Publicus: a többség szerint inkább rosszul kezelte a járványhelyzetet a kormány
Oltáshoz készítik elő a német–amerikai fejlesztésű Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyagot, a Comirnaty-vakcinát a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház oltópontján Kaposváron 2021. május 1-jén. MTI/Varga György

A keleti oltóanyagok elfogadottsága nem, vagy alig változott március óta, és a nyugati vakcinák népszerűsége is csökkent – derült ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készített felméréséből.

A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit csak a lakosság harmada tartja jónak, a megkérdezettek 51 százaléka szerint pedig összességében is inkább rosszul kezelték a járványhelyzetet. A magas halálozási adatok szempontjából tízből nyolcan elégedetlenek az ország teljesítményével.

A keleti oltóanyagok elfogadottsága nem, vagy alig változott március óta, a kínai Sinopharmot márciusban és április végén is a megkérdezettek csupán alig fele (49 százalék) fogadta volna el, a Szputnyikot 47 százalék. A Pfizert korábban még a megkérdezettek több mint háromnegyede adatta volna be magának, most hét százalékkal kevesebben (69 százalék). A Moderna a márciusi 56 százalékról 45-re esett vissza, az AstraZeneca 45-ről 38 százalékra. A Moderna esetében megjegyzik, hogy ez a csökkenés azzal is összefügghet, hogy alig érkezik belőle.

A kormány ellenzéket oltásellenességgel vádoló álláspontjával az összes válaszadó 27 százaléka ért egyet, de a kormánypárti szavazók körében már 66 százalékos az állítást igaznak gondolók köre. A bizonytalanok 16 százaléka ért egyet a kormányzati narratívával. A kérdés megítélése egyébként március óta nem változott.

A válaszadók több mint fele szerint azért döntött az Orbán-kormány a veszélyhelyzet őszig tartó meghosszabbításáról, hogy a parlament megkerülésével dönthessenek fontos kérdésekről. Valamivel kevesebben gondolják úgy, hogy a cél az ellenzéki előválasztás megszervezésének nehezítése, de még azt is elképzelhetőnek tartja minden negyedik ember, hogy a lépéssel esetleges tüntetéseket akarnak megelőzni. Összességében a válaszadók negyede tartja tisztán politikai alapú döntésnek a veszélyhelyzet meghosszabbítását, nagyjából ötöde szerint azonban ez kizárólag a járványhelyzettel összefüggő döntés. Tíz kormánypárti szavazóból kilenc egyetért a hosszabbítással, az ellenzéki oldalon azonban mindössze 18 százalékos a lépés elfogadottsága.

A felmérés szerint magyar lakosság 15 százaléka eshetett át a covid-fertőzésen, közülük minden harmadik küzd a betegség utóhatásaival. A 60 év felettiek körében kiugróan magas – 63 százalékos – a panaszokkal, főleg fáradékonysággal küzdők aránya.

A foci-Eb telt házas meccsei kapcsán a Fidesz–KDNP szavazók fele tartja helyesnek a lépést, és csak 17 százalék támogatná az üres lelátókat, míg az ellenzéki pártok szimpatizánsai közt csak 8 százalék fogadja el a védettségi igazolvánnyal beengedni tervezett tömeget és közülük a válaszadók fele nézők nélkül tartaná meg a meccseket – derül ki a felmérésből.