, akik a január 18-i, most szombati központi írásbeli felvételin elérnek egy bizonyos minimumpontszámot – számolt be róla lapunk is a Népszava cikke alapján. Ezek igen magas pontszámok: a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban legalább 70 pont elérését írják elő a lehetséges százból, a nyelvi előkészítőknél minimum 60, a négy évfolyamos képzéseknél 50 pontot kellene szerezni a központi felvételin, amelyet most szombaton tartanak. A lap felsorolt több gimnáziumot, amelynek az idei felvételi tájékoztatójában már kötelező feltételként szerepel az említett ajánlás. Ilyen a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium, a Móricz Zsigmond Gimnázium (ahol a négyosztályosnál még a központi ajánlásnál is magasabb minimum pontszámot írnak elő) vagy a Budai Nagy Antal Gimnázium.
A Szülői Hang közleményben hívta fel rá a figyelmet, a kormányzat azt tervezi, hogy a gimnáziumi képzés arányát 40-ről 30 százalékra, vagy még ennél is alacsonyabbra szorítja, vagyis legalább minden negyedik gimnáziumi férőhelyet megszüntetnek. A szülői szervezet szerint ennek a stratégiának lehet része a korlátozás, amely önmagában nézve értelmetlen és idegen a jelenlegi felvételi eljárásrendtől. Mint közölték, a szakképzés 2020-as átalakítása után a szakképzés vonzereje növekedett, az elmúlt években a gimnáziumi képzés részaránya mégsem csökken, sőt enyhe növekedést mutat. Ez magyarázhatja, hogy a kormányzat most adminisztratív eszközökkel próbálja átterelni a diákokat a gimnázium helyett a szakképzésbe.
A szervezet azt is közölte, bár hivatalosan csak „ajánlásról” van szó, a fenntartó elvárásának az iskolák sokszor nem mernek ellenszegülni. A ponthatár több iskola felvételi feltételei között megjelent és várhatóan a jövőben még több gimnáziumban írják ezt elő, ha nem vonják vissza az intézkedést. Ennek révén sok gyerek akkor sem tud bekerülni az írásbelit kérő gimnáziumba, ha a korábbi számítási módszerrel (általános iskolai és a központi írásbeli eredményeinek és az esetleges szóbelinek az összege alapján) bekerült volna. A Szülői Hang petícióval tiltakozik az intézkedés ellen.
– Ezek az intézkedések nemcsak a gimnáziumi képzést veszélyeztetik, hosszú távon a magyar társadalom egészére is káros hatással vannak – mondta lapunknak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Hozzátette, az állam olyan intézkedéseket hoz, amelyek a gimnáziumok helyett a szakképzés irányába kényszerítik a diákokat. Ez a tendencia egyértelműen a kormány társadalompolitikai irányvonalának része, ami a munkaalapú társadalom építésére fókuszál, miközben elhanyagolja a tudásalapú fejlődést. Szerinte a kormány az olcsó munkaerőt kívánja kitermelni, szándékosan szűkítve a magasabb végzettségűek lehetőségeit. Totyik Tamás hangsúlyozta: nem a szakképzés ellen van, de a jelenlegi formájában az nem kínál valódi alternatívát a gimnáziumokkal szemben. Szerinte a szakképzésnek versenyképesebbnek kell lennie mind teljesítményben, mind minőségben. Az elnök hangsúlyozta, jelenleg egy gyengébb gimnáziumi érettségi is jobb lehetőségeket kínál a munkaerőpiacon, mint a szakképzés. A kormány azonban ezzel az intézkedéssel jócskán csökkenti annak lehetőségét, hogy a diákok magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, mint szüleik – tette hozzá.
A szakszervezet elnöke kiemelte azt is, hogy az egyházi iskolák nem kötelesek követni az új pontszámelvárásokat, így jelentős előnyre tehetnek szert, ezek az intézkedések ugyanis lehetővé teszik az egyházi iskolák kapacitásainak bővítését. Közben több állami gimnáziumot a bezárás veszélye fenyegethet. Totyik Tamás megjegyezte, bár a gimnáziumi képzés nem szűnik meg, azok szerepe drasztikusan csökkenhet az egyházi iskolák javára.