– Az új minisztériumok – köztük az oktatási tárca –, amelyeknek nincs jogelődjük, nem tudtak elkezdeni működni, nincs költségvetésük, alig vannak embereik. Ezért nagy számban alkalmaznak a korábbi kormánytól örökölt embereket, akik lényegében nem csinálnak semmit, miközben az újak között vannak, akik önkéntesként dolgoznak, fizetés nélkül – erről is beszélt Radó Péter oktatáskutató a Népszavának adott interjújában hétfőn. Arról, hogy a tárcák döcögve állnak fel, augusztus elején a Magyar Hang is írt, akkori cikkünk itt olvasható.
Az oktatáskutató szerint arra például nem számított, hogy még szeptember közepére sem jut el odáig a kormányzat, hogy csináljon egy olyan gyors költségvetési módosítást, amelyben elkülönít egy sort a minisztériumok költségvetése számára. – Nincs olyan sor a magyar állami költségvetésben, ami az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) forrásait részletezné. Ezért nem lehet felvenni embereket, nem lehet kitenni a szűrét régi embereknek – fejtette ki.
Az oktatáskutató szerint „a PR-kommunikáció, az »abszolút filmszínház« itt is működik, de nem igazán látni nyilvános eseményeket, sajtótájékoztatókat, ahol kérdezni is lehetne. A minisztérium szinte kizárólag a Facebookon kommunikál, ami elég egyoldalú kommunikáció”.
Arról is beszélt, úgy látja, hogy nem egységes az oktatási tárca vezetése. – Vannak régi motorosok, a NER-ből örökölt öreg, rutinos bürokraták, akiknek nem hiszem, hogy érdekükben áll bármit megváltoztatni a rendszerben. Csak ahhoz értenek, hogy a régi, centralizált, adminisztratív, politikai kontroll alatt álló rendszert valahogy elműködtessék. Aztán van néhány új vezető, akinek gyönyörű szakmai elképzelései vannak, de még soha nem dolgozott a közigazgatásban, nagy intézményrendszerek irányításában. Szerintem az ő fejükben csak az van, hogy a „gyermekközpontú oktatás” gondolatát népszerűsítsék – ami egyelőre nem több politikai terméknél –, de konkrét oktatáspolitikai terveik nincsenek. Azt tudom, hogy Lannert Judit miniszternek vannak tervei, de én úgy látom, hogy a miniszter elég erős politikai kontroll alatt áll, és néhányszor valószínűleg már a kezére csaptak, hogy ne mondjon olyanokat: be kell zárni a kisiskolákat, vagy az egyházi iskolák csak akkor működhetnek, ha felvesznek roma gyerekeket is – fejtette ki.
Szóba került a 2025-ös PISA-felmérés eredménye is, ami világszinten is lesújtó volt, de a magyar eredmények még ahhoz képest is rosszabbak lettek.Szerinte az olyan folyamatok, mint a Covid hosszú távú hatása vagy az online jelenlét hatása, mind szerepet játszanak az iskolai teljesítmény alakulásában, „ám ez a globális trend Magyarországot tényleg letolt gatyával találta meg. Az elmúlt 15 évben létrejött nálunk egy olyan rendszer, amely képtelen alkalmazkodni, képtelen az innovációra. Nem általában az a baj, hogy a gyerekek nagyon intenzíven használják a digitális felületeket, hanem az: az oktatási rendszer nem integrálja ezeket a tanulási folyamatba”.
A teljes interjú itt olvasható.
