Reggel fél héttől dolgoznak, de csak héttől kapnak fizetést – változást sürget a mentők szakszervezete
Új mentőautók átadójukon az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) székhelyén, a fővárosi Markó utcában 2026. január 15-én. (MTI/Kovács Márton)

Akár fél órával a hivatalos munkakezdés előtt is szolgálatba állhatnak a mentődolgozók, de ezért nem kapnak fizetést, és a munkavégzésüket sem dokumentálják megfelelően. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) szerint rendezni kell a régóta fennálló gyakorlatot. Lengyel Tibor, a szervezet elnöke arról is beszélt a Magyar Hangnak, hogy az új egészségügyi tárcával továbbra sincs érdemi kapcsolatuk, miközben az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) új vezetésével megkezdődött az együttműködés.

„Reggel hét órakor kezdődik a szolgálat, a mentődolgozók nagy része azonban már fél hétkor átveszi a mentőautót, és akár riasztásra is kivonul. A gyakorlat évtizedek óta működik, de ez egyszerre vet fel munkaügyi és jogi problémákat” – Lengyel Tibor, a MOMSZ elnöke annak kapcsán beszélt erről a Magyar Hangnak, hogy nemrég nyilvánosságra került a Közép-magyarországi régióban lévő mentőállomás vezetőjétől egy levél, amiben kötelezte a dolgozókat a korábbi munkakezdésre.

A mentőegységek mintegy 80 százalékánál reggel hétkor történik a szolgálatváltás. A belső szabályzat szerint az átadó és az átvevő személyzetnek közösen kell ellenőriznie a járművet, annak felszerelését és műszaki állapotát. Erre körülbelül 15 percet írnak elő, miközben az egyik személyzet munkaideje hétkor véget ér, a másiké ugyanakkor kezdődik. „A kórházakban ezt ölelkező váltásnak nevezik. Van egy negyedórás vagy félórás időszak, amikor mindkét dolgozó munkaidőben van, és át tudják adni egymásnak a feladatokat. A mentőknél ezt is rendezni kellene” – fejtette ki az elnök.

A korábbi váltás gyakorlata részben azért alakult ki, mert egy 24 órás szolgálat végén érkező riasztás akár további két-három órával is meghosszabbíthatja a munkát. A reggel korábban érkező kollégák ezt próbálják megelőzni. Csakhogy aki fél hétkor átveszi az autót, attól kezdve munkát végez akkor is, ha éppen nem kap riasztást. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogyha valaki fél héttől dolgozik, akkor kapja meg érte a fizetését. A helyzet akkor válhat igazán problémássá, ha a hivatalosan hétkor kezdő személyzet már fél hétkor kivonul. Előfordulhat ugyanis, hogy a mentésirányításra használt táblagépen még az előző egység tagjai szerepelnek, így a betegellátás dokumentációja sem a ténylegesen dolgozók nevén készül. Hasonló bizonytalanságot jelent, ha a leváltott dolgozó fél hétkor hazamegy, miközben a jelenléti ív szerint hétig szolgálatban van. Egy esetleges balesetnél ez komoly jogi kérdéseket vethet fel.

Javult a mentők kiérkezési ideje szeptemberben
Magyar Hang

Javult a mentők kiérkezési ideje szeptemberben

Bő egy percet faragtak a legsúlyosabb eseteknél, de messze még a 15 perces cél.

A mentőszolgálat belső szabályzata ugyan legfeljebb 30 perccel korábbi váltást engedélyez, annak díjazását és pontos adminisztrációját azonban nem rendezi. A MOMSZ elnöke az ügyben már egyeztetett az OMSZ új főigazgatójával, Constantinovits Miklóssal, akivel megállapodtak a gyakorlat közös felülvizsgálatáról. A munkáltatóval javuló kapcsolat éles ellentétben áll az egészségügyi tárcához fűződő viszonnyal. Lengyel Tibor szerint ugyanis hiába keresték meg többször az új minisztériumot, érdemi tárgyalásra máig nem került sor. A MOMSZ júniusban négy területen sürgetett változást, és az új egészségügyi vezetéstől is egyeztetést kért. A minisztérium megalakulásakor gratuláló levelet küldtek, később más egészségügyi szakszervezetekkel közösen is kezdeményezték a tárgyalásokat. Válaszként halasztást kaptak, személyes egyeztetés azonban azóta sem történt.

Egyetlen előrelépésként azt említette, hogy a tárcánál a stratégiai koordinációért felelő Cserháti Péter részt vett az OMSZ vezetésével folytatott egyik megbeszélésen. Még júniusban elküldték neki a mentődolgozói életpályamodellre vonatkozó javaslatukat, visszajelzést azonban nem kaptak. „Úgy tűnik, mintha az egészségügyi miniszter a dolgozói érdekképviseletnek csak a két kamarát tekintené. Pedig a kamarák szakmai, a szakszervezetek munkavállalói érdekképviseletet látnak el. Ez két külön terület” – emelte ki Lengyel Tibor.

