PSZ: 300 milliárd forintba kerülne az azonnali pedagógus-bérrendezés

PSZ: 300 milliárd forintba kerülne az azonnali pedagógus-bérrendezés

A püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola 18 pedagógusa hétfőn fejezte ki szolidaritását a sztrájkrendelet miatt polgári engedetlenségre vállalkozó kollégáival.jpg

Fotó: Facebook.com

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kormány nem hivatkozhat arra, hogy késnek az uniós pénzek, szükség esetén önerőből is meg kell oldania a pedagógusbérek rendezését – mondta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Azonnali, 45 százalékos béremelést tartana szükségesnek, amely a számításaik szerint pusztán a presztízsberuházásokra szánt források átcsoportosításával előteremthető lenne.

Háromszázmilliárd forint – ennyibe kerülne az azonnali 45 százalékos béremelés, amelyet a szakszervezetek a kormánnyal való sztrájktárgyalásokon követelnek a pedagógusok és más oktatási dolgozók számára. A hozzávetőleges számítást a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor az alapján végezte el, hogy a kormány szerint az idei, tíz százalékos béremelés költsége 70 milliárd forint volt. Ezt az emelést már megkapták a pedagógusok, a kormány ajánlata pedig további tíz százalékos emelés jövőre és azt követő évben is. A pedagógus érdekképviseletek – a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – közös sztrájkbizottságot alakítva tárgyalnak a kormánnyal, egyrészt kevésnek tartják a három év alatt megvalósuló, háromszor tíz százalékos béremelést, másrészt arra hívják fel a figyelmet, hogy még a tíz százalékos béremelésre sem tartalmaz fedezetet a jövő évi költségvetés tervezete, amelyet a héten nyújtottak be.

A kormány Brüsszelre mutogat

Gosztonyi Gábor úgy véli: a körülbelül háromszázmilliárd forintot pusztán presztízsberuházásokra szánt források átcsoportosításával is elő lehetne teremteni a költségvetésben. – Bár a kormány azt hangsúlyozza, hogy 200 milliárd forinttal többet költ az oktatásra jövőre, mint idén, ebben már a felsőoktatás is benne van, másrészt, ha jól értelmezzük, ennek a nagy része a rezsiáremelkedésre fog elmenni. Közoktatási béremelésre egy fillért sem tartalmaz a költségvetés, és a szakképzésre sem találtunk ilyen tételt. Vérlázító, hogy a kormány kizárólag Brüsszelre mutogat, hiszen ezzel azt is üzeni, hogy önerőből egy fillért sem óhajt a pedagógusok bérrendezésére fordítani – mondta a szakszervezeti vezető.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az első választás utáni sztrájktárgyaláson szerdán a szakszervezetek elmondása szerint arra hivatkozott: az Európai Unió visszatartja a Magyarországnak járó forrásokat, amelyekből a kormány a pedagógusbér emelését is fedezné. A kormányzati álláspont már a választás előtt is az volt, hogy a kormány által is jogosnak tartott béremelési igényt uniós forrásokból fedezik.

A szerdai megbeszélés a szakszervezetek és kormány között a parlamenti választás előtt felfüggesztett sztrájktárgyalások folytatása volt, és bár az érdekképviseletek biztatónak tartják, hogy azon már legalább államtitkári szinten képviseltette magát a kormány, Gosztonyi Gábor szerint egyelőre csak közelítenek ahhoz, hogy valódi sztrájktárgyalásról lehessen beszélni. Pozitív fejleménynek tartja, hogy nem a helyettes államtitkár, hanem Maruzsa Zoltán tárgyalt a pedagógusokkal, és hogy megvalósult a szakszervezetek október óta hangoztatott követelése, hogy a tárgyaláson készüljön jegyzőkönyv. – Nem is nevezném ezt a megbeszélést sztrájktárgyalásnak, inkább bemutatkozó beszélgetésnek az új kormány képviselőivel. Az továbbra sem világos, milyen felhatalmazása, döntési kompetenciája van a kormányt képviselő Maruzsa Zoltánnak – mondta Gosztonyi Gábor.

Kettős beszéd

Gosztonyi Gábor szerint Maruzsa Zoltán elismeri a pedagógusok követeléseinek jogosságát, ám a kormány közben kettős beszédet folytat. – 2021 novemberében is megjelentek már olyan nyilatkozatok, hogy jogosak a pedagógusok követelései, a kormány többi nyilatkozata azonban inkább arra utal, hogy nem akarnak ezekkel a követelésekkel foglalkozni – mondta a szakszervezeti vezető.

A Pedagógusok Szakszervezete mindenesetre törekszik a tárgyalások folytatására. A következő sztrájktárgyalás június 28-án lesz, a tanévet pedig egy kerekasztal-beszélgetéssel zárják, ahová meghívták a közoktatásért felelős Pintér Sándor belügyminisztert és Csák János kulturális és innovációs minisztert, akinek a tárcájához a szakképzés és a felsőoktatás került. – Mindketten újak ezen a területen, ezért szeretnénk, ha első kézből kapnának információt a problémákról – mondta Gosztonyi Gábor.

Szombaton élőképes demonstráció

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete élőképes demonstrációval zárja a tanévet szombaton délelőtt 11 órától, az akciót az új Orbán-kormány megalakulásától megszűnő egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Szalay utcai épülete elé hirdették meg. Ez az az épület, ahol szerdán újraindultak a tavasszal a kormány lejáró megbízatása miatt berekesztett sztrájktárgyalások, és amely most már a Belügyminisztériumé, az új kormányzati ciklusban ugyanis ide tartozik a közoktatás, míg  felsőoktatást és a szakképzést az újonnan létrehozott Kulturális és Innovációs Minisztérium kapta meg. A közoktatás vonatkozásában így a kormányon belül Pintér Sándor belügyminiszter lett a terület felelőse, május óta pedig a korábban is közoktatásért felelős államtitkárként dolgozó Maruzsa Zoltán a belügyminisztérium államtitkára lett.

Gosztonyi Gábor szerint a szakszervezetek nyáron is hajlandók tárgyalni a kormánnyal, és úgy véli: már a nyár vége előtt érezhető változásra van szükség ahhoz, hogy nyugodtabban tudják kezdeni az új tanévet a pedagógusok. Elmondása szerint nagy számban kapnak olyan visszajelzéseket a kollégáiktól, hogy ősszel már nem akarnak tanítani, ezért nyáron fel fognak mondani.

– Be lehetne jelenteni már nyáron egy jelentősebb béremelést, illetve foglalkozhatna a kormány azokkal a követeléseinkkel is, amelyek a munkaterhek csökkentésével, átszervezésével kapcsolatosak. Ezek teljesítése nem kerül pénzbe, és ha sikerülne megállapodni, akkor legalább részeredményekről, pozitív gesztusokról beszélgetnénk. A pedagógusok ekkor talán el tudnák hinni, hogy a kormányt érdekli a sorsuk és a jövő generáció sorsa – vélekedett Gosztonyi Gábor. Ugyanis a bérharc nemcsak az oktatásban dolgozókról szól, hanem a gyerekekről, a diákokról: amikor a kormány nem emeli a béreket, valójában tanárhiányt okoz, ezzel pedig a gyerekeket áldozza fel.

Hosszú távon kiszámítható életpályamodellre van szükség, amely értékállóvá is teszi az oktatási dolgozók fizetését. – Az idei tíz százalékos pótlék sincs már sehol, hiszen már most 10 százalék körüli a hivatalos infláció, de a vásárlók, így az oktatásban dolgozók is ennél jóval többet érzékelnek – jelezte az alelnök.

 

 

 

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Hirdetés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben