A járványhelyzet miatt sokan felvetették már, hogy később kellene kezdődniük az első óráknak a magyar iskolákban. A BKK és a budapesti városvezetés még júniusban tett javaslatot a későbbi kezdésre, ám a legtöbb helyen szeptember elsején mégis 8-kor kezdődött a tanítás. A Népszava megbízásából a csúsztatott iskolakezdésről is kérdezi a Publicus Intézet a budapestieket. Az intézet augusztus 24 – 26. között 1057 fő körében készített reprezentatív közvéleménykutatást erről valamint az esetlegesen újra bevezetendő távoktatásról.
Mint írják, tízből hét megkérdezett hallott arról a javaslatról, hogy a középiskolások számára ne 8-kor, hanem később, 8.30 – 9.00-kor kezdődjön az oktatás, így kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen, s nagyobb lenne a távolság az emberek között.
A válaszadók kétharmada összességében támogathatónak tartja, hogy a középiskolások számára később kezdődjön az oktatás. Leginkább a DK, és a Momentum, (86-79 százalék) szavazói támogatják a felvetést. Tízből nyolc ellenzéki szavazó, illetve a kormánypárti szavazók közül tízből hat egyetért a javaslattal.
Minden második megkérdeztetett vélte úgy, hogy ha digitális oktatásba kényszerülnének ősszel a gyerekek, akkor a család meg tudná oldani háztartáson belül a gyermekfelügyeletet. Minden ötödik válaszadó szintén tudna gondoskodni a gyermekekről, de csak a veszélyeztetett korú nagyszülők segítségével, bébiszitterrel, vagy más külső segítséggel.
Minden ötödik válaszadó azonban nem tudná megoldani azt, hogy vigyázzanak a gyerekre, ha az iskolák átállnának a digitális oktatásra, minden tizedik megkérdezett szerint pedig nincs szükség gyermekfelügyeletre.
Az első tanítási napon megjelent a vírus több iskolában, Szegeden az egyetemi évnyitó marad el
Két budai általános iskolában a tanárok, egy pesti gimnáziumban a diákok fertőződtek meg. Szegeden a rektorhelyettes betegedet meg, a Corvinus gólyatáborából pedig már 18-an adtak pozitív mintát.
Tízből hét megkérdezett mondta azt, hogy a távoktatás nem biztosít ugyanannyi tudást, mint amennyit az iskolában lehet szerezni, éppen ezért komoly lemaradást okoz. Minden ötödik válaszadó viszont úgy véli, szinte ugyanolyan oktatást biztosít mindkét oktatási forma.
Érdekes még a pártprefencia szerinti megoszlás: tízből négy (42 százalék) MSZP-P, és tízből három (30 százalék) Fidesz-szavazó szerint szinte ugyanolyan megszerezhető tudást biztosít az iskolai oktatás és a távoktatás. Tízből tíz (100 százalék) Jobbik, illetve tízből nyolc (80 százalék) DK szavazó szerint a távoktatás nem biztosít ugyanolyan tudást, ezért az komoly lemaradást okoz.