Közzétette az Országos Mentőszolgálat az augusztusi kiérkezési adatokat
Magyar Hang

Közzétette az Országos Mentőszolgálat az augusztusi kiérkezési adatokat

Most már összemérhetőek lesznek a számok.

Hozzátette, a szakszervezetnek jelenleg 1703 tagja van, amivel a mentődolgozók legnagyobb érdekképviselete. Szeretnék elérni, hogy a minisztérium rendszeres kapcsolatot alakítson ki az egészségügyi szakszervezetekkel, ne pedig kiválasztott szervezetekkel folytasson egyeztetéseket, ahogyan szerinte a korábbi kormányzat tette. Kérdésünkre válaszolva elmondta: az első tárgyalási témájuk a bérezés lenne, de nem egyszeri béremelést, hanem teljesen új bérstruktúrát szeretnének. A júniusban elkészített javaslatuk szerint a mentődolgozóknak önálló életpályamodellre lenne szükségük, amely már a belépéskor kiszámíthatóvá teszi az előmenetelt és a várható jövedelmet. Az alapbért például az átlagkeresethez vagy a minimálbérhez kötnék, így az automatikusan emelkedhetne. Ehhez százalékosan kapcsolódnának a különböző pótlékok, a végzettség, a szolgálati idő és a megszerzett szakmai képességek után járó bérelemek. Nem egy nagy, egységes egészségügyi életpályamodellbe szeretnének bekerülni, mert a mentés teljesen más jellegű munka, ezért külön modellre lenne szükségük. Kifogásolta az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt is, amelyet szerinte a korábbi, Pintér Sándor nevével fémjelzett egészségügyi irányítás szemlélete határoz meg. Azt várta, hogy az új vezetés megszünteti a rendszert, ehelyett egyelőre a törvény módosításának előkészítését sem látja. A kormány által emlegetett évi 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrásból sem tudják, mennyi juthat a mentésre.

A mentés túlterheltsége az eszközpark állapotán is meglátszik. Lengyel szerint az elmúlt évek beszerzései nem tudtak lépést tartani az elhasználódással és előfordulnak tízéves, 700–800 ezer kilométert futott mentőautók is. Az újabb járműbeszerzési folyamatot ráadásul leállították, miután a mostani főigazgató feljelentést tett az ügyben. A mentőállomások felújítására szintén kevés forrás jutott. Mint mondta, az elmúlt években többnyire saját költségvetésből kellett megoldani a legsürgetőbb javításokat, a nagyobb beruházásokra nem állt rendelkezésre elegendő külön támogatás. „Az az 500 milliárd forint csak a mentőszolgálatnál elférne, hogy egy kicsit javítsunk végre a a mentés helyzetén” – jegyezte meg Lengyel Tibor.

Kerestük a témában az egészségügyi tárcát, amint válaszolnak frissítjük cikkünket vagy új írással jelentkezünk.

Frissítés:

Két hét után válaszolt a tárca, levelükben közölték, hogy az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) a szolgálatkezdés és a szolgálatváltás rendjét belső szabályzatok határozzák meg, amelyek nem írnak elő fél órával korábbi munkakezdést. A szolgálatváltás a szolgálati beosztásban meghatározott időpontban történik. A távozó személyzet még szolgálati ideje alatt készíti elő a mentőjárművet, az érkező munkavállalók pedig a szolgálatba lépést követően végzik el a jármű és felszerelésének ellenőrzését. A korábbi érkezés a bajtársak közötti együttműködésből kialakult gyakorlat, nem a belső szabályzatban előírt kötelezettség. A bajtársak mentőállomásra érkezésének és távozásának, valamint szolgálatba lépésének és szolgálatuk befejezésének dokumentálását ugyancsak belső előírások szabályozzák. A fél órával korábbi szolgálatkezdés általános bevezetése jelentős munkaszervezési és pénzügyi többletterhet jelentene az OMSZ számára. Mivel az egymást követő szolgálatok átadásának kérdése más, folyamatos munkarendben működő egészségügyi és egyéb szolgáltatókat is érint, annak általános rendezése ágazati szintű szabályozási és finanszírozási megoldást is igényel.

Hozzátették, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek, így az ügyeleti munkarend, pihenőidők, szabadságok kiadása szabályainak felülvizsgálata megkezdődött. A folyamat során egyeztetések és szakmai mérlegelés zajlik, amelyek keretében a foglalkoztatási feltételeket érintő kérdések, egyebek között a szolgálatok közötti átadás-átvétel szabályozásának szempontjait is vizsgálják.