Putyint emlegetve fenyegették bombával a magyar plázákat

Putyint emlegetve fenyegették bombával a magyar plázákat

A Corvin Pláza előtt álldogálnak a kiterelt vásárlók és dolgozók 2022. április 19-én délután, amikor több fővárosi és vidéki plázát is bombariadóval fenyegettek meg (Fotó: Koncz Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

„Bomba van az épületben. Nem élhetek olyan országban, amely a terrorista Putyint szponzorálja, és amelynek az olcsó gáz fontosabb, mint az emberi élet”. A Magyar Hang információi szerint kedden ez a fenyegető üzenet bénította meg országszerte a bevásárlóközpontokat és valószínűleg a MÁV debreceni igazgatóságát is.

A Magyar Hang egy vidéki pláza névtelenséget kérő munkatársával beszélt, így ismerte meg az üzenet tartalmát. „Gmail-es email címről jött az üzenet, délután negyed négy körül. Egy magyar név szerepel a mailcímben, de ez biztosan fiktív. A levelet úgy kaptuk meg, hogy a feladó saját magának küldte el a levelet” – mondta nyilatkozónk (az üzletközpontot valószínűleg titkos másolatként csatolták a címzettek közé). Forrásunk szerint a rendőrség már ismerhette a feladót és az üzenet szövegét, legalábbis nem érte őket meglepetésként a levél tartalma.

Ezt megerősítheti, hogy lapunk egy fővárosi üzletközpont menedzserét is elérte, aki maga is olvasta a bombával fenyegető levelet. Kérdésünkre, hogy ugyanez a szöveg érkezett-e meg hozzájuk is, titokzatosan annyit mondott: „elképzelhető.”

A Nemzeti Nyomozó Iroda foglalkozik az üggyel

Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot: szerettük volna megtudni, hogy valóban ez a sablonüzenet érkezett meg minden címzetthez hétfőn, és ugyanerről a címről fenyegették-e meg kedden a szegedi, Klauzál téri Sberbankot is. Az ORFK válaszában ennyit írt: „… az Ön által kérdezett ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda közveszéllyel fenyegetés gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásról bővebb tájékoztatást nem ad.” Így azt sem tudhatjuk meg egyelőre, hogy egy vagy több elkövetőről lehet-e szó, és bármelyik megfenyegetett plázában találtak-e bombát, vagy csak üres (ám ettől függetlenül hatásos) fenyegetésekről beszélhetünk.

Megkerestük a MÁV sajtóosztályát is, ám egyelőre nem válaszoltak kérdésünkre. Ha reagálnak, frissítjük cikkünket.

Belgrádban is kiürültek a plázák

A Magyar Hang által megismert üzenet tartalma megerősíti a feltételezést, hogy a láthatóan jól koordinált bombariadóknak köze van az orosz-ukrán háborúhoz.

Ráadásul nem belügyről, hanem nemzetközi akcióról lehet szó: hétfőn bombával fenyegettek meg több belgrádi bevásárlóközpontot is. Ebben az esetben a titkosított emailszolgáltatásáról ismert Protonmail svájci mailszolgáltatótól érkezett az üzenet, a szerb rendőrség tűzszerészei azonban egyetlen robbanószerkezetet sem találtak. Mint a szabadkai Szabad Magyar Szó írja, a közelmúltban több alkalommal is Protonmailről küldtek fenyegetést a belgrádi Nikola Tesla reptérnek, illetve az Air Serbia vállalatnak. A szerb rendőrség értesülései szerint ezek a fenyegetések egy európai ország területéről, illetve Ukrajnából érkeztek.

Aleksandar Vučić szerb elnök április 8-án Ukrajnát tette felelőssé, amiért bombariadók lehetetlenítették el a Szerbiából Oroszország felé tartó repülőjáratok közlekedését. Az ukrán külügyminisztérium akkor visszautasította és alaptalan vádaskodásnak nevezte Vučić szavait.

Igazi fenyegetés, hamis zászlók

A magyar üzletközpontokhoz érkező fenyegetések mögött is könnyű volna ukrán titkosszolgálati tevékenységet látni, ám erre nincsenek egyértelmű bizonyítékok. A látszólag az ukránok pártját fogó, és több ezer magyar civil életét megnehezítő elkövető inkább Ukrajna ellen hangolja a lakosságot, mintsem szimpátiát ébreszt irántuk – ez inkább az orosz érdekeknek kedvezne. A titkosszolgálati és katonai játszmák kedves eszköze a „hamis zászló”-művelet (false flag), amikor álcázott erők az ellenség nevében vagy rájuk utalva követnek el szabotázsakciókat.

Ráadásul az sem zárható ki teljesen, hogy valóban egy magánszemély elkeseredett, háborúellenes akciója zajlik az online térben.