– Az már most látszik, hogy a fővárosi önkormányzatok nem tapsolnak az ötletnek, sok fideszes városvezetőt sem győzött meg Takács Péter egészségügyi államtitkár elképzelése – erről beszélt a szakrendelők esetleges államosítása kapcsán az egyik intézmény vezetője a Magyar Hang megkeresésére. A Népszava keddi cikkéből derült ki, hogy polgármestereknek írt levélben méri fel a kórházfenntartó, hol hajlandók átadni a járóbeteg-ellátókat az államnak – a településeknek erről a hétvégéig kell dönteniük. Miért lehet aggályos az államosítás? Az érintetteket kérdeztük.
– A szakrendelők állami átvétele lehetőséget jelent a járóbeteg szakellátási feladatok hatékonyságának növelésére, a betegutak egységesítésére és a várakozási idők rövidítésére – ez olvasható a Népszava cikke szerint abban a tájékoztató levélben, amelyet az önkormányzatoknak küldött a kórházfenntartó. Ebből az is kiderült, a településeknek a hétvégéig kell nyilatkozniuk arról, hogy átadják-e a szakrendelőket az államnak.
Az államosítás ötlete Takács Péter egészségügyért felelős belügyi államtitkártól származik, aki egy szeptemberi szakmai fórumon úgy fogalmazott: ha az önkormányzati szakrendelők építészeti, műszaki, betegforgalmi és kihasználtsági felméréséből az derülne ki, hogy nem jó ötlet az államosítás, akkor ő nem fogja azt erőltetni. A lap szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) január óta gyűjti a 136, nem állami tulajdonban lévő járóbeteg-ellátó intézmény adatait. Az OKFŐ-t a Magyar Hang is kereste az ügyben, mire azt a választ kaptuk: jelenleg azt igyekeznek felmérni, hány önkormányzatnál merül fel annak igénye, hogy az egészségügyi szakellátás feladatát átadja az államnak.
Megszűnne a kiszámíthatóság
Bár az eddigi kommunikáció alapján a kormány a rendelőintézetek államosításának kérdésében konszenzusos megoldást keres – azaz nem nyit újabb frontot –, korántsem zárható ki, hogy később erőt alkalmazna. Legalábbis ezt a lehetőséget igencsak elképzelhetőnek tartják az ágazatban, ennek pedig az az oka, hogy a kórházak – amelyek fennhatósága alá Takácsék beterelnék a rendelőintézeteket – jellemzően súlyos szakemberhiánnyal küzdenek. Az egyik szakrendelő vezetője lapunknak kifejtette, a járóbeteg-ellátás államosítása azt jelentené, hogy az ellátóhelyek személyzete kórházi alkalmazottá válna és ezáltal vezényelhető lenne. Ez pedig szükségszerűen odavezet, hogy a kórházak a szakellátás rovására rendeznék át erőforrásaikat.
– Az már most látszik, hogy a fővárosi önkormányzatok nem tapsolnak az ötletnek, de sok fideszes városvezetőt sem győzött meg Takács Péter elképzelése. Nem véletlenül, hiszen a lakosság közel fele évente megfordul a szakrendelőkben, amelyek így szükségképpen kirakatintézménynek számítanak, és ennek megfelelően igyekeznek áldozni rájuk – hangsúlyozta forrásunk. Megjegyezte azt is: valószínű, hogy a fővárosban ugyanúgy nem lesz államosítás, mint ahogy az ügyeleti rendszer átalakítására sem kerül sor. Vidéken azonban – különösen ahol súlyosabb a kórházakban a szakemberhiány –, kikényszerítheti az államosítást a kormányzat. Forrásunk szerint ez a lépés ugyanakkor az eredeti szándékkal ellentétes hatást válthat ki, hiszen a szakellátásban dolgozók közül sokan felmondanának. – Az önkormányzati fenntartású rendszerben jobb, kiszámíthatóbb feltételek között lehet dolgozni, mint az állami szektorban. Az elfogadható fizetés csak egy tényező, emellett fontos a jó szakmai közeg, de főleg a kiszámíthatóság, ami jó eséllyel megszűnne az államosítással – fogalmazott az intézményvezető. Kiemelte, a rendelőintézetekben sok nyugdíjaskorú orvos és ápoló dolgozik, akik közül többen szögre akasztanák a köpenyt, ha a feltételek megváltoznak.
Több kerületnek sem szimpatikus az ötlet
Az már most biztosra vehető, hogy Zugló nemet mond az OKFŐ államosítással kapcsolatos kérdésére. A XIV. kerület polgármestere, Horváth Csaba (MSZP) nemrég közleményben számolt be róla, hogy közvélemény-kutatást készítettek, amely szerint a kerület lakóinak 66 százaléka úgy gondolja, hogy a szakrendelők az önkormányzat kezében vannak jobb helyen, és a válaszadók mindössze 14 százaléka támogatja az állami átvételt. – A fővárosi kórházak központosítása óta a budapesti egészségügyi ellátás színvonala egyértelműen csökkent. Az orvosok és az ápolók menekülnek az állami fenntartású intézményekből, emiatt számos szakterületen hiányszakmák alakultak ki. A fejlesztések elmaradtak, az épületek állaga rohamosan romlik, a várólisták egyre hosszabbak. A zuglóiak, valamint Zugló vezetésének véleménye tehát egyértelmű: határozottan ellenezzük a kerületi szakrendelők államosítását – közölte a polgármester.
Várhatóan elutasítja az államosítás lehetőségét Terézváros is: Soproni Tamás, a kerület polgármestere lapunk megkeresésére kifejtette, a korábbi – fideszes – és a mostani városvezetés egyaránt prioritásként kezelte, illetve kezeli a helyi egészségügy fejlesztését, a jó színvonalú ellátás fenntartását, ami az átalakítással minden bizonnyal sérülne. – Ha a rendelőintézet kórházi irányítás alá kerülne, az azt jelentené, hogy az intézmény dolgozói vezényelhetők lennének, azaz a szakellátásban dolgozó orvosokat áthelyezhetnék kórházi szolgálatra, aminek következtében romlana a rendelőintézeti ellátáshoz való hozzáférés. Ráadásul a szakellátásban sok nyugdíjaskorú vagy nyugdíj előtt álló orvos dolgozik, ők az új kötelezettséget aligha vállalnák, inkább szögre akasztják a köpenyt – érvelt Soproni Tamás.
Szerinte azért is fájna a kerületnek az államosítás, mert az elmúlt években több milliárdot áldoztak a Csengery utcai rendelőintézet akadálymentesítésére, fűtésrendszerének korszerűsítésére. De szerinte a központi költségvetés szempontjából sem lenne szerencsés a lépés, hiszen most a rendelőintézet működési költségeinek 15 százalékát az önkormányzat állja – ez éves szinten 300-500 millió forint.
