A parlament 136 igen, 27 nem szavazat és nulla tartózkodás mellett elfogadta a Pride felvonulását betiltását célzó, Stop Pride törvénycsomagot, amely a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosítása címet viselte. A törvénymódosítást a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői is támogatták, Orbán Viktor, Gulyás Gergely és Rogán Antal nem vett részt az ülésen, így nem is szavaztak. Eközben ellenzéki politikusok és momentumos képviselők füstgránátot eregettek (a videó erről ITT található), Latorcai János levezető elnök – aki alig látszott ki a füstfelhőből – botrányt és szankciókat emlegetett.
A Momentum közleményében megírta: füstgyertyát gyújtott, szovjet himnuszt játszott és Orbán-Putyin csókolózós fényképét szórta szét a Parlamentben közvetlenül a szavazás előtt, ezzel tiltakozva a gyülekezési alapjog csorbítása ellen. Mint írták, „az állampárt újabb lépést tesz a putyini diktatúra felé, arcfelismerő szoftvert vetnek be azok ellen, akik fel merik emelni a hangjukat a rendszer, az elnyomás ellen. Mert ezt jelenti a gyülekezési jog korlátozása, amit egyetlen nap alatt tolnak át az Országgyűlésen”. Hadházy Ákos független képviselő is a Facebook-oldalán mutatta be az akciót:
Mint arról beszámoltunk, egy fideszes és KDNP-s képviselők által hétfőn reggel benyújtott törvényjavaslat azzal lehetetleníti el a Pride felvonulás megtartását, hogy „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”. Itt a gyermekvédelmi törvénynek arra a paragrafusára hivatkoztak a beterjesztők, amely szerint „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
A javaslatban szerepelt az is, hogy a szervezők és a résztvevők ilyen esetben szabálysértést követnek el, ezért megbírságolhatók. A szabálysértési törvény alapján a pénzbírság legalacsonyabb összege 6500 forint, legmagasabb összege pedig 200 ezer forint lehet. Azt is meghatározták a fideszes beterjesztők, hogy a kiszabott pénzbírságot nem lehet közérdekű munkával vagy szabálysértési elzárással kiváltani, és az így befolyt összeget a gyermekvédelem céljaira kell fordítani. Ha az elkövető a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a bírságot, azt adók módjára fogják behajtani. A javaslat szerint a résztvevők beazonosításához a rendőrség arcfelismerő rendszert is igénybe vehet.
A javaslatot kivételes eljárásban tárgyalta a parlament, ezért lehetett már kedden szavazni róla. Az előterjesztő Fidesz nevében felszólaló Dunai Mónika a családok támogatásával és a gyermekek jogaival magyarázta a Pride felvonulás betiltását lehetővé tevő törvénymódosítást, és hangsúlyozta: csak a gyerekek érdekét nézik, „minden más értelmezés hamis”. A DK-s Sebián-Petrovszki László viszont azzal érvelt, hogy „ez egy politikai bunkósbot”, ami arról szól, hogy a kormánypártiak betiltják a Pride-ot és minden más olyan rendezvényt, tüntetést, ami nekik nem tetszik. Szerinte a kormány másodrendű, üldözött állampolgároknak tekinti és a pedofilokkal mossa össze a melegeket. A Mi Hazánk politikusa, Novák Előd viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy bár nem szó szerint, de majdnem átvette javaslatában a Fidesz pártja törvényjavaslatát, amely a „homoszexualitást népszerűsítő gyűlések elleni fellépést célozza”.
A Pride betiltása „nem maradhat a magyar jogrendszer része”
A pénzbüntetés közmunkára vagy elzárásra történő átváltásának kizárásával szeretnék elérni, hogy tiltakozó mozgalom alakuljon ki.
Érdekesség, hogy a Stop Pride törvényt így előbb fogadták el, mint a jogilag annak megágyazó Alaptörvény-módosítást, hiszen arról még csak a vita kezdődik meg. A Fidesz múlt héten nyújtotta be az Alaptörvény 15. módosítását, amely megágyazott a gyülekezési törvény átírásának is. Bekerül az Alaptörvénybe egy olyan rész is, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
Még azoknak a szülőknek is sérti egyes jogait a Pride betiltása, akik eddig sem támogatták a rendezvényt – fejtette ki a Magyar Hangnak a TASZ munkatársa, aki szerint látványos jogkorlátozásról van szó. Elmondta, hogy jogilag mi a probléma a tervezett szabályozással és hogy milyen fórumon lehet azt megtámadni.
A Pride-szervezők szerint a kormány tiltása nem gyermekvédelem, hanem fasizmus, és továbbra is úgy terveznek, hogy június 28-án megtartják az eseményt. A módosító javaslat miatt március 18-án délután 5 órára tüntetést hívott össze a Momentum Mozgalom, szerintük ezzel az „állampárt újabb lépést tesz a putyini diktatúra felé”. Úgy látják, a gyülekezési jog korlátozása, amelyet „egyetlen nap alatt tolnak át az Országgyűlésen”, azt jelenti, hogy arcfelismerő szoftvert vetnek be azok ellen, akik fel merik emelni a hangjukat a rendszer ellen.
