– Már biztosan nem végeznek mindenkire kiterjedő, szűrési célú koronavírus-tesztet tanévkezdéskor a diákokon és a pedagógusokon, ezen kívül szintén elvetette a minisztérium az érintésmentes homlok-lázmérők beszerzésének és reggeli kötelező testhőmérséklet-mérésnek az ötletét is. Csak ott lesz tesztelés, ahol fertőzési gócpont alakul ki – mondta a Magyar Hangnak a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal hétfői megbeszélését követően Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, a közoktatási államtitkárra, Maruzsa Zoltánra hivatkozva, aki szintén részt vett az egyeztetésen.
A PSZ alelnöke úgy értelmezi a helyzetet: fertőtlenítésen és takarításon kívül nem tervez komolyabb költségvetési kiadásokat az iskolai járványvédelem kapcsán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kerestük a minisztériumot az ügyben, de még nem reagáltak a megkeresésre. A fertőtlenítő- és takarítószereket, mint Totyik Tamás elmondta, az egyeztetésen elhangzott tájékoztatás szerint központilag finanszírozzák és szerzik majd be.
Lapunknak az alelnök jelezte, sikerült néhány félreértést tisztázni az egyeztetésen: az Emberi Erőforrások Minisztériuma óvodák és iskolák számára készült járványügyi protokolljával kapcsolatban világossá tették, hogy az csak ajánlásnak számít, nem kötelező. Ez alapján kell a Klebelsberg Központnak intézménytípusonként részletes ajánlásokat kidolgozni, és ezeket az intézményvezetőknek kell majd saját protokolljukban a helyi viszonyokra alkalmazni.
A PSZ alelnökének elmondása szerint sikerült tisztázni azt is, hogy a protokoll a tanév megkezdésére vonatkozik, nem arra a helyzetre, amikor a járvány második hulláma esetleg eléri az iskolákat. Ebben az esetben csak regionálisan, a fertőzési gócpontokban tervez intézménybezárásokat a minisztérium, országosan nem. Az is kiderült, hogy gyermekfelügyelet ebben az esetben is lesz. Totyik Tamás ehhez azt fűzte hozzá: ebben az esetben nem teljesen világos számára, miért ne lehetne oktatás is a Pedagógusok Szakszervezete által javasolt, Ausztriában kipróbált hibrid modell szerint, tehát az osztályokat megbontva, csökkentett létszámmal, váltott napokon otthoni és online oktatással.
Összességében az volt az alelnök benyomása, hogy a minisztérium „nem akar még egy március 16-át”, vagyis olyan helyzetet, amikor ad hoc, egy hétvége alatt kellett országosan átállni digitális oktatásra.
Totyik Tamás szerint sem igent, sem nemet nem válaszolt a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán a szakszervezetnek arra a kezdeményezésére, hogy egyszeri, százezer forintos juttatással segítsék a pedagógusokat, akik közül sokaknak saját forrásból kellett tavasszal eszközöket vásárolni az online oktatás megvalósításához. Azt reméli, a kormány elé kerül a javaslat.
Az előtt viszont értetlenül áll, hogy a minisztérium elvetette a tanév eleji tesztelés ötletét, miközben nyilván számos diák járhatott külföldön, akár az iskolakezdést megelőző két héten belül. Úgy véli: legalább őket feltétlenül tesztelni kellene, de utalt arra is, hogy Merkely Béla professzor is ajánlotta a pedagógusok szűrését legalább a tanév kezdetén.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ENSZ Gyermekalapjával (UNICEF) közösen kiadott ajánlásában azt fogalmazta meg, hogy a felnőttekhez hasonlóan a 12 évnél idősebbeknek is maszkot kellene viselniük. Erről most nem volt szó az egyeztetésen, de Totyik Tamás szerint nehezen megmagyarázható, hogy ha a tömegközlekedésen kötelező a maszk, a színházban vagy az iskolában miért nem. Szerinte a diákoknak is nehéz ezt elmagyarázni.
