Pokol Béla korábbi alkotmánybíró véleménycikket publikált a Magyar Nemzet című kormánylapban, amelyben felvetette a különleges alkotmányi rend bevezetését „az alkotmánypuccs megelőzése céljából” – vette észre a 444. Pokol magánfelvetésnek nevezte az alaptörvény kiegészítéséről szóló írását, amit azzal kezdett, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt még mindig csak egyszemélyes vállalkozás, politikai blöff.
Az alkotmányjogász szerint a Tisza a listás választási rendszer miatt tudott 7 képviselőt az Európai Parlamentbe, 10-et pedig a Fővárosi Közgyűlésbe küldeni a 2024-es EP- és önkormányzati választásokon. Mint írta, Magyar Péter azóta rejtegeti, elzárja a nyilvánosság elől a képviselőit. Ennek hátterében szerinte a kiszivárgott hangfelvételek állnak.
Pokol amellett érvelt, hogy Magyar a 2026-os országgyűlési választáson nem tud kormányváltást elérni, mert a Tisza Párt még be sem jelentette jelöltjeit a 106 egyéni választókerületben, és a Fidesznek egyébként is „55-60 százalékos győzelmeket elért képviselői vannak”.
Ám úgy véli, Magyar mögé beállt és már korábban is alkotmánypuccsot tervező balliberális jogászok ismét elkezdték hangoztatni a kormányváltásról szóló terveiket. Épp ezért azt javasolta, hogy iktassák be „az alaptörvénybe egy kiegészítéssel az alkotmánypuccs megelőzése céljából a különleges alkotmányi rendet a mai különleges jogrend szabályai elé”. Pokol szerint „a különböző nehézségek miatt” 2030-ban már elképzelhető, hogy kormányváltás lesz, „és izgágább balos jogászok tényleg neki akarnak majd vágni egy alkotmánypuccsnak”. A különleges alkotmányi rend keretében létrehozna egy Alkotmányvédelmi Tanácsot, ami ideiglenesen átvenné a kormányhatalmat, amíg az Országgyűlés új kormányt választ.
„Alkotmányvédelmi helyzet jön létre, ha az Országgyűlés egyszerű többségével megválasztott kormány olyan intézkedéseket hoz saját döntésével, vagy az Országgyűlés egyszerű többségének döntésével, melyek az alaptörvény szabályai szerint csak az Országgyűlés minősített többségével elfogadott szabályok alapján tehetők meg” – írta, hangsúlyozva az alkotmányvédelmi helyzet fennállásának megállapítását a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezheti, és bármelyikük kezdeményezésére az alaptörvény erejénél fogva megalakul az Alkotmányvédelmi Tanács. A tanács tagjai közé tartozna még az Állami Számvevőszék elnöke is.
Miután kezdeményezik az Alkotmányvédelmi Tanács felállítását,
- a tanács tagjai haladéktalanul összeülnek, és többségi szavazattal döntenek az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetéséről,
- az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetése után az alaptörvény erejénél fogva az Országgyűlés működése a felfüggesztés állapotába kerül, a kormány megbízatása megszűnik, és jogkörét ideiglenesen az Alkotmányvédelmi Tanács veszi át,
- az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 30. napon az Országgyűlés összeül és többségi szavazatával megválasztja az új miniszterelnököt,
- ha az Országgyűlés 15 napon belül nem tudja megválasztani a miniszterelnököt, akkor az Alkotmányvédelmi Tanács kitűzi az új országgyűlési választások időpontját úgy, hogy az nem eshet későbbi időpontra, mint az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 90. nap.
