Január 29-én tartják a Református Egyház fiatal lelkészei által szervezett Református Megújulás Konferenciát, amelyen elsősorban a kegyelmi ügy által felszínre került problémákra keresik közösen a megoldásokat a „bibliai alapok és a református hagyomány mentén” – olvasható az esemény Facebook-oldalán. A szervező kálvinista lelkészek mellett a résztvevőknek is lesz lehetőségük hozzászólni a témákhoz.
A konferencia négy szekcióra oszlik, melyekben többek között az állammal és a politikával való helyes kapcsolat megtalálásáról, illetve a kegyelem és megváltás témaköréről lesz szó. Az előadásra jelentkező egyháztagok előzetes hozzászólásaiban a „hatalom-központú egyháztól a Krisztus-központú egyház felé” történő megújulásról, a „politika halálos ölelésétől” való szabadulásról, illetve a lelkészek 21. századi szerepéről is szó esik. Ezenkívül egy történelmi párhuzamot hozó önreflexió is szerepel Kodácsy Tamás, Dunakeszi református lelkésze összefoglalójában, miszerint „a reformátorok jogosan ítélték el a kegyelem tárgyiasítását a búcsúcédulák kapcsán, de mi lényegében ugyanazt tesszük a kegyelemmel, ami ellen őseink felemelték a szavukat”. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a konferencia kizárólag teológiai alapú megközelítést alkalmaz, és nem kíván semmilyen pártpolitikai irányt képviselni.
Az eseménynek helyszínt szolgáltató ELTE Lágymányosi Campusához időközben az egyik résztvevő tüntetést kezdeményezett, amelynek fő célja, hogy Balog Zoltán a zsinati elnökségről történő lemondás után távozzon a dunamelléki püspöki székből is (a demonstráció szervezése a Szemlélek.hu információi szerint a Mi Hazánk politikai mozgalmához is kapcsolódik). A konferencia szervezői kérték a tüntetés kezdeményezőit, hogy mondják le az eseményt, mivel véleményük szerint annak kontraproduktív hatása lesz a konferencia céljait tekintve. Elmondásuk szerint ők is rendkívül kritikusak az egyház jelenlegi helyzetét illetően, és éppen amiatt szervezték a konferenciát, hogy nyíltan beszélhessenek a problémákról és a lehetséges megoldásokról.
A tüntetés megszervezése azonban – különösen a konferenciával egy időben és helyszínen – sajnos azt a látszatot keltheti, hogy a konferencia célja egyfajta »lázadó«, tüntető irányvonal képviselete – írta levelében Kodácsy Tamás, az összejövetel egyik házigazdája. A szervezők egyébként a fokozott érdeklődésre való tekintettel a Református Megújulás Konferenciával kapcsolatban január 29-én délelőtt sajtótájékoztatót tartanak.
Mint ismert, Balog Zoltánnak is szerepe volt abban a kegyelmi döntésben, amely Novák Katalin és Varga Judit lemondásához vezetett. Balog a botrány kirobbanása után ugyan lemondott zsinati elnöki tisztségéről, de a dunamelléki egyházkerület püspöki tisztségében azóta is megmaradt, amellyel kapcsolatban az elmúlt évben is megszaporodtak a kálvinista egyházon belüli kritikus hangok. Vélhetően a botrány és a Balog körüli egyházon belüli feszültség miatt maradt el később a 2024. májusára tervezett, határokon átívelő magyar református egységnap is, melyet 2009 óta minden évben megtartottak. A Balog körüli feszültség az év során tovább nőtt, több lelkész és egyház körüli személy is kifejezte, hogy a lemondással tenné a legjobbat az egyház számára, egy salgótarjáni látogatására pedig tüntetést is szerveztek a helyi gyülekezet tagjai. Ahogyan arról Zalatnay István lelkész is beszámolt a Válasz Online-ra írt esszéjében, a botrány hatása az egyháznak juttatott egyszázalékos felajánlások mértékén is látható. 2020 és 2023 között rendre 5 százalékkal nőtt a felajánlók száma, 2024-ben viszont jelentősen csökkent: a megelőző évhez képest 7 százalékkal kevesebben adták adójuk egyszázalékát a reformátusoknak.
