Pottyondy Edina: A legfontosabb kérdés, hogy meddig mennek el a hatalmuk védelmében
Pottyondy Edina az influenszerek által a gyermekvédelem érdekében szervezett tüntetésen, a Hősök terén (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

– Van egy nyomorúságos vita a magyar közelében arról, hogy a fasisztoid „átláthatósági” törvényt Putyin diktatúrája vagy egy 1938-as amerikai törvény inspirálta-e. Pedig lehetne hazai előképet is találni, hisz a Horthy-korszakban a „rendtörvénnyel” egyszer már példamutatóan szabályozta a kormány elleni hőbörgést, a pannon álomállam kritikáját a magyar országgyűlés – erről írt Pottyondy Edina humorista szombaton a közösségi oldalán

Mint írta, az 1921. évi III. törvénycikk már büntette azt, „aki a magyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbító vagy hitelét sértő tényt állít vagy terjeszt, aki a magyar állam vagy a magyar nemzet ellen meggyalázó kifejezést használ vagy ilyen cselekményt követ el”. – Annyiban tisztább és egyenesebb volt a száz évvel ezelőtti szabályozás, hogy nem bíbelődött azzal a jogalkotó, hogy az állam- és nemzetgyalázás mellett még egy megnyert uniós pályázatot, esetleg egy londoni magyartól érkező mikroadományt is fel kelljen mutatni a hatóságoknak az eljárás elindításához – jegyezte meg. Feldiézte azt is, hogy a libsiséggel vagy szélsőbaloldalisággal egyáltalán nem vádolható Kovács Imrét például ez alapján három hónap börtönre ítélték „nemzetgyalázás és izgatás” miatt, mert Néma forradalom címmel szociográfiát írt az egészségtelen magyar földbirtokszerkezetről, a paraszti elégedetlenségről, és hogy elöregszik és fogy a magyarság. – A népi író, aki később parasztpárti politikus lett, végül a másik szuverenitás-rettegő banda, a kommunisták elől emigrált az Egyesült Államokba 1947-ben. (...)  Azért hivatkoztam meg éppen Kovács Imrét, mert Orbán Viktor földije. Alcsúton született, történetét feltehetően jól ismeri az a miniszterelnök, aki épp ott tart paranoiában és rendpártiságban, mint Horthy száz éve egy világháborúval, egy Trianonnal és egy Tanácsköztársasággal a háta mögött. Mondjuk a Karmelita is súlyos örökséget cipel, hiszen Lölő, Matolcsy, Lázár és Nagy Márton is komoly sorscsapásai történelmünknek – tette hozzá.

Posztját azzal zárta, hogy jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy meddig mennek el „a hatalmuk és a rabolt vagyonok védelmében”. – Megelégednek néhány kinyírt szerkesztőséggel? Vagy tömeges lesz a leszámolás? Esetleg tovább durvulnak, és betiltanak pártokat? Még nem tudjuk. Csak azt, hogy folyamatosan mérik az emberek reakcióját, folyamatosan kutatják, hogy meddig lehet elmenni. Ezért fontos a tiltakozás, az ellenállás minden formája.